Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Leszavazták a jobbikos előterjesztést
A képviselő-testület 2 igennel, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elutasította a Csengeri Lajos (Jobbik) által benyújtott előterjesztést. A képviselő azt javasolta, rendelje el a grémium, hogy a száz százalékban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ne vezessék be a négyszáz órás túlóraplafont.
Csige Gábor jegyző elmondta: a témával több település képviselő-testülete is foglalkozott. Mint ismertette, azoknál az önkormányzatoknál, ahol támogatást kapott az előterjesztés, a kormányhivatalok törvényességi vizsgálatot kezdeményeztek jogszabálysértés gyanúja miatt.
Jelezte: a kormányhivatalok és egyes munkajogi szakjogászok szerint a javaslat elvonná az ügyvezetők munkáltatói jogkörének egy részét, ezzel sértené azt a jogukat, hogy egyéni vagy kollektív megállapodásokat kössenek a munkavállalókkal. Csige Gábor úgy vélte, joggal való visszaélés is megvalósulhat, ha a grémium ilyen döntést hoz.
– A polgári törvénykönyv ugyan tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint egyszemélyes tulajdonú kft. esetében utasítást adhat a legfőbb szerv az ügyvezetőnek, de ez egyszeri utasításra vonatkozik, nem tartós, végleges hatáskörelvonásra – fejtette ki.
A jegyző rámutatott: az előterjesztés benyújtása kapcsán formai aggályok is felmerülnek. Mivel a képviselő a leadási határidőn túl nyújtotta be javaslatát, az nem előterjesztésnek, hanem sürgősségi indítványnak tekinthető, ilyet azonban kizárólag a polgármester vagy hét képviselő együttesen terjeszthet elő írásban.
Görgényi Ernő (Fidesz) aláhúzta: nem tartja helyesnek, hogy olyan döntést hozzanak, amivel arra utasítják az ügyvezetőket, hogy ne tartsanak be egy törvényt.
– Ezzel precedenst teremtenénk. Ha mi válogathatunk a törvények között, a polgárok miért ne válogathatnának? – fogalmazott. Hozzátette: aki kifogásol egy jogszabályt, az az alkotmánybíróshoz fordulhat.
A településvezető kifejtette: bár a javaslat nem szabályosan lett előterjesztve, méltányosságból szavaznak róla. Az előterjesztést végül elutasította a képviselő-testület.
Csengeri Lajos
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Hiánymentes a költségvetés
A város költségvetését 12 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadta el a grémium. A polgármester hangsúlyozta: ahogy az elmúlt öt évben, úgy idén sem lesz hiány a büdzsében, az önkormányzat 8,5 milliárd forint bevétellel, ugyanennyi kiadással és 150 millió forint tartalékkal tervez.
Közölte: pályázatokból a város idén 3,85 milliárd forint értékű beruházást valósíthat meg, ehhez 479 millió forintos önerőt biztosítanak. A választókerületek karbantartási kerete 55 millió forint, ezen felül 55 millió forintot különítettek el az utak és járdák felújítására. Intézményfelújításra 20 millió forint jut idén.
A városvezető arra is kitért, hogy a költségvetési rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy három százalékkal emeljék a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek bérét, és az önkormányzati cégeknek is lehetőségük lesz arra, hogy béremelést hajtsanak végre.
Kiss Szabolcs (Fidesz) az előterjesztés kapcsán kiemelte, idén tovább folytatódik a körzetében található Eminescu utca rekonstrukciója.
Ökrös István (Fidesz) úgy fogalmazott: konszolidált költségvetést sikerült összeállítani.
Torma Béla (Fidesz) sportért felelős tanácsnok aláhúzta, a pályázati támogatásokból származó összegeken felül csaknem 165 millió forint jut idén sportra.
Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) úgy fogalmazott: az önkormányzat jó gazda módjára gazdálkodik, sem az önkormányzati gazdasági társaságoknak, sem a városnak nincsenek likviditási problémái.
Bod Tamás (Együtt, MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány nemrégiben felújított útszakaszon kívül rossz minőségűek az utak Gyula belterületén. Arra kérte a városvezetést, hogy próbáljon meg forrást találni a leromlott állapotú útszakaszok felújítására.
Galbács Mihály (Fidesz) megdicsérte az idei költségvetést, de úgy vélte, annak összeállítása nem került „akkora erőfeszítésébe” az önkormányzatnak, hiszen kevesebb a feladata, mint korábban. Emlékeztetett továbbá arra, hogy az állam több milliárd forint adósságot vállalt át a településektől.
Kiss Tamásné (Fidesz) egyetértett Bod Tamással az utak minőségét illetően, megjegyezte ugyanakkor, hogy ezek rekonstrukciója nagyon költséges. Azt is megemlítette, hogy körzetében hamarosan elkezdődik a kerékpárút felújítása.
„Rajta vagyunk az ügyön” – reagált Bod Tamás észrevételére Görgényi Ernő. A polgármester kifejtette: a belterületi utak rekonstrukciójára kevés uniós forrás áll rendelkezésre, és a város anyagi lehetőségei is korlátozottak ebből a szempontból. Hangsúlyozta: minden évben igyekeznek egy-egy útszakaszt felújítani.
Galbács Mihály felvetésére megjegyezte: valóban nagy segítség volt, hogy a kormány 2013-ben 3,5 milliárd forint adósságot átvállalt az önkormányzattól, ugyanakkor a pénzügyi stabilitást fenn is kell tartani. Hozzáfűzte: vannak olyan települések, amelyek nem gazdálkodnak fegyelmezetten, önmérséklettel. A városvezető rámutatott: Gyula rendkívül kiterjedt feladatrendszerrel rendelkezik.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Ingatlant vásárol az önkormányzat
Hétmillió forintért vásárolhatja meg az önkormányzat a duzzasztónál lévő vízisport-központ mögötti ingatlant. Az összeg egy részét, 3,5 millió forintot a Gyulasport NKft. működési támogatásából biztosítják.
Görgényi Ernő emlékeztetett: tavaly a cég több mint hatmillió forintért adta el a gyulavári sportpálya egy részét a Körös-Maros Biofarm Kft.-nek. A vételárból 1,2 millió forintot játszóeszközökre költöttek, 3,5 millió forintot pedig ingatlanvásárlásra fordítanának. Mivel a vízisport-központ az önkormányzat tulajdonában van, célszerű, ha a mellette lévő ingatlan is a város tulajdonába kerül – fejtette ki a polgármester.
Galbács Mihály felvetésére hangsúlyozta: az ingatlanvétellel nem csökkentik a Gyulasport NKft. működési támogatását, a cég kompenzációként biztosítja az összeget a városnak. Aláhúzta: az önkormányzat az ingatlanvásárlásból befolyt pénzt az ingatlanvagyon gyarapítására forgatja vissza, ezt az elvet szem előtt tartva döntöttek úgy, hogy megvásárolják a területet.
Raktározásra használhatja a régi, Kétegyházi úti vágóhidat az Erkel Ferenc Múzeum. A településvezető az előterjesztés ismertetésekor elmondta: a múzeum tárgyainak jelentős részét az egykori tüdőszűrő épületében tárolják. Mivel a tulajdonos eladja az ingatlant, az intézménynek új raktárhelyiséget kellett keresni.
Az egykori vágóidat eddig a Gyulai Szakképzési Centrum használta, az iskolával kötött szerződését megszüntette a képviselő-testület. A polgármester jelezte: az ingatlan tetőszerkezete javításra szorul, a múzeumi tárgyakat csak a felújítás után szállíthatják át az épületbe.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) felvetette: a későbbiekben érdemes lenne felújítani a Kétegyházi úti épületegyüttest, ahol a gyulai húsipart bemutató kiállítás kaphatna helyet.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Helyreállítják a födémszerkezetet
Megrongálódott födémszerkezetének helyreállítására 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a kormánytól a Nicolae Bălcescu román iskola. Az épület födémje tíz évvel ezelőtt kezdett letöredezni, majd tavaly nyáron a lehulló kerámiadarabok az álmennyezetet is áttörték. A felújítási munkálatok elvégzéséhez a gyulai önkormányzat, mint tulajdonos, hozzájárulását adta.
Görgényi Ernő közölte: a födémgyártó cég nem ismerte el a felelősségét, de kész anyagilag támogatni a munkálatokat. Jelezte: a kormány 50 millió forintot adott az intézménynek a rendkívüli károk helyreállítására. Az ügy kapcsán a polgármester megköszönte Kovács József országgyűlési képviselő közbenjárását és Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló munkáját.
Ahhoz is hozzájárult a grémium, hogy Gyula Város Egyesített Óvodája a nyári időszakban térítésmentesen fogadja a Románvárosi Óvodából érkező gyerekeket. A városvezető elmondta: az előző évekhez hasonlóan a fürdőváros valamennyi nem önkormányzati fenntartású óvodájának – a román nevelési intézmény mellett a németvárosi, a katolikus és a református óvodának is – segítséget nyújtanak a nyári szünet idején. Hozzátette: ezzel is támogatni szeretnének a gyulai családokat.
Arról is beszámolt, hogy a Románvárosi Óvoda 50 millió forintot nyert el épületkorszerűsítésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból. Emellett az intézmény a kormánytól is kapott 50 millió forint támogatást, ebből tornaszobát építenek – emlékeztetett a polgármester.
Kifejtette: a fejlesztések azt bizonyítják, jó döntést hozott a város, amikor arról határozott, hogy az országos román önkormányzatnak adja át az intézmény fenntartói jogát.
Hozzájárulását adta a képviselő-testület ahhoz is, hogy a gyulai német nemzetiségi önkormányzat csaknem 70 millió forint fejlesztési támogatást igényeljen a város tulajdonában álló „Máriás” ház felújítására.
A TOP-forrásból közösségi teret alakítanának ki az épületben – ismertette Görgényi Ernő. Közölte: a ház és az udvar teljes rekonstrukciójához további támogatásra van szükség, ezért a helyi nemzetiségi önkormányzat az Országos Német Nemzetiségi Önkormányzattól és a düsseldorfi székhelyű Hermann Niermann Stiftung Alapítványtól kér anyagi segítséget.
Mittag Mónika (Fidesz), a nemzetiségi önkormányzat elnöke emlékeztetett: tavaly 10 millió forintot nyert el a gyulai önkormányzat az épület tetőszerkezetének felújítására.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Támogatásból újulhatnak meg a közösségi terek
Ugyancsak hozzájárulását adta a grémium ahhoz, hogy a Magyar Napfizikai Alapítvány pályázatot nyújtson be a Göndöcs-kerti víztorony tetején kialakított obszervatórium felújítására.
Az előterjesztés kapcsán Alt Norbert alpolgármester elmondta: az önkormányzat nemrégiben 400 millió forintot nyert el közösségi terek kialakítására, felújítására, rendezvények szervezésére. Kiemelte: a projektbe civil szervezeteket is bevontak.
Az összegből nemcsak az obszervatóriumban, hanem a „Máriás” házban és a Gyulai Civil Szervezetek Szövetségének székházában is munkálatokat végeznek. Emellett a támogatásból japánkertet alakítanak ki a könyvtárban, fejlesztik a gyulai önkormányzati óvodák udvarait, sportparkot hoznak létre a városi sporttelepen, és szabadidőparkot létesítenek a Wesselényi-tó partján. A Dél-alföldi Wellness Egyesület sportközpontot és bowlingpályát, a Gyulai Zeneműhely Egyesület stúdiót és próbatermet hoz létre az említett pályázati forrásból.
Az alpolgármester felidézte: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által működtetett csillagvizsgálót 2015-ben zárták be. Az önkormányzatot egy Angliában élő magyar professzor kereste meg azzal, hogy helyezzenek el egy speciális, napkitöréseket vizsgáló távcsövet a létesítményben. Az obszervatórium a tervek szerint látogatható lenne – tette hozzá Alt Norbert, majd kiemelte, hogy a város a fejlesztés révén a nemzetközi tudományos élet homlokterébe kerülhetne.
Az ülésen arról is döntés született, hogy az egykori „kismozi” épületét a város térítésmentesen adja használatba a Dél-alföldi Wellness Egyesületnek, a Gyulai Zeneműhely Egyesületnek és a Mi egy Másért Közhasznú Egyesületnek. Görgényi Ernő felidézte: az ingatlant 66 millió forintért vásárolta meg az önkormányzat.
A Gyulai Várfürdő és a Gyulai Várszínház felügyelőbizottságában is lejárt a tagok ötéves megbízatása. Előbbi elnökének Gulyás Imrét, tagjainak Bagi Csillát, Folcz Józsefet, Labos Ádámot és Ködmön Zsoltot javasolta a grémium. Utóbbi elnökének Varga Lillát, tagjainak Máthé Zoltánt és Vasadi-Baranyó Anitát választották. A posztokra más javaslat nem érkezett. A közbeszerzési bizottságban Kiss Szabolcs váltja Torma Bélát, a gazdasági erőforrások bizottságába pedig Csőke Péter veszi át Kvaszné Kónya Gabriella helyét.
