Gyulai Hírlap - Emléktáblát kap Tövisháti József, Dézsi János marad a könyvtárigazgató

Emléktáblát állítanak „Tüske” tiszteletére

A Gyulai Városbarátok Körének kezdeményezésére emléktáblát állítanak Tövisháti József kosárlabdaedző tiszteletére a Prohászka Zsolt Városi Tornacsarnok déli homlokzatán, az előterjesztést egyhangúlag támogatta a képviselő-testület.  

Durkó Károly, a szervezet elnöke hangsúlyozta, a két éve elhunyt Tövisháti József igazi sportember volt, aki az elmúlt ötven évben rengeteget tett a gyulai kosárlabdautánpótlás-sportért. Ha ő nem lett volna, ma a kosárlabda nem létezne a városban – húzta alá.

Felidézte, Tövisháti József egy sérülés miatt nagyon korán abbahagyta a sportot, 18 éves korától a gyerekekkel foglalkozott.  

„Gyönyörű sportpályát futott be, de esősorban edzősködött, és a gyulai fiatalokat nevelte, valamint a felnőttcsapat edzője is volt egy ideig” – emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy a sportembert nagyon sokan szerették.

Elmondta, a táblaállításhoz szükséges forrást szervezetük tagjai, valamint Tövisháti József tisztelői, barátai, kollégái, tanítványai adták össze.

Azt is jelezte, augusztus végén emléktornát is rendeznek a városban az edző halálának második évfordulóján.

Az előterjesztésben az áll, a táblán a következő szöveg lesz olvasható: Tövisháti József „Tüske” 1955–2024 kosárlabda-játékos, edző, sportvezető, 50 éven át dolgozott a gyulai kosárlabdasportért. Állíttatta 2026-ban a Gyulai Városbarátok Köre, játékostársai, tanítványai, tisztelői.

A hetedik legjobb kapitányság a gyulai

A Gyulai Rendőrkapitányság 2025-ös beszámolóját szintén egyhangúlag fogadták el a képviselők. Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester az ülésen önkormányzati kitüntetést és jutalmat adott át a képviselő-testület nevében Nagy János nyomozó alosztályvezetőnek, akit Pap Csaba megbízott kapitányságvezető terjesztett fel az elismerésre kiemelkedő teljesítményéért.

A városvezető a beszámoló tárgyalásakor kiemelte, a kapitányságok között a gyulai országosan a hetedik legjobb, Békés vármegyében pedig a legjobb lett a tavalyi eredményei alapján.

A megbízott kapitányságvezető hangsúlyozta, sosem volt még ilyen eredményes a kapitányság munkája. Mint kifejtette, Bede Sándor volt rendőrkapitány, jelenlegi vármegyei rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes nagyban hozzájárult ehhez.

Elmondta, a fő célok közé tartozott a közbiztonság fenntartása, a közterületeken való fokozott jelenlét, a gyors reagálás és a lakosság biztonságérzetének az erősítése.

Kitért rá, hogy Románia schengeni övezethez való csatlakozása után megszűnt a határellenőrzés Gyulán és Lőkösházán, a határrendészeti kirendeltségek dolgozóinak egy részét a kapitányság vette át. Az állományuk így 94-ről 122 főre nőtt, és a szervezeten belül létrejött egy határrendészeti alosztály. Azt is megjegyezte, a csatlakozást követően nem jelentkeztek az illegális migrációhoz kapcsolódó, a közbiztonságra tartósan negatív hatást gyakorló problémák.

Közölte, tavaly az illetékességi területükön 522-ről 1021-re, Gyulán 381-ről 890-re emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma 2024-hez képest. Mint ismertette, a fürdővárosban tapasztalt drasztikus, 133,6 százalékos emelkedést egy online térben elkövetett bűncselekmény-sorozat okozta. A 481 esetet magában foglaló ügy nélkül kismértékű az emelkedés, amit az okozott, hogy több elkövető is sorozatjelleggel követett el bűncselekményeket.

A Delta programról szólva elmondta, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt 40 gyanúsítottat hallgattak ki, hét kereskedőt és 33 fogyasztót. Jelezte, a program nem folytatódik, de a kábítószer-kereskedelem elleni fellépést a jövőben is kiemelten kezelik.

Aláhúzta, a kapitányság nyomozáseredményességi mutatója tovább javult: 74 százalékról 80 százalékra.

A személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma a rendőrkapitányság illetékességi területén 50-ről 45-re, Gyulán 42-ről 37-re csökkent. A legtöbb balesetet az elsőbbség meg nem adása, gyorshajtás és a kanyarodási szabályok megsértése okozza.  

Pap Csaba kiemelte, a céljuk továbbra is az, hogy „Gyula város közbiztonsága stabil és kiszámítható maradjon”.

Vidó Attila (Mi Hazánk Mozgalom) a beszámoló kapcsán úgy fogalmazott, a fürdőváros közbiztonsága „nagyon rendben van”. A képviselő lakossági felvetést tolmácsolva azt kérte a rendőrségtől, hogy „figyeljenek nagyon oda” az e-rollert használókra, akik „az esetek többségében önmagukra jelentik a legnagyobb veszélyt”. Azt is mondta, nagyon fontos, főleg a turisztikai főszezonban, hogy gyalogos rendőröket lehessen látni az utcán, „kerüljük el azt a kellemetlen dolgot, és akkor finoman fogalmaztam, ami, sajnos, az EDÜ-kor bekövetkezett”. Emellett, ugyancsak lakossági kérést tolmácsolva, arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több fiatal közlekedik „irtózatos zajjal járó”, tuningolt segédmotor-kerékpárral.

Pap Csaba válaszában kifejtette, az e-rolleres közlekedés szabályozásának kidolgozása folyamatban van, bízik benne, hogy ez rövid időn belül elkészül.

Görgényi Ernő megjegyezte, a kapitányság illetékességi területén tavaly öt esetben okozott balesetet „egyéb jármű” vezetője, azaz e-roller, lassú jármű vagy lovas fogat. Hozzátette, a rendőrség tájékoztatása szerint fürdővárosban nincsenek olyan városi területek, ahol sok e-rolleres baleset történt. Ez alapján nem indokolt, hogy helyi szabályozást vezessenek be, és bizonyos területekről kitiltsák az e-rollereseket. A polgármester azt javasolta a szülőknek, figyeljenek oda arra, hogy gyermekük védőfelszereléssel használja a járművet.

Szabó Károly (Fidesz–KDNP) kérdésére a megbízott kapitányságvezető azt is elmondta, a román társszervekkel együttműködve Magyarországon és Romániában is ellenőrzéseket folytatnak.

Veres András (Fidesz–KDNP) az ülésen kiemelte, Gyula külterületén is egyre többször lehet látni rendőröket, ami biztonsággal tölti el az ott élőket.

Vigné Fábián Diána (Gyulai Városbarátok Köre) megköszönte, hogy a törökzugi körzeti megbízott bármikor megkereshető, és szükség esetén azonnal intézkedik.

Görgényi Ernő a beszámoló kapcsán arról is szólt, hogy baleseti gócpontnak számít a 44-es számú főút Gyulát elkerülő szakasza és a kígyósi úti kereszteződés az elkerülőn. Felidézte, utóbbi esetében kezdeményezték az államnál, hogy építsenek ki körforgalmat. A tervek elkészültek, az önkormányzat módosította a helyi építési szabályzatot, a feltételes közbeszerzés azonban még nem indult el, ezért a polgármester Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter és Ráki Zsolt (Tisza Párt) országgyűlési képviselő segítségét és támogatását kérte a fejlesztés megvalósulása érdekében. 

Az idősödő társadalom miatt az idősellátás nehézségek elé néz

A Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének tavalyi évről szóló beszámolóját is egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.

Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP) önkormányzati képviselő, az intézmény vezetője kifejtette, négy településen, Gyulán, Eleken, Kétegyházán és Lőkösházán nyújtanak többféle szolgáltatást a szociális, a gyermekjóléti és a szakosított ellátás területén.

Megjegyezte, nem csak szociális szférában kell szolgáltatásokat nyújtaniuk, közösségeket kell „alakítaniuk, fenntartaniuk és erősíteniük” az idősek és a fogyatékkal élők nappali ellátásában.

Arról is beszélt, hogy a törvényi kötelezettségen túli bérfejlesztést nem tudják megoldani, ezért elindítottak egy munkavállalói jóléti programot. Példaként említette, hogy munkatársaik térítésmentesen tarthatnak telephelyeiken családi rendezvényeket, ahogy ingyen használhatják eszközeiket és a bölcsődék sószobáit is.

Hangsúlyozta, a folyamatos „utánpótlás-nevelés” érdekében a közép- és a felsőoktatásban is duális partnerek, továbbá gyakorlati helyként is működnek.

Jelezte, az idősödő társadalom miatt az idősellátás nehézségek elé néz, és egyre nagyobb felelősség hárul a következő generációkra. Hozzátette, egyre többeket érint a demencia, és az is egyre gyakoribb, hogy a szülői kompetencia hiánya miatt válik veszélyeztetetté egy gyermek. Aláhúzta, mindkét területen nagy hangsúlyt kell fektetni a prevencióra.

Arról is szólt, hogy a digitalizáció terén elmaradásban vannak, a dokumentáció nyolcvan százaléka még papíralapon történik intézményüknél. Emellett további épületfelújításokra is szükség van a fenntartható működéshez – húzta alá.

Mikóné Hirth Beáta (Marég) kérdéseire elmondta, a gyulai önkormányzat határozza meg a belső ellenőrzési tervüket, kétévente kerül sor az ellenőrzésükre. Más hatóságok háromévente ellenőrzik őket, a Békés Vármegyei Kormányhivatal gyám- és igazságügyi főosztályának ellenőrzése épp most zárul le – számolt be róla, hozzátéve, hogy kilenc szervezet ellenőrizte eddig őket.

Azt is elmondta, intézményüknek kötelező egy arra megadott rendszerben jelentenie az idősotthonok várólistáját minden hónapban. Kifejtette, összesen 350 várakozót tartanak nyilván, a váróslista azonban nem egyezik meg az igénybevételi szándékkal. Sokan ugyanis még nem akarnak beköltözni az idősotthonba, azért szerepelnek a listán, hogy „megnyugtassák a lelkivilágukat”. Azt is megjegyezte, arra kell törekedniük, hogy minden férőhely be legyen töltve, hiszen a betöltött férőhelyek után kapnak normatívát. Ezért nem tudnak mindig azonnal segítséget nyújtani, amikor valaki „egyik pillanatról a másikra esik le a lábáról”, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban azonban „megpróbálják pótolni az űrt” – tette hozzá.

A képviselő kérdésére arról is beszélt, hogy munkavállalóik száma éves szinten meghatározott, a terheltség minden területen jellemző valamilyen formában.

Kiemelte, a demensek nappali ellátásában „jól állnak”, arra viszont nem alkalmasak az épületeik, hogy szakosított ellátásban demensrészleget alakítsanak ki. Hozzáfűzte, szükség lenne erre Gyulán is, hiszen legközelebb Sarkadon és Békéscsabán van olyan idősotthon, ahol súlyos demens ellátottakat tudnak fogadni – a külvilágtól biztonságosan elzárva, nagyobb szakmai létszám mellett.

A képviselő érdeklődésére azt is elmondta, a gyermekvédelmi jelzőrendszeri szám emelkedése nem azt tükrözi, hogy nagyobb gond lenne, hanem hogy a jelzőrendszeri tagok komolyabban veszik a munkájukat. Emlékeztetett, 2018-ban született meg az a törvény, amely alapján a jelzőrendszeri tag büntethető abban az esetben, ha nem tesz eleget a jelzőrendszeri kötelezettségének, és emiatt valamilyen hátrány ér fiatalkorút vagy gyermeket.

 

200 órát teljesítettek

Az ülésen a Gyulai Bűnmegelőzési Polgárőr Egyesület 2025-ös évről szóló tájékoztatóját is egyhangúlag fogadták el a képviselők.  

Kóti Dániel az egyesület képviseletében elmondta, a gyulai polgárőrök tavaly 5200 órát teljesítettek bűnmegelőzési szolgálatban a rendőrséggel együtt. Mint ismertette, rendezvénybiztosítást 3850 órában vállaltak, a közlekedésbiztonság érdekében 3200 óra szolgálatot teljesítettek, lovas „tagozatuk” pedig 1580 órát volt szolgálatban. Két alkalommal két taggal eltűnt személyek felkutatásában is részt vettek, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkáját hatósági tanúként segítették két fővel nyolc alkalommal, 40 órában. A szervezet a tanyaprogramban is részt vesz, jelenlétükkel igyekeznek a tanyán élők szubjektív biztonságérzetét növelni.

Kóti Dániel közölte, az egyesület idén több mint 2 millió forintból gazdálkodik. A gyulai önkormányzat és az Országos Polgárőr Szövetség támogatásának legnagyobb részét az üzemanyagköltségekre, a könyvelésre és a formaruhák pótlására fordítják – tette hozzá.  

Dézsi János a régi-új igazgató

A képviselő-testület egyhangú döntésével Dézsi Jánost bízta meg újabb öt évre, 2031. június 30-ig a Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatói feladataival. Kiss Szabolcs módosító javaslatára az igazgató vezetői megbízási pótlékát 73 092 forintról 232 650 forintra emelték, hogy „a többi vezetővel azonos anyagi elismerésben” részesítsék. Az igazgató munkabére havi bruttó 758 803 forint.

Görgényi Ernő elmondta, az igazgatói feladatokat 2011 óta ellátó Dézsi János volt az egyedüli pályázó. Megbízását a pályázatok elbírálására létrehozott bizottság tagjai, Alt Norbert alpolgármester, Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, kulturális szakértő, Nagy Éva, a városi bibliotéka könyvtárosa és Pacadzisz Oresztész, a Gyulai Polgármesteri Hivatal önkormányzati és kulturális osztályának vezetője is javasolták.

Az újraválasztott igazgató korábban is sikeresen és elismerésre méltóan vezette a város egyik legfontosabb kulturális intézményét – emelte ki a polgármester.

Alt Norbert (Fidesz–KDNP) megköszönte a könyvtár kollektívájának, hogy odaadással végzik a munkájukat. Az alpolgármester indítványozta, hogy szereljenek fel klímát azokba a helyiségekbe, amelyekben a dolgozók a napjuk legnagyobb részét töltik.

Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester elmondta, több mint 350-en iratkoztak be a törökzugi fiókkönyvtárba, amely bő könyvállománnyal rendelkezik, és két klubfoglalkozásnak is otthont ad.

Kiss Szabolcs kiemelte, az intézmény mozgókönyvtárat működtet az idősotthonokban.

Durkó Károly úgy fogalmazott, az intézmény több, mint egy könyvtár, társadalmi események, könyvbemutatók, kiállítások helyszíne, ahol komoly helytörténeti kutatások, gyűjteményépítések is folynak.

Vidó Attila kifejtette, a digitalizáció korában egyre nagyobb szükség van a könyvekre és a könyvtárakra. 

Segítség a jubileumi jutalom kifizetéséhez

A képviselő-testület egyhangú döntéssel biztosított 3,1 millió forint támogatást Gyula Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának, hogy ki tudja fizetni a fenntartásában lévő Németvárosi Óvoda egyik óvodapedagógusának a 30 éves köznevelési jogviszony alapján járó jutalmat.

Görgényi Ernő elmondta, a nemzetiségi önkormányzat nem kap állami finanszírozást a jutalom kifizetésére, saját bevétele pedig nincs, így nincs kerete arra, hogy a jutalmat kifizesse. A polgármester hozzátette, a települési önkormányzat a tulajdonostól függetlenül támogatja a helyi oktatási, nevelési intézményeket, a Németvárosi Óvodának például a polgármesteri hivatal végzi el a gazdálkodási feladatait, ami 8,5 millió forintos éves költséget jelent. Hangsúlyozta, nem hagyják bajban a nemzetiségi önkormányzatot és az óvodapedagógust, aki 30 évet becsületesen ledolgozott, a városi büdzsének azonban „vannak határai”, ezért azt kérték a fenntartótól, hogy igényeljen forrást az illetékes minisztériumtól. Amennyiben az óvoda többlettámogatást kap a kormánytól, annak erejéig visszafizeti az önkormányzati támogatást.

Széllné Rapport Erika, a gyulai német nemzetiségi önkormányzatának elnöke kifejtette, mielőtt a gyulai önkormányzathoz fordultak, megkeresték az országos német nemzetiségi önkormányzatot, de nem kaptak segítséget. Mint fogalmazott, nem állnak meg, felkeresik Ráki Zsolt országgyűlési képviselőt is, akitől azt kérik, segítsen a kérelmüket eljuttatni az illetékes minisztériumba.

Sióréti Gabriella (Marég) leszögezte, Ráki Zsolt biztos „vinni fogja az ügyet addig, amíg meg nem tudjuk oldani”.

Görgényi Ernő kifejtette, számítanak az országgyűlési képviselő közbenjárására. Emlékeztetett, az elmúlt tíz évben Soltész Miklós volt egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár mindig segítette a gyulai német és román nemzet önkormányzatot, „most is meg kell találnunk a kormányzatban azt a döntéshozót, aki ugyanúgy a szívügyének tekinti ezeknek a gyulai nemzetiségi köznevelési intézményeknek a támogatását”.

A képviselő-testület arról is egyhangúlag döntött, hogy újabb öt évre, 2031. július 31-ig köznevelési szerződést köt a gyulai német nemzetiségi önkormányzattal.

A polgármester felidézte, 2016-ban adták át a nemzetiségi önkormányzatnak a Németvárosi Óvoda fenntartói jogát, majd az ingó- és ingatlanvagyon tulajdonjogát is ingyenesen átruházták a köznevelési intézmény fenntartójára.

Új forgalmi rend

A grémium egyhangú döntése értelmében, a lakók kérésére, megváltozik a forgalmi rend a Duzzasztó utcában.  

A forgalom csökkentése és a biztonságosabb közlekedés érdekében a keskeny, szórt útalappal burkolt utca mindkét végén „Behajtani tilos!” táblát és „Kivéve célforgalom” kiegészítő táblát helyeznek ki.

 

Új nevet kapott

Lakossági kérésre, egyhangús döntéssel, Paradicsomi utcára nevezte át a Paradicsom városrészen található Erdő sor utat a képviselő-testület. Az átnevezésre azért volt szükség, mert a navigációs rendszerek összekeverhetik az utat a Szanazug területén található Erdő utcával, amely a lakossági szóhasználatában Erdő sor néven szerepel. 

Eltörölt költségtérítés, befagyasztott illetmények

Egyhangúlag megszavazta a képviselő-testület, hogy megszüntessék a polgármester és az alpolgármesterek költségtérítését, amennyiben az Országgyűlés megszavazza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítását (a parlament június 30-án elfogadta a javaslatot – a szerk.)

Görgényi Ernő emlékeztetett, az Országgyűlés 2024-es törvényével rendezte a polgármesterek illetményét, amelyet hozzákötött a nemzetgazdasági átlagkeresethez. Szabó Tibor tiszás országgyűlési képviselő önálló képviselői indítványára azonban a mostani szinten befagyasztanák az illetményüket, költségtérítésüket pedig megszüntetnék. Utóbbi az illetmény 15 százaléka több mint 30 éve – ismertette az előzményeket a városvezető.

A döntéssel összefüggésben az önkormányzati képviselő, a bizottsági elnök, a bizottsági tag és a tanácsnok tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásairól szóló önkormányzati rendeletet is módosították az ülésen. A határozati javaslatot 13 igennel, Vidó Attila tartózkodása mellett fogadta el a képviselő-testület.

A módosítás alapján az önkormányzati képviselők, a bizottsági elnökök, a bizottsági tagok és a tanácsnokok tiszteletdíját is befagyasztották, annak számításánál a 2025-re vonatkozó minimálbért kell ezután alapul venni.

 

Új tag

A felügyelőbizottsági tagságáról lemondó Ködmön Zsolt helyére Coroiu-Bajó Zsanettet, a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület elnökét javasolta a Gyulai Várfürdő Kft. taggyűlésének a képviselő-testület, az előterjesztést 12 igennel, Mikóné Hirth Beáta és Sióréti Gabriella tartózkodása mellett szavazták meg a képviselők. A tagsággal járó tiszteletdíj havi bruttó 70 ezer forint, a megbízatás 2029. február 4-ig szól. 

Tovább használhatják az épületet a nagycsaládosok

Újabb öt évig térítésmentesen használhatja a Sík-tanyát a Gyulai Nagycsaládosok Egyesülete a képviselő-testület egyhangú döntése alapján. A sokáig üresen álló épületben 2021 óta tart programokat a szervezet.

Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP)  sporttanácsnok hangsúlyozta, az egyesület rendben tartja az épületet, amelyet sok család használ.