Pentelei Molnár János legnagyobb hazai gyűjtője hangsúlyozta: szeretné, ha a festőművészre később is emlékeznének Gyulán, ahol élete utolsó időszakát töltötte.
Kifejtette: az ajándékba adott kép, mely az Almásy-kastélyban kaphat majd helyet, a festőművészre leginkább jellemző porceláncsendélet: a kék színű sevresi porcelánokat ábrázolja. Az alkotás nagy valószínűséggel a művész halálát megelőző időszakban, 1922–1924 között készülhetett.
Mint ismertette, a festmény érdekessége, hogy a hátulján a művész az orosházi születésű özvegyének autográf szövege olvasható: „A festményt férjem Pentelei Molnár János festette özv. Penteleiné.” Noha a képet szignózta a festő, Kunos Adalberta fontosnak tartotta, hogy a férje halálát követő eladás során az alkotás eredetiségét megerősítse – mutatott rá.
A műgyűjtő a festőre emlékezve egy díszkörtefát is elültetett a Kohán Képtár melletti Göndöcs-kertben, Kónya Istvánnal és Durkó Károllyal, a gyulai önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának elnökével közösen.
Boda József elmondta: a gyümölcscsendélet a művész egyik kedvelt témája volt, gyakran festett körtéket. Arra is kitért, hogy a festő szülőhelyén, Dunaújvárosban, az egykori Dunapentelén idén 24 díszkörtefát ültettek el. A Magyar Nemzeti Galériában, a körtefák számával megegyezően, épp 25 Pentelei Molnár János-festmény található – tette hozzá.
A faültetés és a Sevresi porcelánok átadása után a műgyűjtő tárlatvezetést tartott a Kohán Képtár időszaki kiállításán.
Mint azt megírtuk, a magángyűjtő tulajdonában levő Pentelei Molnár János-képekből szeptemberben nyílt tárlat Gyulán. Az alkotó halálának 100. évfordulója alkalmából összeállított kiállítási anyagot idén tavasszal Dunaújvárosban, majd Perkátán mutatták be.
Az egyik legnagyobb hazai csendéletfestőként ismert Pentelei Molnár János 1915-ben Rippl-Rónai József elől nyerte meg az Állami Nagy Aranyérmet a Paprika csendélet című alkotásáért. Munkáit I. Ferenc József császár és király is kedvelte, számtalan képet vásárolt tőle a budai királyi palotába, bibliai témájú festményeit, oltárképeit egyházaknak adományozta. Mindössze 46 évesen, ecsettel a kezében hunyt el a gyulai tüdőszanatóriumban, a kórteremben készült utolsó ismert műve: a Gyulai őszi táj kukoricatörés után.
Az időszaki tárlat időtartamát meghosszabbították, így 2025. február 17-ig látogatható a Kohán Képtárban.