Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Idén is együttműködnek a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvánnyal
Egyhangúlag támogatta a képviselő-testület, hogy 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtson az önkormányzat a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítványnak a Gyulai Területi Képzési Központban zajló középiskolai képzési program 2026-os költségeinek fedezetére.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester emlékeztetett, 2024 májusában öt évre szóló együttműködési megállapodást kötöttek a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvánnyal annak érdekében, hogy azok a gyulai középiskolások, akik orvosi pályára készülnek, vagy az orvosi pályával határos tudományterületek iránt érdeklődnek, speciális képzésben részesülhessenek: laborgyakorlatokon vagy akár elméleti felkészítéseken vehessenek részt, Nobel-díjas tudósokkal találkozhassanak.
Elhangzott, a laborgyakorlatokat az Erkel Ferenc-gimnázium Öveges-laborjában és a Békés vármegyei kórház skill-laborjában tartják. A támogatást a gyakorlatokat megvalósító tanár megbízási díjára, a szükséges anyagok, eszközök beszerzésére, valamint a Nobel-díjasok és a programban részt vevő diákok találkozójának megvalósítására fordítják.
A polgármester azt is elmondta, az alapítvány az önkormányzati támogatás kétszeresét biztosítja a kormány döntése nyomán, így összesen évente 30 millió forintból valósul meg a program.
Az előterjesztés kapcsán kitért rá, hogy 2010 óta az önkormányzat „igen jelentős támogatója az Erkel Ferenc-gimnáziumnak”. Példaként említette, hogy 300 millió forintot nyertek el a gimnázium Öveges-laborjának megvalósítására, napelemes rendszert telepítettek az iskolaépületre, 150 millió forint támogatásból korszerűsítették az intézmény kollégiumát, továbbá a Körös-parton megcsináltatták a járdát, és a Kossuth térről bevezető utat is rendbe hozták. Emellett a Bay Zoltán tehetséggondozási ösztöndíjban is sok erkeles diák részesül – tette hozzá.
A Gyulai Várfürdő használatába kerülhet az egykori kisposta
A képviselő-testület egyhangú döntése nyomán ingyenesen a Gyulai Várfürdő használatába kerülhet az egykori kisposta.
A 65 négyzetméteres épület a Maróthy tér 3. szám alatti ingatlanon van, ahol a nyári bejárat, a Lovarda és egy használaton kívüli vendéglátóegység-sor is található. A Gyulai Várfürdő Kft. által üzemeltetett, műemléki jelentőségű terület jelenleg a magyar állam tulajdonában és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében áll, a gyulai önkormányzatnak pedig ingyenes használati joga van rá.
Görgényi Ernő felidézte, a használati viszonyokban változás következett be, amikor a Magyar Posta Zrt. bezárta a kispostát. Bár nem örültek neki, más településekkel ellentétben elfogadták a döntést, csak annyit kértek a cégtől, hogy adják vissza az önkormányzatnak az épületet. „A posta ezt úgy kívánta meghálálni, hogy pénzt kért érte, mert állításuk szerint az 1960-as években ezt ők építették” – ismertette az előzményeket.
Béres István főépítész vezetésével a polgármesteri hivatal munkatársai kutatómunkát végeztek, amely során kiderült, hogy az épületet Gyula város tanácsa építtette, és a posta ingyenes használatába adta annak fejében, hogy ingyen létesítenek egy telefonfülkét a városban.
A polgármester leszögezte, a terület műemléki környezethez méltó rendezése érdekében visszaveszik és átadják az épületet a Gyulai Várfürdőnek, amelynek az egész ingatlanra vonatkozóan „ambiciózus tervei vannak”.
Elmondta, a hosszú egyeztetések során sikerült konszenzusra jutniuk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. Jelezte, ahhoz, hogy fürdő használatába kerüljön a 65 négyzetméteres épület, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági ülésének és a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek is jóvá kell hagynia a döntést.
Méhészeti tanösvényt alakítanak ki a Göndöcs-kertben
Egyhangúlag járult hozzá a képviselő-testület, hogy méhészeti tanösvényt alakítsanak ki a Göndöcs-kertben, a játszótértől a Kohán Képtárig vezető „tipegősoron”.
Görgényi Ernő elmondta, az önkormányzatot a Békés Megyei Göndöcs Benedek Méhész Egyesület kereste meg a „Zümmögő” tanösvény ötletével, amelyet az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) országos programja keretében valósítanának meg, és a méhek világnapján, május 20-án adnának át.
Arra is kitért, hogy a helyszínválasztásnál szerepet játszott, hogy a parkot a magyar méhészet fontos alakja, Göndöcs Benedek alakította ki. Itt található a szobra, itt rendezik meg a mézfesztivált is, és itt ültetett emlékfát 2023-ban a gyulai illetőségű „mézkirálynő”, Borszéki Viktória. Az is fontos szempont volt, hogy a Göndöcs-kertet előszeretettel látogatják óvodások és iskolások.
Árgyelán János, az OMME Békés vármegyei szaktanácsadója, a Békés Megyei Göndöcs Benedek Méhész Egyesület titkára kifejtette, tavaly hozták létre az első tanösvényt, amely tíz állomáson keresztül, interaktív formában, installációkkal mutatja be a méhek életét és a környezetben betöltött szerepét. Idén további két sétautat alakítanak ki az országban, Poroszlón és Gyulán.
Támogatták Pap Csaba kinevezését
Egyhangúlag támogatta a képviselő-testület, hogy Pap Csaba megbízott vezetőt nevezzék ki a Gyulai Rendőrkapitányság élére. A grémium a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének, Vörös Ferencnek a kérésére véleményezte a kinevezési javaslatot.
Az ülésen felszólalt a korábbi gyulai rendőrkapitány, Bede Sándor, akit Békés vármegyei rendőrfőkapitány-helyettessé neveztek ki. Pap Csaba életútját és pályáját ismertetve elmondta, a megbízott rendőrkapitány Békéscsabán él a családjával. Az agrármérnöki diplomával is rendelkező kapitányságvezető 2000-ben került a rendőrség állományába, dolgozott a Szeghalmi Rendőrkapitányságon és a Vésztői Rendőrőrsön is, bűnügyi és rendészeti területen egyaránt. A Gyulai Rendőrkapitányságra 2015-ben került, 2017-ben vette át a bűnügyi osztály vezetését. Számos alkalommal ismerték el munkáját, 2017-ben és 2024-ben bűnügyi kategóriában az év rendőrévé választották Békés vármegyében, 2021-ben soron kívül léptették elő alezredessé.
„Nagyon jó a lényeglátása, a problémamegoldó képessége, jól tud önállóan dolgozni, határozott személyiség, emellett nagyon jó csapatjátékos, nagyon motivált és eredményorientált” – emelte ki a volt kapitányságvezető. Hozzátette, ritka, hogy saját szervezeten belülről választanak kapitányt, ami nagy előny, hiszen Pap Csaba ismeri a területet, a kollégákat, a járás minden problémáját és előnyét.
Pap Csaba kifejtette, az elmúlt 26 évben végig helyi szervnél dolgozott, és pontosan tudja, hogy működik egy rendőrkapitányság, lehetősége volt közterületen is szolgálatot teljesíteni és rendészeti, bűnügyi szakterületen több beosztásban tapasztalatot szerezni. Mint fogalmazott, ezek az évek megtanították arra, hogy „a rendőri munka alapja az elhivatottság, az elkötelezettség, a következetesség és a szakmai felkészültség mellett az, hogy mindig tisztelettel forduljunk azon emberek felé, akiket szolgálunk”.
„A rendőrség feladata álláspontom szerint nemcsak az, hogy betartassuk a jogszabályokat, hanem, hogy kölcsönös bizalmat alakítsunk ki a közösség és a hatóságok között” – húzta alá.
Hangsúlyozta, a Gyulai Rendőrkapitányság állománya szakmailag felkészült, motivált, elhivatott, munkáját hatékonyan és eredményesen végzi, ezért nem a gyökeres változtatások erőltetése a célja, hanem a folyamatosság, a kiszámíthatóság, a szakmai munka továbberősítése. Emellett fontosnak tartja „a közbiztonság, a közrend színvonalának megőrzését, javítását, a rendőri munka hatékonyságának fejlesztését, a társszervekkel történő hatékony együttműködés fenntartását, az állomány megbecsülését, a szakmai munka támogatását és fejlesztését”. Ugyancsak fontosnak tartja, hogy továbbra is nyitott, kiszámítható kapcsolatuk legyen együttműködő partnereikkel, hiszen így tudják leginkább biztosítani az itt élők biztonságát, a közbizalmat.
„Olyan kapitányságot szeretnék működtetni, irányítani, amelyre szakmailag és emberileg is büszkék tudunk lenni, legyünk láthatóak a munkavégzésünk során, az itt élő emberek forduljanak bizalommal felénk, a lakosság szubjektív közbiztonságérzete legyen erős” – jelentette ki. Hozzátette, azon fog dolgozni, hogy a település „közbiztonsága legyen kiszámítható, legyen erős, és a rendőrség valóban a közösség szolgálatában álljon”.
Görgényi Ernő a napirendi pont kapcsán kiemelte, a Gyulai Rendőrkapitányság kiváló minősítést kapott a tavalyi évi teljesítményére, a vármegyében a legjobb eredményt elért kapitányság lett, országosan pedig a hetedik.
Eseménydús volt a helyi tűzoltóság tavalyi éve
A képviselő-testület egyhangúlag fogadta el a Gyulai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2025. évi tevékenységéről szóló beszámolót is.
Zanócz István tűzoltóparancsnok eseménydúsnak nevezte a helyi tűzoltóság tavalyi évét, hiszen az országos tendenciának megfelelően Békés vármegyében és azon belül Gyulán is jelentősen nőtt a tűzesetek és a műszaki mentések száma.
Mint ismertette, az éves esetszámuk 2024-hez képest 26 százalékkal, 452-ről 571-re emelkedett tavaly. Ennek mintegy 60 százaléka a fürdővároshoz köthető, ahol az éves esetszám 274-től 339-re nőtt.
A tűzoltóparancsnok arról is beszélt, hogy a július 7-i vihar a vármegyében 52 települést érintett, ez okozta a műszaki mentések számának kiugró emelkedését. Emellett több vegetációs tűz is volt az aszállyal összefüggésben.
Gyulán a tűzesetek száma 91-ről 100-ra, a műszaki mentések száma 183-ról 239-re nőtt. Lakóépületben 15 esetben keletkezett tűz, halálos áldozatot egyik sem követelt.
A téves jelzések száma hárommal csökkent a vármegyében, és a szándékosan megtévesztő jelzések száma is jelentősen visszaesett, mindössze két ilyen eset volt – emelte ki Zanócz István.
Arról is beszélt, hogy haváriahelyzetben rangsorolják az eseteket, de igyekeznek mindenhova minél hamarabb kijutni.
Azt is elmondta, a gondosórajelzések száma is nő, az eszköz tavaly is több esetben „életet mentett meg”. Kitért rá, hogy jelzés esetén be kell avatkozniuk, ami sokszor károkozással tehető meg. Megjegyezte, a gondosóra használata fegyelmezettséget igényel a használó és a családtag részéről is.
A tűzoltóparancsnok azt is megemlítette, hogy tavaly a Gyulahús Kft. üzemének füstelvezetőjében volt egy „kezdődő tűz”; ezért a cég a biztonságot növelő műszaki fejlesztést hajt végre. Az önként vállalt, nem jogszabály által előírt beruházás a füstölő fölötti tetőtér védelmét szolgálja, általa gyorsabban, egyszerűbben és hatékonyabban tudnak beavatkozni a tűzoltók egy esetleges tűzesetnél.
Bajkán György, a Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség új kirendeltség-vezetője az ülésen jelezte, áprilisban lesz a Gyulahús külső védelmi tervgyakorlata.
A téma kapcsán Görgényi Ernő elmondta, a húsipari cég pályázati támogatásból megvalósuló nagyberuházása is részben azoknak a rendszereknek a felújítását, korszerűsítését tartalmazza, amelyek iparbiztonsági szempontból jelenthetnek kockázatot. Mint kifejtette, az ammóniagázzal működtetet hűtőrendszereknek a technológiai, gépészeti felújítása megtörtént már részben, és további beruházási elemek is megvalósulnak.
A polgármester kérésére Zanócz István arról is szólt, hogy a kezdeményezésére évek óta ellenőrzik, rendben tartják a köztéri faállományt, ennek köszönhető, hogy a tavaly júliusi vihar során csak „kisebb horderejű” viharkár keletkezett.
Azt is pozitívumként említette, hogy a családi házakban keletkezett tűz esetén az önkormányzat azonnal intézkedik a bajba jutott állampolgárok megsegítése érdekében.
Támogatás az Implom-iskolának
Egyhangúlag támogatta a képviselő-testület, hogy a Gyulai Implom József Általános Iskola meghibásodott légkezelő berendezésének javítására 2 millió 140 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújtson a gyulai önkormányzat. Az összegből 500 ezer forintot Kónya István (Fidesz–KDNP) ajánlott fel az alpolgármesteri keretéből.
Görgényi Ernő felidézte, az iskolát a 2010-es évek elején újították fel, akkor alakították ki azt a nagy légterű aulát, amelynek a légkezelő berendezése meghibásodott.
Elhangzott, a javítási költség 5 millió 380 ezer forint. Az összeg biztosítására az iskola fenntartója, a Gyulai Tankerületi Központ pályázatot nyújtott be a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságához, amely 1 millió 100 ezer forint vissza nem terítendő támogatásban részesítette. Mivel a tankerület a beruházás megvalósításához nem rendelkezik elegendő fedezettel, az önkormányzathoz fordult segítségért – ismertette az előzményeket a polgármester.
Pályázat a könyvtár intézményvezetői posztjára
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében pályázatot írnak ki a Mogyoróssy János Városi Könyvtár intézményvezetői posztjára. A pályázókat a munkáltatói jogkör gyakorlója által létrehozott bizottság hallgatja majd meg, amelynek tagja lesz Alt Norbert (Fidesz–KDNP) alpolgármester a fenntartó képviseletében, Pacadzisz Oresztész önkormányzati és kulturális osztályvezető, Juhász Zoltán kulturális szakértő, a Békés Megyei Könyvtár Igazgatója, valamint Nagy Éva könyvtáros, szakszervezeti tag.
Görgényi Ernő elmondta, Dézsi János igazgató megbízatása június 30-án lejár, és kötelező pályázatot kiírnia a fenntartónak a posztra.
Elfogadták a közbeszerzési tervet
Egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület a gyulai önkormányzat 2026-os közbeszerzési tervét.
Veres András (Fidesz–KDNP), a közbeszerzési bizottság elnöke kifejtette, reményeik szerint még idén elkezdődhet valamennyi beruházás, amely a tervben szerepel.
Tovább használhatják az ingatlant
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében a Gyulai Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete újabb öt évig térítésmentesen használhatja az önkormányzat Pósteleki utcai ingatlanegyüttesét, ahol a törökzugi nyugdíjasklub működik.
Sebességkorlátozás a Tomcsányi utcában
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében, lakossági kérésre, harmincas sebességkorlátozást vezetnek be a Tomcsányi utcában az Erdélyi Sándor utca és a Kálvin utca között.
Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP) önkormányzati képviselő elmondta, a sebességkorlátozást a körzet másik képviselőjétől, Pflaum Máriáról kérték a lakosok, mert az autósok egy része „versenypályának használja” az utcát.
A forgalmirend-változás a szükséges KRESZ-jelzőtáblák kihelyezésével lép életbe.
Emelkedik a javadalmuk
Tizenöt százalékkal emelkedik a kulturális ágazatban érintett önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetőinek javadalma, az erről szóló határozati javaslatot is egyhangúlag fogadta el a grémium.
Görgényi Ernő elmondta, a 2025. december 23. napján kihirdetett jogszabály alapján tizenöt százalékos illetményemelésre jogosultak a kulturális ágazatban dolgozók. Az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő intézmények és gazdasági társaságok gondoskodtak a jogszabály végrehajtásáról a dolgozók vonatkozásában, azonban a rendelkezés érinti a társaságok ügyvezetőinek javadalmát is, amelyről a képviselő-testület jogosult dönteni.
A Gyulai Várszínház Nonprofit Kft. ügyvezetőjének, Elek Tibornak, valamint az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. két ügyvezetőjének, Repisky Dánielnek és Fekete-Dombi Ildikónak egyaránt 1 millió 337 forintra nőtt a javadalma január 1-jével.
Módosultak a térítési díjak
A képviselő-testület egyhangúlag jóváhagyta, hogy módosítsák a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének térítési díjait.
Kiss Szabolcs, a humánbizottság elnöke, egyben az intézmény vezetője elmondta, a térítési díjak nem haladják meg az intézmény önköltségét, mivel nem termelhetnek profitot. Hozzátette, a díjak meghatározásánál a nyugdíjak indexálását, illetve az infláció mértékét vették figyelembe. Példaként említette, hogy a bölcsődei gondozás díja mindössze napi tíz forinttal emelkedett.
Azt is megjegyezte, „tőlünk nyugatra” vannak olyan városok, ahol „súlyos száz forintokat vagy akár ezer forintokat kérnek el” egyes szociális szolgáltatásokért, így a házi segítségnyújtásért, ami nálunk ingyenes.
Görgényi Ernő ezt megerősítve kifejtette, tud olyan településről, ahol az önkormányzati bölcsődében havonta 80 ezer forintot kérnek el. Gyulán jelképes összeget, 4-5 ezer forintot kell fizetni az étkezéssel együtt, a képviselő-testület ezzel is támogatja a gyulai családokat – fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy igyekeznek minden ügyben tekintettel lenni „a helyi polgárok teherviselési képességére”.
A békési kosárfonás élő hagyománya
Egyhangúlag járult hozzá a képviselő-testület ahhoz is, hogy a Békés Megyei Népművészeti Egyesület felvetesse a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére „a békési kosárfonás élő hagyományát”.
A bizottság további vizsgálatot nem tart indokoltnak
Görgényi Ernő a napirend előtt arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a humán- és társadalompolitikai bizottság március 18-án, Sióréti Gabriella (Marég) részvételével, összeült a februárban tárgyalt, helyi adóhatósággal kapcsolatos ügy kapcsán. Az ülésen a Csige Gábor jegyző részletesen kifejtette, és jogszabályokkal alátámasztotta, hogy „ez egy korábban már kialakult gyakorlatnak megfelelő, jogszerű adatkérés volt, és semmiféle olyan adatot a helyi adóhatóság a bankoktól nem kapott, amelyekből bármit meg lehetne tudni az érintett adóalanyok pénzügyi helyzetéről”. A bizottság további vizsgálatot nem tart indokoltnak.
