somogyváry ákos
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A magyar nemzeti opera megteremtője, Erkel Ferenc születésének 214. évfordulóját ünnepelte november 8-án szülővárosa. A gyulai önkormányzat és az Erkel Ferenc Társaság közös rendezvénye a németvárosi Erkel Ferenc Emlékháznál kezdődött, művészeti ösztöndíj átadásával a városházán folytatódott, ahol hangversennyel és koszorúzással ért véget.
Nemzeti zeneköltőnk, Erkel Ferenc születésének évfordulóján a városháza dísztermében ezúttal is Görgényi Ernő polgármester mondott beszédet, majd átadták az Erkel Ferenc művészeti ösztöndíjat. Az Erkel Ferenc Társág hagyományos hangversenyét ezt követően az est házigazdája, Erkel Ferenc szépunokája, Somogyváry Ákos karnagy, az Erkel Ferenc Társaság elnöke nyitotta meg.
Az est három vendégművészét, Fahidi Patrícia hegedűművészt és Balog Endre csellóművészt, az egykori Magyar Királyi Operaház, ma Magyar Állami Operaház szólistáit, az Erkel Ferenc által 1853-ban alapított Filharmóniai Társaság tagjait, valamint Gál Csaba békéscsabai zongoraművészt, művésztanárt is Somogyváry Ákos konferálta be a hallgatóságnak.
Erkel-művek svájci átiratban
Áchim Erzsébet gyulai származású zongoraművész felkérésére 2021 nyarán előbb Gyula városában, majd a budapesti Nádor teremben kivételes kamarazenei rendezvényt tartottak. Az eseményen a művésznő svájci kamarazenei partnere, Jürg Eichenberger azon trióátiratát mutatták be, amelyet Erkel Ferenc Bánk bánjának két legismertebb részlete, az Ölj meg engemet, Bánk és a Hazám, hazám ihletett.
Az előadás sikere folytán az Erkel Ferenc Társaság repertoárbővítési és zenei nevelési célzattal a művek kottájának kiadását kezdeményezte, amely 2022-ben a magyar kultúra napján a Kontrapunkt kiadó jóvoltából meg is történt. Ezt követően, 2022. január 22-én a kiadványt és a két darabot a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége KÓTA-díjkiosztó ünnepségének zárószámaként mutatták be – ismertette Somogyváry Ákos.
A két Erkel-mű átiratát a gyulai városháza dísztermében a három művészvendég előadásában hallgathatták meg az ünnepség részvevői.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Singer Ödön románca
Az est folytatásában Ridley-Kohne Dávidról tudhatott meg érdekességeket a nagyérdemű Somogyváry Ákosnak és Ábrányi Kornélnak köszönhetően. Utóbbi az általa elindított Zenészeti Lapokban 1875 januárjában írt Ridley-Kohne-ról. Cikkéből kiderül, hogy a mára feledésbe merült Ridley-Kohne 1812-ben született Veszprémben, ahol az édesapja „éneklész” volt. Fiában is már gyermekként megmutatkozott a zene iránti elhivatottság. Beutazta Nyugat-Európát, és mindenütt, ahol fellépett, elismerésben volt része. Ridley-Kohne-nak számos később elhíresült művész volt a tanítványa, mindegyiküknek igyekezett átadni a magyar zene iránti érdeklődését, szeretetét.
Singer Ödön is az ő tanítványa volt, mutatott rá Somogyváry Ákos. Singer Bécsben folytatott tanulmányokat Böhm Józsefnél, majd Párizsban csiszolta tehetségét, zenei pályája azonban Pesten bontakozott ki. Itt a német színház koncertmestere volt, később a Pesti Nemzeti Színháznak lett a szólistája. Európa-szerte nagy sikerrel hangversenyezett az 1850-es években, majd visszatért Magyarországra, ahol a Zeneakadémián is tanított. Másodmagával kiadott egy hegedűtankönyvet is, amely az akkori korszak legátfogóbb munkájának számított.
Somogyváry Ákos aktuális hírekkel is megörvendeztette a gyulaiakat. Felhívta a figyelmet arra, hogy Singer Ödön sírját nemrég találták meg Tatán, ahol november 11-én egy Singer termet is avatnak az egykori zeneköltő tiszteletére. Az Erkel-emlékesten a Romance sans paroles című, op. 10-es műve csendült fel Fahidi Patrícia és Gál Csaba előadásában.
Szuk Lipót Erkel-fantáziája
Egy másik kevésbé ismert szerző, Szuk Lipót is kifejezte tiszteletét Erkel Ferenc iránt, egyebek mellett azzal, hogy komponált egy Bánk bán fantáziát csellóra.
Szuk Lipót gordonkaművész, zenedei tanár és zeneíró volt, Erkel kortársa. Harminckét éven át a Nemzeti Színház első gordonkásaként tevékenykedett, egyik alapítója volt a Filharmóniai Társaságnak, és mint zeneszerző is előkelő helyet foglalt el a zene világában – hangsúlyozta az est moderátora. Bánk bán fantáziáját Balog Endre és Gál Csaba tolmácsolta.
Még mielőtt hangszerhez ült volna, Balog Endre egy mókás korabeli történettel nevettette meg a jelenlévőket. Mint mondta, Szuk Lipót leánya is csellista volt, de mivel feleségül ment egy politikushoz, le kellett mondania erről a szenvedélyéről, hiszen a kor erkölcsi elvárásai szerint széttett lábbal nem mutatkozhatott többé közönség előtt.
Balog Endre azt is elárulta, hogy egy napon született Erkel Ferenccel, akinek a munkásságát nem csupán ezért értékeli, kedveli. Több száz művet játszott már az Operaházban, így kijelentheti, ha Erkel nem magyarnak születik, a világklasszisok között tartanák számon.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A gyulai Erkel filmvásznon
Somogyváry Ákos egy jó hírt is megosztott a nagyérdeművel. Váradi János, A gyulai Erkel című dokumentumfilm rendezőjének társaságában előző napon a Magyar Zene Házában Batta András ügyvezető igazgatóval találkozott, aki olyan hitvallást tett Erkel Ferenc és a Himnusz mellett, amely zenetörténésztől példanélküli. Nem kisebbítve és nem nagyobbítva Kodály Zoltán és Bartók Béla 20. századi művészetét, Batta András egyértelműen elítélte Erkel Ferenc háttérbeszorítását, mondta Somogyváry Ákos. Ezt a nyilatkozatot külön oktatóanyagban is ki szeretnék adni.
Somogyváry Ákos ezután az est soron következő darabjáról, Liszt Ferenc Magyar Történelmi Arcképcsarnok című művéről beszélt, amelynek a záródarabja a Mosonyi Mihály címet viseli. Mosonyi azért kaphatott helyett az arcképcsarnokban, mivel számos eredeti dal felkutatásával segítette Liszt Ferenc munkáját. A neki emléket állító Liszt-mű egy életérzés kifejezése, a mély gyász és a keserűség kap benne hangot, ugyanis Mosonyi halála után készült. Hangzásvilága gazdagabb a többi zongoraműnél, fogalmazott Somogyváry Ákos. A remekműnek Gál Csaba adott hangot.
A csárdástól a Sába királynőjéig
Ridley-Kohne Dávid Éljen! csárdás című darabja ezt követően egy teljesen más hangzásvilágba kalauzolta a hallgatóságot. Kevesen tudják, hogy az ő szerzeménye az a viola d’amore szóló, amelyet Erkel Ferenc belekomponált a Bánk Bán Tisza-parti jelenetébe. Ezt maga Ridley-Kohne Dávid játszotta az 1861. bemutatón, a Pesti Nemzeti Színház koncertmestereként.
Bár a darab alcíme szerint Ridley-Kohne csárdása csellóvariáció zongorakísérettel, az emlékesten Fahidi Patrícia és Gál Csaba ült hangszerhez, hogy Erkel Ferenc egyik leghűségesebb munkatársának a szerzeményét megszólaltassa.
Kiváló alkalom volt ez ahhoz, hogy Fahidi Patrícia, a koncert „spiritus rectora” megköszönje a gyulai nagyérdeműnek a támogatást és a kedves fogadtatást. Cserében Somogyváry Ákos is megköszönte Fahidi Patríciának a közreműködést, hiszen mindaz, ami a gyulai hangversenyen elhangzott, ő kutatta ki azon művek közül, amelyek méltatlanul feledésbe merültek.
Az évfordulós Erkel-ünnepség Goldmark Károly e-moll zongoratriójának 1879-ben írt egyik tételével ért végett, amelyet a három vendégművész együtt interpretált. Goldmark, jóllehet hegedűművészként kezdte karrierjét Magyarországon, világhírűvé a Sába királynője című operája tette. Ausztriából ritkán mozdult ki, de kapcsolata Magyarországgal nem szakadt meg, egészítette ki átfogó zenetörténeti felvezetéseit Somogyváry Ákos.
A hangversenyt követően a részvevők megkoszorúzták Erkel Ferenc szobrát a városháza előtti téren.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
