Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Meghatározzák Ajtós falu pontos helyét
A 2028-as Dürer-emlékévhez kapcsolódó régészeti kutatási terv első és második ütemének megvalósításához 3,3 millió forintot biztosított a képviselő-testület az Erkel Ferenc NKft.-nek az idei költségvetés tartalékából. A határozati javaslatot egyhangúlag szavazták meg.
Görgényi Ernő polgármester (Fidesz–KDNP) emlékeztetett: két év múlva lesz Albrecht Dürer festő, grafikus halálának 500. évfordulója. Az emlékév programjait előkészítő szaktanácsadó testület célul tűzte ki az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetőjének, Liska András régésznek a javaslatára, hogy levéltári és régészeti eszközökkel megtalálják Gyula város közigazgatási területén az egykori Ajtós falu pontos helyét, ahonnan a művész apja kivándorolt.
A szakemberek szerint Dürer munkásságáról, életrajzáról annyi mindent kikutattak a tudósok, hogy ezek kapcsán „nóvum nem várható”; a nemzetközi kulturális közvélemény érdeklődése egyre inkább afelé fordul, hogy honnan származott a művész – fejtette ki a polgármester. Hozzátette: ha ezzel kapcsolatban tudományos újdonsággal tudnak szolgálni, az a város előnyére válik.
Az Ajtós falu helyének meghatározása roncsolás mentes régészeti módszerekkel című kutatási tervet Liska András készítette el. Az előterjesztésből az is kiderül, hogy a teljes kutatási program becsült összköltsége 9,5 millió forint.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új erdő létesül az Ültessünk jövőt! program révén
Erdőtelepítésre 9,6 millió forintot biztosított egyhangú döntéssel a képviselő-testület az idei költségvetés tartalékából.
A polgármester emlékeztetett: meghirdetett stratégiai céljuk egy zöldgyűrű létrehozása a város körül. Hangsúlyozta: az erdőtelepítés a város klímájának javítása és s levegőtisztaság biztosítása szempontjából is fontos.
Közölte: elsősorban Gyula déli, délnyugati külterületein indokolt újabb erdőket telepíteni, ott ugyanis „vannak még foltok”. A most kijelölt terület egy önkormányzati tulajdonú, eddig mezőgazdasági művelésre bérbe adott, 3,5 hektáros szántóföld a rekultivált szeméttelep mögött.
A városvezető elmondta: ahogy korábban, úgy most is pályázaton nyertek el támogatást erdőtelepítésre a kormánytól még az országgyűlési választás előtt. A munkálatokra 46 ezer eurós forrást ítéltek meg, az összeget elő kell finanszíroznia az önkormányzatnak, a támogatást jövőre, a költségek leigazolása után fizetik ki. A Puskás Lajos erdőmérnök által készített költségvetés alapján 9,6 millió forintot kell biztosítania a városnak.
Az ülésen elhangzott: a kivitelezésre a legideálisabb időszak november és december, ezért év végére tervezik a makkvetést. A munkálatok a terület bekerítését is magukba foglalják.
Görgényi Ernő arról is szólt, hogy Békés vármegye erdeinek mintegy fele Gyula város közigazgatási területén található. Mint kifejtette, Dél-Békésben rengeteg a szántóföld, ezért az aszályos időszakokban a szél nagyon finom port visz a lakott területekre, ami káros az egészségre. Az erdők ezt is megszűrik, emellett növelik a biodiverzitást, és az élővilágnak is újabb területet biztosítanak – tette hozzá.
Kónya István alpolgármester (Fidesz–KDNP) arról számolt be, hogy a 3,5 hektáros területre csaknem 1000 kilogramm makkot kell elvetni, amit az Ültessünk jövőt! program keretében biztosítanak. A kezdeményezés lényege, hogy a kijelölt, hatóságilag ellenőrzött területen diákok bevonásával makkgyűjtést végeznek, amit díjazni is fognak.
Kiemelte: a programban valamennyi gyulai általános és középiskola részt vesz, és eddig nagyon pozitívak a visszajelzések.
Az alpolgármester előre is megköszönte a gyerekeknek, a szülőknek és a pedagógusoknak, hogy az elkövetkező két hétben aktívan részt vesznek a makkgyűjtő programban. „Közös erővel Gyula város egyik új erdejét fogjuk megteremteni” – fogalmazott.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Megújul a Gerlóczy-szárny
A gyulai városháza épületében található Gerlóczy-szárny állagmegóvási munkálataira 10,5 millió forintot biztosított a grémium, az erről szóló határozati javaslatot 12 igennel, Mikóné Hirth Beáta (Marég) tartózkodása mellett szavazta meg a testület.
A polgármester elmondta: az épületrész önkormányzati tulajdonban van, de a Békés Vármegyei Kormányhivatal Gyulai Járási Hivatala használja.
A várossal kötött megállapodás értelmében a munkálatok költségét a kormányhivatal megtéríti.
Támogatás a családsegítő központnak
A Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzat a Jókai utcai családsegítő központ udvarán található adománytároló lemezgarázs felújítására, továbbá egy fedett kerékpártároló, valamint a létesítményen belüli fapadozat és polcrendszer kialakításához. A határozati javaslatot egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület.
Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP), az intézmény vezetője az előzményekről kifejtette: a számukra adventkor 2,6 millió forintot adományozó helyi baptista gyülekezet felajánlotta, hogy egyik tagjuk, egy asztalos szakember elvégzi az említett munkálatokat, ha biztosítják az anyagköltséget. Az előzetes becslés alapján ez 1,7 millió forint, ebből 700 ezer forintot tudnak biztosítani az adventi adományból megmaradt összegből.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Jövőre is lesz Bursa Hungarica
Jövőre is csatlakozik a gyulai önkormányzat a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatási tanulmányait támogató Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez. Az A típusú pályázat tíz hónapra, azaz két egymást követő tanulmányi félévre, a B típusú háromszor tíz hónapra, azaz hat egymást követő félévre szól. A képviselő-testület a támogatási összeg felső határát 13 ezer forintról 15 ezer forintra emelte.
A gyulai önkormányzat által nyújtott támogatást – a korábbi évekhez hasonlóan – kiegészíti a Békés vármegyei önkormányzat, valamint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, előbbi ezer, utóbbi 5 ezer forinttal. Így összesen 21 ezer forintot kapnak havonta a diákok.
Támogatás két alapítványnak
Az Október 23. Alapítványnak 300 ezer forint, a Muzsikál az Erdő Alapítványnak 900 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzat a testület egyhangú döntése értelmében. Előbbi az 1956-os forradalom és szabadságharc programjainak megszervezésére, valamint idei működési költségeinek fedezésére fordítja az összeget, utóbbi pedig a Muzsikál az erdő a Körösök völgyében rendezvény megvalósítására.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Emelkedik az étkezési térítési díj és a közétkeztetési támogatás
November 1-jétől húsz százalékkal emelkednek a gyulai nevelési, oktatási intézményekben fizetendő étkezési térítési díjak a képviselő-testület egyhangú döntése értelmében.
Görgényi Ernő elmondta: utoljára 2022. november 1-jén volt díjemelés, azóta az élelmiszerpiacon jelentősen emelkedtek az árak.
Az ülésen a grémium a gyerekek után igényelhető önkormányzati közétkeztetési támogatás havi összegét is megemelte, 8000-ről 9600 forintra.
Változik a forgalmi rend az Árpád utcában
A biztonságosabb közlekedés érdekében megállási tilalmat vezetnek be az Árpád utca 22. szám előtti útszakaszon, 20 méteren, Pflaum Mária indítványára.
A polgármester az okokat ismertetve kifejtette: az Árpád utca és a Huszka utca közti kereszteződés a parkolók autók miatt nehezen belátható a Petőfi tér irányába, a lakosság ezért kérte a megállási tilalom bevezetését.
Új raktár a gyulai múzeumnak
Raktárhelyiséget bérel a MÁV-tól az önkormányzat az Erkel Ferenc NKft. számára, az erről szóló határozati javaslatot is egyhangúlag szavazta meg a testület.
Görgényi Ernő rámutatott: rengeteg régészeti lelet, múzeumi tárgy elhelyezését kell biztosítania a gyulai múzeumnak, amely raktározási kapacitásbeli problémával küzd. A MÁV Pályaműködtetési Zrt. a gyulai vasútállomás régi, használaton kívüli, 449 négyzetméteres raktárépületét adja bérbe a városnak jutányos áron, évi nettó 120 ezer forintért, határozatlan időre.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új ügyvezető
Szilágyi Sándor váltja Beleznai Róbertet a Békés-Bihar Településfejlesztési NKft. ügyvezetői posztján, a változás miatt módosította a képviselő-testület a céggel kötött társasági szerződést.
Görgényi Ernő az előzményekről elmondta: Beleznai Róbert 2026. július 30-án egészségügyi okok miatt lemondott tisztségéről, az új ügyvezetőt, a cégnél dolgozó Szilágyi Sándort a társasági szerződés alapján az ügydöntő felügyelőbizottság választotta meg 2028. december 31-ig, egyhangúlag.
A gyulai, a vésztői és a sarkadi önkormányzat tulajdonában álló Békés-Bihar Településfejlesztési NKft. több mint húsz kistelepülésnek nyújt pályázatírói, -menedzsmenti szolgáltatást.
Új tankerületi igazgatók
Egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület a Gyulai Szakképzési Centrum (GYSZC), a Gyulai Tankerületi Központ és Gyula Város Egyesített Óvodájának 2025/2026-os tanévről, illetve nevelési évről szóló beszámolóját.
Kónya István a GYSZC beszámolója kapcsán úgy fogalmazott: „az építőipar beleállt a földbe, mint a gerely”, ezért lehetnek olyan szakmák, amelyek kicsit háttérbe szorulnak, és a jövőben előtérbe kerülhetnek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új szakmák. Az alpolgármester azt kérdezte, hogyan tud az intézmény alkalmazkodni a gyorsan változó gazdasági helyzethez.
Pörneki Attila, a GYSZC főigazgatója elmondta: a nappali tagozatos diákok létszámának csökkenését a felnőttképzéssel tudják kompenzálni, októberben több mint harminc csoport indítottak. Hozzátette: folyamatosan figyelik a piaci igényeket, így akik náluk végeznek, el is tudnak helyezkedni. Kiemelte: a tavalyi tanévben nappali tagozaton már bevezették a mesterséges intelligenciával kapcsolatos oktatást az intézményben.
A tankerületi központ beszámolója kapcsán az alpolgármester jelezte: szeptember 20-ig lehetett pályázni a tankerületi igazgatói pozíciókra; a kiválasztásnál a polgármestereknek „állítólag” véleményezési joga lesz.
Kónya István felsorolta azokat a fejlesztéseket, amelyek az elmúlt években a Dürer Albert, a Bay Zoltán és az 5-ös számú általános iskolában, az Erkel Ferenc-gimnáziumban, az alapfokú művészeti iskolában és a Pánczél Imre EGYMI-ben megvalósultak. Mint kifejtette, bíznak benne, hogy az elkövetkező időszakban legalább annyi fejlesztési forrás jut majd a gyulai köznevelési, közoktatási intézményekben a felújítására, a pedagógusképzésre, az interaktív eszközök beszerzésére, mint a korábbi időszakban.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Nem haladnak a fejlesztések, nem utalják a kivitelezéshez szükséges pénzt
A fő napirendek tárgyalása előtt az önkormányzat 41, jelenleg futó pályázatának aktuális állásáról is szó volt az ülésen.
Sióréti Gabriella (Marég) azt kérdezte: az ASP-központhoz való csatlakozást megvalósító pályázatnál mit takar az a táblázatban olvasható megjegyzés, hogy a támogatóval nem sikeres a kapcsolatfelvétel, és miért indított jogorvoslati eljárást a közbeszerzési hatóság a sándorhegyi külterületi út fejlesztése kapcsán. Mikóné Hirth Beáta ugyancsak erről a projektről érdeklődött, és arra is választ várt, hogy miért kérnek annyi pályázat esetében hiánypótlást.
„A legutolsó kérdésére egyértelmű a válasz: nincs pénz, nem tudja a kormány kifizetni a megnyert pályázataink után járó támogatásokat, ezért húzzák az időt mindenféle hiánypótlásokkal, tisztázó kérdésekkel, amelyekre a kollégáim minden egyes esetben határidő előtt megfelelő válaszokat küldenek, de a pénzt mégsem kapjuk meg” – reagált Görgényi Ernő.
A 2017-es ASP-projekt kapcsán Csige Gábor jegyző elmondta: mindent megtettek annak érdekében, hogy lezáruljon a sikeresen megvalósult projekt, de nem kapnak semmilyen visszajelzést, valószínűleg néhány év múlva majd megérkezik a válasz. Megjegyezte, más pályázatoknál sem ritka, hogy a fenntartási időszakban már „nehezen válaszolnak” a beadványaikra, az északi iparterület esetében például egy év múlva reagáltak a 4. számú fenntartási jelentésükre.
A jegyző ismertette: a sándorhegyi terület utólag került a külterületi utak fejlesztését célzó projektbe a gyulavári Seregélyes utca helyett, ahol jogi akadályok miatt nem tudtak utat építeni. Noha a közbeszerzési eljárás már júliusban lezajlott, a hatóság csak télen hagyta jóvá a helyszínváltozásról szóló szerződésmódosítási kérelmüket, ebben az az időszakban pedig már nem volt megfelelő a hőmérséklet a munkálatokhoz. A néhány napos csúszás miatt a kivitelező szerződésmódosítást kért, aminek a jogszerűségét a közbeszerzési hatóság nem vitatta, de úgy ítélte meg, hogy az önkormányzat azt nem megfelelően készítette elő. Véleményük szerint az ajánlatkérőnek eleve úgy kellett volna kalkulálnia, hogy a helyszínváltozásról szóló szerződésmódosítási kérelmet csak januárban hagyják jóvá, az önkormányzat álláspontja szerint viszont jogosan lehetett arra számítani, hogy hat hónapon belül hatályba tud lépni a kivitelezési szerződés.
„A 30 napos ügyintézési határidő mindenkire irányadó lenne, kivéve az állami szervekre. De még ha annak is a dupláját, a háromszorosát vettük volna alapul, és októberben, novemberben át tudjuk adni a munkaterületet a kivitelezőnek, akkor nem kellett volna szerződést módosítani, és megvalósítható lett volna tartósan plusz öt fok fölötti hőmérsékleten ez a beruházás” – fejtette ki a jegyző.
Csige Gábor szerint a közbeszerzési döntőbizottság „el fogja meszelni” őket, hiszen „a döntési mechanizmusa, gondolkodásmódja nem e világi, ők sosem folytattak le közbeszerzéseket, sosem álltak a megrendelői oldalon, sosem láttak élőben egy kivitelezést”.
Kónya István arra emlékeztetett, hogy Gyula mint várostérséget vezető település mintegy 4,8 milliárd forint támogatást nyert el 14 projektre a TOP Plusz forrásaiból. Közülük 13 infrastrukturális fejlesztés, egy pedig a stratégiai dokumentumok elkészítésére vonatkozik.
Hangsúlyozta: bár mindent teljesítenek határidőre, sőt, egyes esetekben jóval előtte, az infrastrukturális fejlesztéseket célzó projektek kivitelezéshez mégsem kaptak eddig egy fillért se.
Példaként említette a városerdei Fő utca 100 millió forintos projektjét, amelynél az illetékes minisztérium elfogadta a költségellenőrzést, az államkincstár pedig a beszámolókat, majd utóbbinál „kitalálta valaki”, hogy indokolják meg, miért van szükség 80 centiméteres útrétegre.
„Nagyon egyszerű a válasz: oda tűzoltónak kell bemennie, ami nem egy-két kiló, oda be kell mennie a kukásautónak, ami nem egy-két kiló, egyébként meg a talajszerkezet olyan, amilyen” – mondta, hozzátéve, hogy mérnökök és útügyi szakemberek is igazolták, hogy a burkolatvastagság indokolt.
Arról is szólt, hogy az 5-ös számú általános iskola esetében a szerződéskötés utolsó fázisában vannak, bíznak benne, hogy „nem hónapokat kell várni, hogy az irányítóhatóság azt mondja, rendben van, szerződésmódosítás, utaljuk a pénzt”. Mint kifejtette, ez azért is fontos lenne, mert az épület összes nyílászáróját ki kell cserélni, amit csak a nyári szünetben lehet megtenni.
A gyulavári egészségház esetében július 29-én elfogadták a költségellenőrzést a minisztérium, de „a mai napig azt se mondták nekünk, hogy húzzuk meg a fülünket” – mutatott rá a bürokratikus rendszer lassúságára az alpolgármester.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Készülnek a tervek a Béke sugárúti híd felújításához
Az önkormányzat aktuális pénzügyi helyzetéről szóló tájékoztató kapcsán Sióréti Gabriella azt kérdezte, mikorra ütemezték be azt a hídépítést, amit a Gyulahús Kft. osztalékából valósítanának meg.
Csige Gábor elmondta: már zajlik a Béke sugárúti híd felújítására vonatkozó terv elkészítése. Idén elkészülnek az engedélyes tervek, majd a kiviteli terv is. A beruházás megvalósulásáig a 245,5 millió forintot az önkormányzat likviditási számláján helyezték el.
Még nincs visszajelzés
A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló napirend előtti beszámoló kapcsán Görgényi Ernő arról érdeklődött Sióréti Gabriellától, hogy történt-e előrelépés a gyulai német nemzetiségi önkormányzat számára kért támogatás ügyében.
Mint arról korábban beszámoltunk, a város 3,1 millió forint plusztámogatást nyújtott a nemzetiségi önkormányzatnak a Németvárosi Óvoda rendkívüli bérköltségének kifizetéséhez. Mivel a korábbi kormány ilyen esetekben támogatás formájában kisegítette a nemzetiségi önkormányzatokat, a városvezetés Ráki Zsolt (Tisza Párt) országgyűlési képviselő közbejárását kérte annak érdekében, hogy a gyulai önkormányzat által megelőlegezett összeget az állam kifizesse.
Sióréti Gabriella azt válaszolta, az országgyűlési képviselő felvette a kapcsolatot az illetékes minisztériummal, de még nem jeleztek neki vissza.
Kritizált költségvetések
Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló napirend előtti beszámoló kapcsán Mikóné Hirth Beáta a közbeszerzési bizottság egyik, közlekedésfejlesztési beruházásokról hozott határozatát kritizálta. Mint mondta, a Kálvin utcai kétirányú kerékpáros közlekedés kialakításához kapcsolódó költségvetésben több oszlop és tábla szerepel, mint a tervekben, az Árpád utca és a Petőfi tér kereszteződésébe tervezett zebra kialakításához kapcsolódó költségvetésben pedig a térkő és a betonanyag ára véleménye szerint meghaladja a kereskedelmi forgalom árait.
Görgényi Ernő utóbbi kapcsán kifejtette: a közbeszerzési bizottság a legkedvezőbb érvényes ajánlatot választotta ki a nyílt közbeszerzési eljáráson, ahol az ország valamennyi építőipari cége elindulhatott.
Csige Gábor megjegyezte: a képviselő felvetéseit több mint egy órán keresztül tárgyalták a közbeszerzési bizottság ülésén, és azokra Mikóné Hirth Beáta megnyugtató választ kapott a szakértőktől, kollégáktól. „Vagy nem emlékszik rá, vagy valami más szándék áll a mögött, hogy ezt a nyilvánosság előtt újra fölveti” – tette hozzá.
Az Árpád utcai beruházás kapcsán nyomatékosította: az oszlopok és a táblák számát már az eljárás során tisztázták ajánlattevői kérdésre, így az ajánlatokat is a pontos szám ismeretében nyújtották be a cégek.
A Kálvin utcai gyalogosátkelő kapcsán kifejtette: a közbeszerzési eljárás során egyösszegű, fix átalányáras vállalkozói árat kértek, és az összességében legolcsóbb ajánlatot választották ki. Mint mondta, nincs értelme, és az ajánlatkérőnek jogi lehetősége sincs arra, hogy a nyertes ajánlattevő költségvetésében szereplő tételeket egyesével összevesse a piaci árakkal.
