Forrás: pixabay.com
A népi gyógyászatban leggyakrabban „szívgyógyszerként” alkalmazzák a galagonyát. A májusvirág, istenalma, isteni gyümölcs, gelegenye és giligán néven is ismert növény virága áprilisban, májusban nyílik. A virágos hajtásvéget májusban gyűjtik, míg a piros bogyós áltermést az első fagyok előtt, októberben szedik.
A növény közvetlenül erősíti a szívizomsejteket, növeli a szívizom munkabírását, tágítja az ereket, javítja a szívizom vérellátását és a szívösszehúzódások erősségét. Csökkenti a vérnyomást, és segít megelőzni az érelmeszesedést. E gyógyhatásnak különösen nagy hasznát veszik az enyhe szívbetegségben szenvedő betegek.
Hatóanyagai infarktus után a szívizomzat vérellátását, az ér újraképződését segítik elő. Nyugtató hatása miatt krónikus álmatlanság kezelésére is alkalmazzák.
Mivel a központi idegrendszerre hat, szédülést, szorongást, szapora szívdobogást és rövid légzést is lehet vele kezelni. Az ideges görcsök ellen is jó hatású. Stresszoldó, nyugtató, altató is hatása van. Változókorban csökkenti a hangulatváltozásokat, a hőhullámokat.
A galagonya nagy mennyiségben tartalmaz vitaminokat és flavonoidokat, ezek a vegyületek hatékony antioxidánsok.
Mint számos gyógynövénynél, úgy a galagonyánál is igaz, hogy rövid kúrától nem várhatunk eredményt. Nagyon fontos a tartós, naponkénti alkalmazás. A galagonyáról úgy tartják, hogy a legbiztonságosabb gyógynövény, hisz mellékhatások még rendszeres használatánál sem jelentkeznek.
Terméséből készíthetünk likőrt vagy lekvárt.
Galagonyalekvár
Hozzávalók
- 1 kg galagonyabogyó
- kb. 30 dkg cukor
- víz
Elkészítés
A megtisztított bogyót főzés előtt nyomkodjuk szét, és annyi vizet öntsünk rá, hogy egyharmadáig ellepje. Tegyük hozzá a cukrot, majd főzzük puhára. Utána szitán törjük át, és lassú tűzön, állandóan kevergetve sűrítsük. Gőzöléssel tartósítsuk.
Egészségükre!
