SZombati Andrea már úton hazafelé
Szombati Andrea és Papp Edina június 17-én kezdődő útja Nancyban ért véget, amikor is Edinának lejárt a szabadsága.
– Ekkor már hétszáz kilométert tettünk meg együtt. Edina visszament vonattal Hollandiába, én pedig Svájc felé folytattam az utat hazafelé.
A hegyes vidék nem igazán kedvezett a kerékpáros tekergésnek, így Andrea is vonatra szállt. A barátoknál eltöltött idő alatt túrázással és nagy sétákkal kényeztette fáradt tagjait. A kellemes napok után Zürich felé vette az irányt, ahol újra bringára pattant.
– Nagyon jó időben érkeztem meg, így nem is volt kérdés, hogy körülbiciklizem a Zürichi-tavat. Az egynapos túra során meg is mártóztam a tó vizében.
A zürichi kalandok után Andrea Ausztrián keresztül Magyarország felé fordította bringája kormányát. Győrben szállt le a vonatról először magyar földre, ahonnan a Balaton volt az első cél. A terv szerint Ácsról egészen Balatonhenyéig szólt a gurulás.
– A gond ott adódott, hogy egészen más a kerékpáros kultúra itthon, mint volt például Hollandiában. Utam során eddig az autóktól jól elszeparált bicikliutakon tekerhettem. Itthon azonban nincsenek ilyenek, így az autóutakon kellett elérnem a célomat.
A gyulai világjáró az európai kerékpárutak melletti kiszolgálóegységekről is beszélt, hiszen ezek hiánya nagyban befolyásolja a hazai tekergők napjait.
– Európában a kerékpárosoknak kijelölt útvonalak mentén többféle szállás található. A kempingekben fürdeni és mosni is lehet, ahogy boltokat is találhatunk.
A magyarországi szakaszon nincs ilyen komfortban része a drótszamarak tulajdonosainak, Andrea is a főúton volt kénytelen megtenni a Balatonig tartó távot.
– Az út szélén való kerekezésnek több hátránya is van. Ahol jó az út, ott tudsz haladni is, ám ott az autósok is gyorsabban hajtanak. Ahol meg rosszabb az út, ott a melletted elhaladó forgalom is lassabb, ám veszélyesebb tekerni.
A nyolcas út mentén való túra nem volt eseménytelen, hiszen több alkalommal is kalandokban volt része. Andrea hazai csavargás közben többször is vonatra szállt volna, ám a körülmények soha nem tették azt lehetővé.
– Egy alkalommal például valaki említett egy kerékpárutat, amelyről a helyszínen kiderült, hogy egy elhagyatott tarló, ami ráadásul a végén le volt zárva, így az erdőn át kellett kitolnom a főútra a kerékpáromat. Többször gondoltam arra, hogy felülök egy vonatra, ám mindig kiderült, hogy sokkal több időbe került volna és távolabbra kerültem volna, mintha letekerem a kiváltandó részeket.
A fiatal hölgy a Balatoni pihenés után már nem ült vissza biciklije nyergébe, inkább vonattal érkezett haza a fürdővárosba.
– Senkinek sem kell megijedni, nyugodtan elindulhat bárki egy ehhez hasonló vagy kisebb túrára. A kor nem számit, hiszen rengeteg idős ember kempingezik és bringázik, és egy ilyen túra egy gyermeknek is hatalmas élményt tud nyújtani – summázta nem mindennapi teljesítményét Szombati Andrea.
