mittag mónika és görgényi ernő
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
A „Máriás” ház Gyula város legrégebbi lakóháza, túlélte az 1801-es tűzvészt, amelyben az egész város leégett, csupán a gyulai vár és ez a ház maradt meg – kezdte Görgényi Ernő. Elmondta, a nevét onnan kapta az épület, hogy a tűzvész után egy fülkét alakított ki az akkori tulajdonos a homlokzaton, amelyben egy Mária-szobrot helyezett el.
A polgármester kifejtette, hogy az épületet – a képviselő-testület döntése alapján – átadták a gyulai német nemzetiségi önkormányzatnak, amely elkötelezett a ház rekonstrukciója és az új funkciók „betelepítése” mellett.
– Az épületet több szakaszban, több pályázatból fogjuk tudni felújítani – tette hozzá a városvezető. Kiemelte, hogy az elnyert tízmillió forint az első lépés, amelyhez – a pályázati kiírásnak megfelelően – további tízmilliót biztosít az önkormányzat, mindebből a tetőszerkezet fog megújulni a rekonstrukció első etapjában.
Megtudtuk, hogy a tetőszerkezet felújítása nagyon esedékes: egy 2011-ben készült tartószerkezetei szakértői vélemény szerint az épület jelenlegi állapotában részenként életveszélyes és teljes egészében felújítandó.
Görgényi Ernő elmondása szerint a tervek, amelyek az egész épületek rekonstrukciójára vonatkoznak, még készülnek, az engedélyeztetések is hátravannak, így tavasszal várható a munkálatok elkezdése.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Körülbelül tíz éve kezdték el a munkát, azóta küzdenek a „Máriás” ház megmentéséért és felújításáért – vette át a szót Mittag Mónika. Mint mondta, december végén vagy január elején kerül beadásra egy másik – 70 millió forintos – pályázat, amelynek a segítéségével 2019-ben elindulhatnak a komolyabb munkálatok is.
Hozzátette, hogy van egy harmadik forrásuk is, a Hermann-Niermann-Stiftung elnevezésű németországi alapítvány, amelynek célja a „Máriás” házhoz hasonló épületek megmentése. Néhány évvel ezelőtt már hétmillió forinttal támogatták a német nemzetiségi önkormányzatot, amelyből rekonstruálták a hátsó épületet, tehermentesítették a tetőt, aládúcolták a pincét, valamint helyreállították a külső frontot.
Mittag Mónika elmondta, hogy mióta átvették az épületet rengeteg programot tartanak ott, de további terveik vannak: az épület első részében egy tájházat alakítanának ki, amely az 1800-as évek polgári német életmódját mutatná be, a középső részben a nemzetiségi önkormányzat és az ahhoz kapcsolódó civil szervezetek közösségi terei, irodái kerülnének berendezésre, a ház hátsó részében pedig vizesblokkot és konyhát terveznek. A ház mögötti – jelenleg üres – területen egy nagyjából száz főt befogadni képes közösségi teret szeretnének létrehozni.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter