Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Erkel Ferenc is sokszor átkelt rajta

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Magyari Barna • MAGAZIN • 2024. november 20. 14:00
Erkel Ferenc is sokszor átkelt rajta
Mindkétszer november 20-án avatták fel a Széchenyi lánchidat

Az 1849-es esztendő ősze kapcsán legtöbbet a forradalom és szabadságharc során kivégzett hősökről beszélünk, pedig volt annak az ősznek egy európai jelentőségű pozitív eseménye is: 1849. november 20-án avatták fel a Széchenyi lánchidat, amely a korban Közép-Európában a legjelentősebb híd lett a Dunán.

Most, november 20-én ünnepeljük a Széchenyi lánchíd átadásának 175. évfordulóját. Ez volt az első híd a Dunán, amelynek óriási hatása lett az egész országra, hiszen összehozta a történelmi Magyarország nyugati és keleti felét, ami főleg gazdasági szempontból volt fontos. 

Tudomásom szerint Erkel Ferenc Budán, az Úri utca 24. szám alatt élt, ám fellépni, sőt más ügyben is, számos alkalommal átment Pestre. Amíg nem volt híd a Dunán, addig ő is csak úgy tudott átkelni az akkori Magyarország egyik legnagyobb folyóján, ha a révész szolgálatát igénybe vette. A Széchenyi lánchíd 175 évvel ezelőtti felavatása tehát Gyula legismertebb szülöttének helyzetét is lényegesen könnyebbé tette.

Információim szerint a hídavatót igencsak morbiddá tette az a tény, hogy aki a hídépítést kezdeményezte, s vagyonát adta a megvalósulásához, Széchenyi István már a döblingi elmegyógyászati intézetben volt, s a hídon az a Julius Jacob von Haynau mehetett át elsőként, aki a szabadságharcot leverte, és a megtorló intézkedéseket és kivégzéseket elrendelte.

A Széchenyi lánchíd nagyban előmozdította Budapest létrejöttét is, hisz a hídavatás után 14 évvel, 1873-ban már Buda, Óbuda és Pest is unióra lépett.

És hogy miért kellett 1949. november 20-án második hídavató ünnepséget is rendezni ezen a hídon? Azért, mert 1945-ben a német csapatok azt felrobbantották.

Arról, hogy a hídépítés 1848–49-ben pontosan mennyi pénzt emésztett fel, s abból mennyi volt a Széchenyi István által biztosított összeg, nincs információm. Azt viszont tudom, hogy a második világháború utáni újjáépítés akkori pénzben 44 millió forintba került. Ebből 14 millió forintot az állam, 30 millió forintot a közadakozás biztosított. Utóbbit az emigrációban élőkkel együtt „dobták össze” az itthon élő magyarok.

A híd teljes neve Széchenyi lánchíd. Ha már kettős jubileumot ünneplünk e történelmi jelentőségű műtárgy kapcsán, úgy gondolom, megérdemli a híd és a névadója, hogy a teljes nevet használjam.                          

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)