Ahogy a Rómeó és Júliában a két család, szinte úgy marja egymást hosszú idő óta a két gyulai úszószakosztály, a Triton és a Gyulasport Kft., illetve a Gyulasport Kft. és a Triton. Inkább megemlítem mindkettőt egymásután, nehogy felháborodás legyen a sorrendből. Érdekes, hogy ugyanezzel a negatív hozzáállással büszkélkedhetnek íjászaink is. Ott is két egyesület húz egy szekeret két irányba. Jó magyarok vagyunk, nem tagadjuk meg önmagunkat, még csak véletlenül sem tartunk össze. Míg ők egymással vannak elfoglalva, és azzal, hogy kinek mennyi pálya jár az uszodában a nyolcból, addig senki nem törődik azzal, hogy azon az egyetlen egy pályán, amely téli időszakban megmarad, vajon hogy fér el az összes, esténként kilátogató gyulai amatőr úszó, azaz a vendég. Megmondom: sehogy. Már lassan inkább ki sem megy. Persze biztos laikus vagyok, és nem látok bele az egészbe, hogy miért is kell ennek így lennie. Mondjuk tényleg nem, de hogy miért jó ez a „fúrjuk egymást" állapot, és hogy miért nincs összefogás, illetve az, hogy miért nem lehet kompromisszumra jutni a gyulai hobbi úszókkal, eléggé érthetetlen. A szakosztályoknak a célok és az eredmények a fontosak, az amatőr úszóknak pedig az egészségük. A fürdőnek pedig az, hogy teret adjon mindenkinek a céljai megvalósításához. Persze mit tud tenni, ha csak nyolc pálya van? Adjon a Gyulasport Kft. az ötből egyet vagy a Triton a kettőből? Vagy próbáljon az amatőr úszó munkaidőben kijönni? És ha olyankor nem tud, akkor mi van? Ne ússzon, vagy inkább menjen ki a körösre?
