MOCSÁR-PÖRJÉS JÓZSEF
Fotó: Gyulai Hírlap
Nincs bajom a szivárvánnyal. Csodaszép égi jelenség, örömmel tölti el az embert, amikor szivárványt láthat. A szivárványt mint szimbólumot ma is nagyon sokan érzik a magukénak. Találunk róla elnevezett rajzszakkört, játszóházat, apartmant, masszázsszalont, papírboltot, építőipari vállalkozást, ahogyan a szót megtaláljuk számtalan cég és termék nevében is.
Ősi mitológiákban is olvashatunk róla, de a mi életünkben jelen lévő különböző társadalmi csoportok, mozgalmak is előszeretettel használták, használják a szivárvány színeit. Az egyik legújabb társadalmi mozgalom szintén a szivárvány színeiben találta meg önmagát, amivel nyilván nincsen semmi baj. Nekem bajom azzal van, ha megpróbálják másokra, illetve rám erőltetni ezeknek a mozgalmaknak a szimbólumait, azzal együtt a gondolatait és az értékrendjét is. Valamiért így tesz több cég is.
Ezek közül például az egyik beszivárványosította online terméklogóját. Mennyivel liberálisabb megoldás lett volna az, ha a felhasználóknak meghagyja a választás lehetőségét, de sajnos nem így járt el. Ezzel eszközként használ fel bennünket a cég, ikonja szivárványosítása nyílt ideológiai üzenet, kiállás valami mellett.
Etikátlan eljárás a vevőkkel szemben mindaz, ami történik. Egyes cégek, gyártók belekeverik a vásárlóikat egy Amerikában zajló ideológiai polgárháborúba. Sajnálatos, hogy egyre több nemzetközi cég cselekszik hasonlóképpen, elfelejtve azt, hogy mi nem ezért fizetünk, nem ezért választunk és vásárolunk meg egy terméket vagy szolgáltatást.
Javaslom, hogy minden cég a saját székházát szivárványozza be, ideológiai üzenetit másként fogalmazza meg, az egyszerű vásárlókat pedig hagyja békén!
