A legfeljebb háromperces filmek készülhetnek kamerával és mobiltelefonnal is. Az elkészült alkotásokat .mp4 vagy .mov kiterjesztésben várjuk.
Az elkészült videófilmeket 2021. január 10-ig várjuk az emlekhaz@gyulakult.hu címre. A pályamunkák értékelését és a díjátadást a magyar kultúra napjához kapcsolódva tervezzük.
Segítségként a témaválasztáshoz néhány érdekesség Erkel Ferenc életéből:
- Erkel Ferenc először 11 évesen lépett fel nyilvános zongorakoncerttel.
- Erkel Ferenc későbbi feleségével, Adler Adéllal egy sajnálatos eset révén ismerkedett meg. Ferenc testvére, János, Adleréknél lakott albérletben Pesten, miközben jogot tanult. Megbetegedett, s az ifjú Adler Adél önzetlenül ápolta. Ezért János szerelmet vallott és házasságot ígért neki, de gyógyulása után ígéretét nem tartotta meg, eltűnt. Ferenc úgy érezte, a család nevén esett csorbát neki ki kell köszörülnie, ezért feleségül vennie Adélt.
- Ezt tartották Erkelről: „A sas szeme nem lát tisztábban a sziklaoromról le a völgybe, mint ahogy az ő szeme uralkodott az alatta lévő zenekar felett.”
- Erkel fanatikus sakkozó volt. Szabadideje javarészét ezzel töltötte, s mikor kérdezték miért teszi ezt, így felelt: „Ha sakkozom, legalább nem kell zenéről a nem is mindig szellemes zenészekkel társalogni.”
- Erkel Ferenc szerette az állatokat, kutyája, egy szőkével tarkított fehér ebecske, aki Bundás névre hallgatott, gyakran a kávéházba is elkísérte.
- 1854-ben Erkel a híres kondorosi csárdánál betyárok fogságába esett. A helyett azonban, hogy kirabolták volna, egész éjjel mulattak Erkel muzsikájára, reggel pedig megpakolva minden földi jóval és védelemmel ellátva eresztették útnak.
- Erkel Ferenc az elterjedt vélekedéssel ellentétben egyes számmal, tehát valószínűleg az elsők között adta be a Himnusz megzenésítésére a pályaművét.
- Erkel a Himnusz pályázat jelégije gyanánt Kölcseytől szeretett volna idézni, ekképpen: „Itt az írás forgassátok…”. A nyomda ördöge azonban közbeszólt, és ez a változat jelent meg: „Itt az írás olvassátok…”
- A Hunyadi László operában szereplő, közkedvelt „Meghalt a cselszövő…” kezdetű dal motívumát a későbbiekben megtalálták környékünkön, a nép ajkán, mégpedig Gyulaváriban, menyasszonykísérő csárdásként – természetesen más szöveggel.
- Az Erkel Ferenc Emlékházban található az úgynevezett néma zongora, melyet Erkel Ferenc utazásai során hasznát gyakorláshoz. A zongorának nincs hangja, de Erkelnek olyan belső hallása volt, hogy ez nem zavarta a rendszeres gyakorlásban, ahogy leütött egy billentyűt, hallotta minek kell megszólalnia.
Természetesen nem csak a felsorolásban szereplő témákból indulhattok ki! A fentieken túl sok egyéb érdekes információt találtok a zeneszerzőről az interneten (akár az erkelemlekhaz.hu oldalon), a könyvtárban, de magában az Erkel Ferenc Emlékházban is.
