görgényi ernő
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
„Ó Szent István dícsértessél, menny és földön tiszteltessél! / De főképpen nálunk ma, mint Országunk Oszlopa! / Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat! / Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre!”
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Ünneplő Közösség!
Az idézett csángó ének mély átéléssel fogalmazza meg a magyarság Szent István-tiszteletének átható lelkiségét. Első királyunk, országunk oszlopa, apostolunk, aki ránk hagyományozta gyönyörű országunkat, aki megteremtette közös, keresztény értékrendünk máig szilárd alapjait, 38 esztendőn át uralkodott - de szükség is volt ennyi időre a fundamentum megépítéséhez. Különösen nehéz történelmi korban állította őt a gondviselés Magyarország élére. A megmaradás, a magyar nemzet fennmaradása érdekében mélyreható változásokra volt szükség nem csupán a politikában, de a hétköznapi élet szokásrendjében is. Ehhez kitartó munkára, lankadatlan hitre, Magyarország függetlenségének megőrzésére és egyúttal belső egységre volt szükség.
A mindig is országunk függetlenségére törekvő Géza fejedelem és az apja munkáját befejező Szent István király zseniális politikai érzékkel, a nyugati keresztény államok közösségéhez csatlakozott. E szándék már Géza fejedelemsége idején megmutatkozott – megalapította a veszprémi püspökséget, és megkezdte a pannonhalmi apátság építését. De a magyarság megmaradását nem csak a nyugati kereszténység felvétele és a nyugat-európai államokhoz hasonló hatalmi struktúra kialakítása szolgálta, hanem az is, hogy ezen államok közösségéhez nem vazallus államként csatlakoztunk, hanem független királyságként
Országépítő nagy királyunk Intelmeiben hagyta egyszülött fiára, Szent Imre hercegre, s végül a magyar nemzet mindenkori tagjaira hitvallását és világi dolgokról való gondolatait. Ennek is köszönhető, hogy az történt, amelyet az Ének István királyról – Weöres Sándor fordításában – ekképpen fogalmaz meg: „A királyok, ha meghalnak, / bevégzik uralmukat, / meg nem őrzik a hatalmat / s felséget a hant alatt. / Ám e szent, mihelyt bevégzé / a földi uralkodást, / örök dicsőségben kezdé / újfent a királykodást”
az augusztus 20-ai ünnepség helyszíne a várkert volt
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az intelmekben a mai napig érvényes gondolatokat olvashatunk a hit megőrzéséről, a tiszteletről, az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról, a vendégek befogadásáról és gyámolításáról, a tanács súlyáról, a kegyességről, irgalmasságról, valamint arról, hogy a fiak kövessék az elődöket.
„Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz”- intette fiát szent királyunk, de tudta, hogy szigorú törvényekre is szükség van államalapító céljai megvalósításához. Törvényekre, melyek szabadlelkű népünk számára világosan megfogalmazzák a szabályokat, melyek övezik életünket. Törvényekre, melyek védik az értékrendet és a gyámoltalanokat. Törvényekre, melyek kikényszerítik a szabályok betartását, hogy épüljön az ország, ne hulljon szét egyéni érdekek mentén.
A törvényekből jól látható: az emberi gyarlóság 1000 esztendeje ugyanazokat az ösvényeket járja, csak éppen más módon térítik ma már vissza a tisztesség útjára a tévelygőket. Így például már Szent István király második törvénykönyve is rendelkezett a rágalmazókról.
Tisztelt Hölgyeim és Uram, Kedves Barátaim!
István törvényei óvták az özvegyasszonyokat, az árvákat, a leányokat és az ispánok erőszakosságának áldozatait is. A maga korában igazságosnak számító törvényeket alkotott. Államalapító nagy királyunk bölcs volt akkor is, amikor abban kellett döntenie, hogy békességre, avagy harcra van-e szükség. Felismerte, hogy Magyarország jövőjét veszélyezteti a széthúzás, a viszálykodás. Előbb meg kellett harcoljon Koppánnyal, majd az erdélyi Gyulával, végül Ajtonnyal.
Tisztelt Ünneplő Közösség!
Belső egység és nemzeti függetlenség. Ez volt a fejlődés titka minden korban, amikor Magyarország virágzó állam volt. De nem alakulhat ki a belső egység, ha egy közösség életét eluralja a gyűlölet és az ilyen közösség sosem lehet boldog és sikeres. A gyűlölködés minden korban szétzilálja az emberi kapcsolatokat és ellopja a szép jövőt. S akik a gyűlölködőkre hallgatnának, előbb fontolják meg Szent István tanítását: „Ha ugyanis a bölcsekkel jársz, bölcs leszel, ha a bolondokkal forgolódsz, társul adod magad hozzájuk.”
A fölösleges politikai csatározásokhoz szükséges energia egyébként jól hasznosítható városépítésre is. Mi gyulaiak az összefogás útját jártuk az elmúlt 9 évben. Maradjon ez így a jövőben is, mert ennek van eredménye. A művelődési központ felújítása, az Almásy-kastély rekonstrukciója, a Szt. Miklós park rehabilitációja, óvodák, iskolák felújítása, bővítése, az Airbus Helicopters leendő gyulai helikopter alkatrész gyára – néhány jellemző példa az elmúlt öt év városépítő munkájának gyümölcseiből. Ehhez elengedhetetlen volt az összefogás egy célért, a közös munka, a szoros együttműködés a város fejlesztéséért dr. Kovács József országgyűlési képviselő úr és a városvezetés között. Köszönöm képviselő úrnak, hogy közös terveink és a jövőben előttünk álló feladatok megvalósításához szükséges támogatásáról nem csak a médiában, de személyes beszélgetésben is részletekig menően biztosított. Köszönöm a képviselő-testület többségének, hogy olyan korszakot teremtettünk, amikor kellő időben, biztos kézzel születnek meg a jó döntések.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kedves Barátaim!
Szent István minden korszaknak viszonyítási pont. A Szent László királyunk rendeletére íratott nagyobbik legenda szent életű, bölcs király képét rajzolta meg, aki keresztény és emberséges uralkodó, aki szent életet élt. Könyves Kálmán szigorú törvényekkel teremtett rendet elzülött országában, ezért ő az általa íratott kisebbik legendában államalapító nagy királyunk szigorúságát igyekezett bizonyítani.
A mohácsi vész idején Karthauzi Névtelen már egy olyan regényes István-alakot ábrázol, aki jóságos, ám keménykezű keresztény hőskirályként olyan uralkodó, mint amilyenre a török által fenyegetett korabeli Magyarországnak égető szüksége lett volna.
Azt javaslom, hogy mi, mai magyarok, mai gyulaiak elsősorban az országépítő nagy király portréját tekintsük példaképünknek, aki intelmeiben azt írta: „sis honestus”. A honestus jelentése: tisztes, becsületes, emberséges. A Millenium idején még úgy fordították: légy tisztességtudó. Ma így fordítják: Légy becsületes. Maradjunk ennél.
Isten éltessen Magyarország, édes hazánk!
