Az 53. művésztelep tárlatát Béres István, Gyula főépítésze nyitotta meg. Beszédében úgy fogalmazott: ahhoz, hogy valakiből művész legyen, az isten adta tehetség mellett kitartás és szakmai tudás is kell.
Arról is beszélt, hogy a háromgenerációs gyulai művésztelep tagjait sokféle viszony köti össze, a mester és tanítványa kapcsolatokból sokszor életre szóló barátságok szövődtek.
– A művésztelepesek nem idegenként érkeznek a városunkba, szinte gyulai polgárokká váltak, akik folyamatos, élő kapcsolatot tartanak fent a helyiekkel – fejtette ki.
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere a megnyitón köszönetet mondott Albrecht Júliának, amiért a pandémia miatti nehéz helyzet ellenére is sikerült megszerveznie a művésztábort.
A Gyulai Művésztelep Egyesület elnöke lapunknak elmondta: nyaranta mintegy negyvenen szoktak összegyűlni Gyulán, idén azonban a koronavírus-járvány miatt lényegesen kevesebben, mintegy húszan jöttek el a fürdővárosba alkotni. Hozzátette, a kis létszámnak előnye is volt, bensőséges hangulat és felszabadult alkotómunka jellemezte az idei, háromhetes művésztelepet.
Kiemelte, nincs még egy olyan művésztelep az országban, amely több mint ötven év óta működik. Felidézte: az öt évtized alatt több tanítványuk tanítványa is taggá vált, és önállóan is csatlakoztak az alkotócsoporthoz művészek, akiknek hozzájuk hasonló a munkamódszerük. Emellett fiatalok is rendszeresen érkeznek a művésztelepre, őket a szakmai alapok elsajátításában segítik a művészek.
Albrecht Júlia kifejtette, a gyulai művésztelepet továbbra is a természetelvű ábrázolásmód határozza meg, ám amíg az alapító tagok a 2000-es évek után szakítottak a szociografikus szemlélettel, és a szimbolizmus felé fordultak, addig a fiatalabb korosztály visszanyúl az alkotói csoportot korábban is jellemző szociografikus, dokumentarista gondolkodásmódhoz.
A képzőművész kérdésünkre megjegyezte: bár a régi szociografikus témák lassan eltűnnek a városból, a mai kor jelenségeit is le lehet képezni, egy hamburgeres környezetének ábrázolása ugyanabból a törekvésből születik meg, mint egy kukoricagóré megfestéséé.
Albrecht Júlia arról is beszélt, hogy a turizmus megváltoztatta Gyula hangulatát, ma már nincs meg a városnak az a polgári intimitása, mint ami korábban jellemezte. Hozzátette: mindez azon is érződik, hogy a helyiek kevésbé nyitottak, nehezebben teremtenek velük kapcsolatot.
Az elnök lapunknak arról is beszámolt, hogy hamarosan elkészül a Gyulai Nyári Művésztelep ötven évét összegző monográfia, amelyet a tervek szerint szeptemberben mutatnak be a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban.
A megnyitón Pribojszki Ferenc és Bíró József népzenészek működtek közre.
A tárlat szeptember 10-ig hétköznapokon reggel 8-tól 20 óráig látogatható a művelődési házban.