Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Virágokat helyeztek el június 14-én Erkel Ferenc szobránál a Gyulai Várfürdőben, az Erkel Ferenc Társaság szervezésében, az Amerikai Liszt Társaság részvételével.
Somogyváry Ákos karnagy, Erkel-leszármazott, a társaság elnöke a helyszínen felidézte, kettős évfordulóra emlékeznek Szőke Sándor szobrászművész 2019-ben felavatott műalkotásánál, amely a vidéki Magyarország első egész alakos Erkel-szobra: a zeneszerző 180 évvel ezelőtt, 1844. június 15-én nyerte meg a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot, és 1893. június 15-én hunyt el.
Kiemelte, a megemlékezés előtti napon az Amerikai Liszt Társasággal közösen szerveztek koncertet, amelyen fellépett Lökösházi Mária énekművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatója, Alszászy Gábor zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa, Szirtes Máté zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterszakos hallgatója és Balázs Márk gyulai Erkel-ösztöndíjas.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
A hangverseny előtt koszorúzást tartottak a Munkácsy utca sarkán, Pfeiffer Ede Sándor (1909–1976) hegedűművész, zenepedagógus, karnagy emléktáblájánál. Az első gyulai zeneiskola alapítójának és családjának az 1956-os forradalom után el kellett hagynia Magyarországot, de az Amerikai Egyesült Államokban is megőrizték magyarságukat – húzta alá az elnök.
Arról is beszámolt, hogy november 7-én, Erkel születésének 215. évfordulóján mutatják be A mi Erkelünk című dokumentumfilmet a Zeneakadémia alapításának 150. évfordulója alkalmából szervezett hangversenysorozat keretében. Emlékeztetett, az intézmény első igazgatója Erkel Ferenc, első elnöke pedig Liszt Ferenc volt.
Arról is szót ejtett, hogy június 15-től bárki számára hozzáférhető lesz az az interjú, amelyet Batta András Széchenyi- és Erkel Ferenc-díjas magyar zenetörténésszel, a Magyar Zene Házának ügyvezető igazgatójával készítettek az Erkel-filmhez. Ebben leszámolt az Erkel-életműhöz kapcsolódó régi, rossz beidegződésekkel, és kiállt a zeneszerző művészete és a Himnusz eredeti partitúrája mellett – hangsúlyozta.
Polgár Éva zongoraművész, a Los Angeles-i Nemzetközi Liszt Zongora- és Énekverseny társigazgatója, az Amerikai Liszt Társaság tagja lapunknak kifejtette, Amerika és Gyula, valamint az Erkel Ferenc Társaság és az Amerikai Liszt Társaság között a Pfeiffer család az összekötő kapocs, hiszen Pfeiffer Ede Sándor lánya, Neszlényi Judith zongoraművész volt az egyik alapítója 1990-ben a Los Angeles-i Nemzetközi Liszt Zongora- és Énekversenynek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Az 1960-as évek elején megalakult, Amerika-szerte több mint húsz tagozattal rendelkező Amerikai Liszt Társaságról elmondta, minden évben többnapos fesztivált szerveznek, ahová a világ minden tájáról érkeznek művészek. A rendezvényen nem csak Liszt-művek hangzanak el, a liszti szellemi örökséghez kapcsolódó témakörök és zeneszerzők is szerepet kapnak.
Arról is beszélt, hogy Erkel Ferenc neve és jelentősége egyelőre kevéssé ismert Amerikában, de a két társaság kapcsolatfelvétele segíthet abban, hogy ez megváltozzon.
A két szervezet a tehetséggondozás terén is együttműködhet; az Erkel Ferenc Társaság megismerheti az általuk képviselt művészeket, és akár arra is lehetőség nyílhat, hogy az Erkel-ösztöndíjasok bemutatkozhassanak az Egyesült Államokban.
A fürdőben tartott megemlékezés a Szózat közös eléneklésével ért véget.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Erkel Ferenc bronzszobrát a Gyulai Várfürdő fennállásának 60. évfordulóján és a Himnusz megzenésítésének 175. évfordulóján avatták fel. A műalkotás annál a bükkfánál kapott helyet, amelynek lombjai alatt a feltételezések szerint Erkel 1860-ban megzenésítette a Bánk bánt. Korábban egy mezei juhart tartottak az „Erkel-fának”, ez alatt azonban – a kora alapján – nem szerezhette Erkel az operát. Érdekesség, hogy a fa aznap dőlt ki egy éjszakai viharban, amikor a városvezetés elfogadta a szobor életnagyságú makettjét.
