béres istván
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Lakossági fórumot tartottak a településképi arculati kézikönyvről, a településképi rendeletről és szabálymódosításról november 19-én a városháza kistermében. A napirendi pontokat Béres István főépítész köszöntötte.
A csekély számú érdeklődőt Csige Gábor jegyző köszöntötte, aki elmondta, hogy egy 2016-os jogszabály írja elő az önkormányzatok számára, hogy a településkép helyi védelméről szóló szabályokról jogszabályt kell alkosson, valamint létre kell hozni egy településképi arculati kézikönyvet, amely a város jellegzetességeit tartalmazza.
A jegyző hozzátette, hogy hosszú jogalkotási folyamat vezetett odáig, hogy elkészült a kézikönyv és a településképi rendelet tervezet is.
A kézikönyvet és a rendelet tervezetet Béres István ismertette, aki kiemelte, hogy a 183 oldalas kézikönyv – amely megtalálható a város honlapján is – egy olyan szemléletformáló dokumentum, amely meghatározza a városkaraktert alkotó városképi jellemzőket. A tartalom ezen kívül kiterjed a környezet minőségi formálására vonatkozó javaslatokra és a településképhez illeszkedő építészeti elemekre is.
A kézikönyv Gyula történelmi városrészeinek bemutatásával, valamint szó esik benne a műemlékekről, a helyi védett épületekről és építményekről, valamint a környezeti örökség nem védett területeiről is.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
A kiadvány beszámol a településképi szempontból eltérő karakterű településrészekről: megtudtuk, hogy a fürdőváros hét, egymástól jól elkülöníthető egységre osztható, az arculati eltérések pedig a történeti korokban elsősorban a társadalmi szerkezet változásai mentén alakultak ki. Gyulán elkülönülnek a műemléki jelentőségű, a helyi védelem alatt álló, mezővárosi, alacsony intenzitású, lakótelepi, technológiai és egyéb területeket.
Egy építészeti útmutató is van a kézikönyvben, amely segítséget nyújt a gyakran felmerülő építészeti kérdésekben, valamint bemutatja azokat a lehetséges válaszokat, amelyek az esetek döntő többségében működőképesek lehetnek. Az útmutató – többek között – kitér a tetők, ablakok, bejáratok kérdésére is.
A dokumentum végén olyan településképet nagyban befolyásoló elemeket is sorra vettek az alkotók, mint a műemlékek, a növényzet, valamint a hirdetési és reklámtáblák.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Béres István a kézikönyv ismertetése után a településképi rendeletről számolt be, amely a kiadvány alapján készült el: ez biztosítja a városkép védelmét a városképi követelmények meghatározásával. Az önkormányzat támogatási és ösztönző rendszer kialakításával, illetve településkép-érvényesítési eszközök alkalmazásával biztosítja ezeket a feltételeket.
A fórum utolsó napirendi pontja a naperőművek telepítésének szabályozásáról szólt. A főépítész elmondta, hogy ezek az eszközök egyre népszerűbbek, már számos családi ház tetején is megfigyelhetőek a napkollektorok. Megtudtuk, hogy a kétegyházi úti, egykori sertéstelep környékére is szeretnének telepíteni egy ilyen erőművet, de ehhez szükséges a helyi rendelet módosítása. A képviselő-testület így azokat a területeket, amelyek érintettek naperőmű telepítési beruházások kapcsán, kiemelt fejlesztési területté nyilvánították.
Béres István a fórum végén hangsúlyozta, hogy akiknek véleményük, észrevételük vagy javaslatuk van az elhangzottakkal kapcsolatban, azok a beszámolótól számított nyolc napon belül adhatnak ezeknek hangot: vagy írásban keresik meg a polgármestert, de elektronikus levélben is elküldhetik felvetéseiket a beres@gyula.hu e-mail címre.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
