A Borhi Családi Méhészet napraforgókrémméze kapta az Év Kiváló Magyar Méze 2025 díjat
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Az örményesi Borhi Családi Méhészet napraforgókrémméze kapta az Év Kiváló Magyar Méze 2025 díjat a 16. Gyulai Méz és Mézeskalács Fesztivál keretében megrendezett Év Kiváló Magyar Méze versenyen, amelynek eredményeit december 6-án hirdették ki a gyulai Vigadóban.
A megmérettetésen hét kategóriában osztottak ki első, második és harmadik díjat, az év méze a kategóriagyőztesek közül került ki.
A Borhi Családi Méhészet a különleges mézek kategóriájában lett a legjobb. Az akáckategória első helyezettje a kaposmérői Hanzel Róbert lett, repcekategóriában a szeghalmi Nagy István János végzett az élen, míg napraforgó kategóriában a sombereki Reith Jánosné méze lett az első. A fajtamézek közül a kiskőrösi Vidók Zoltán hársmézét választották a legjobbnak, az egyéb fajtamézek kategóriájában a kiskőrösi Szomor Balázs galagonyaméze lett az első, a vegyes mézeknél a nagyfügedi Dávid Méhészet vegyes virágméze végzett az élen.
Árgyelán János versenyigazgató, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Békés megyei szaktanácsadója lapunknak elmondta: a Békés Megyei Göndöcs Benedek Méhész Egyesület és az OMME által 16. alkalommal meghirdetett versenyre 373 minta érkezett az ország minden tájáról.
Ezeket az első körös zsűrizés után laboratóriumban is megvizsgálták, majd a legjobb mézek ismét érzékszervi zsűrizésen estek át. Pontozták a minták tisztaságát, víztartalmát, színét, illatjellegét, ízét, és a csomagolást is értékelték.
A versenyigazgató kifejtette: „az ország legpatinásabb”, marketingértékkel is bíró versenye iránt évről évre nagy az érdeklődés; idén is voltak visszatérő és új versenyzők is.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Közölte: az idei méztermés elmarad a korábbi évekétől, aminek az egyik oka, hogy tavasszal elpusztult a méhállomány mintegy 50 százaléka. Mint mondta, az őszi aszály miatt a méhcsaládok nem találtak virágporban gazdag méhlegelőket, így a fiatal méhek nem tudták magukat annyira „felhizlalni”, hogy át tudjanak telelni. Az állományt az időjárási viszonyok emellett a varroa atka és a környezeti terhelés is megtizedeli – magyarázta.
A szakembertől azt is megtudtuk, hogy az áprilisi fagyok és a virágzás idején jellemző hideg idő miatt akácból idén mintegy 50 százalékkal kevesebb a méztermés a szokásosnál. Hozzátette: a Dunától keletre szinte semmit nem pergettek a méhészek, és az ország többi részén sem volt sokkal jobb a helyzet.
Az akácméz mellett hársból és selyemfűmézből is kevesebb minta érkezett be a szokásosnál, ezek esetében az aszály nyomta rá a bélyegét a méztermésre – ismertette. A napraforgónál és a repcénél átlagos volt a mintaszám.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Árgyelán János arról is beszámolt, hogy sok mézkészítménnyel neveztek az idei versenyre, ami azt mutatja, hogy ezekre van igény a piacon. Mint fogalmazott, a fogyasztók szeretik a kuriózumokat, és az ízesített mézekkel a gyerekeket is jobban rá lehet szoktatni a mézfogyasztásra.
Arról is beszélt, hogy az Európai Unió területére vámmentesen importált ukrán, valamint a Távol-Keletről érkező méz miatt 2022 után lezuhant a hordós méz ára, ami sok méhészt arra sarkallt, hogy üvegekben árulja a mézet. Bár idén elkezdett „visszafelé kúszni” az ár, még mindig nem érte el a 2022 előtti szintet; a vegyes mézet jelenleg a tíz évvel ezelőtti áron értékesítik – jegyezte meg.
A Gyulai Méz és Mézeskalács Fesztiválról elmondta: többek között kézműves- és méhészeti vásár, műsorok, szakmai előadások és a mézlovagrendek tagjainak felvonulása várta az érdeklődőket.
