A GYULAI KÉPVISELŐ-TESTÜLET október 27-i ÜLÉSE A VÁROSHÁZA DÍSZTERMÉBEN
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő Kft. leköszönő ügyvezetője az ülésen kiemelte: az AquaPalota továbbra is meghatározza a cég eredményességét, az élménykomplexumba 2016 első nyolc hónapjában 11,9 százalékkal több vendég érkezett, mint az előző év azonos időszakában. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kiemelt időszakokban kapacitásproblémáik voltak.
Azt is elmondta: januártól augusztusig a látogatók száma a vártnál jobban, 5,8 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest. A Gyulai Várfürdő Kft. értékesítési árbevétele az év első nyolc hónapjában 918 millió forint volt, ami a társaság történetének legmagasabb időszaki árbevétele, 10,4 százalékkal haladja meg az előző évit. Adózás előtti eredménye a tavalyi 128,5 millió forintról 2016 azonos időszakában 162 millióra nőtt.
Bod Tamás
Az ügyvezető Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) érdeklődésére kifejtette: ahhoz, hogy a gyógyászat árbevételét növelni lehessen, a fiatalabb korosztályokkal kell bővíteni azt a kört, amely igénybe veszi a részben közfinanszírozott szolgáltatásokat.
Bod Tamás (Együtt, MSZP) a cég munkaügyi ellenőrzése kapcsán megjegyezte: Boros László Attila a szeptember 29-ei képviselő-testületi ülésen azt mondta, szoftverhiba miatt számolták rosszul a túlórákat, október 14-i beszélgetésükkor pedig beállítási hibát emlegetett. A képviselő azt kifogásolta, hogy a várfürdő október 14-én még nem vette fel a kapcsolatot az ügyviteli rendszert szállító céggel, noha az ellenőrzés augusztus 24-én indult el. Azt is mondta: több olyan dolgozóval is beszélt, aki azt állította, jelezte a problémát az ügyvezetőnek. Mint kifejtette, a cég munkavállalóit kár érte, hiszen a munka törvénykönyve által előírtaknak megfelelően az elmaradt pótlékot három évre visszamenőleg fizették ki nekik, az elszámolási hiba azonban 6 és fél–7 éve tart.
Boros László Attila elmondta: az ügyben nem kellett informatikai szakvéleményt kérniük, de felvették a kapcsolatot az érintett céggel, és a hatósági eljárás befejeztével belső vizsgálatot indítottak, amely megállapította, hogy nem szoftver-, hanem beállítási hiba történt. „Nincs semmilyen összeesküvés-elmélet, amit le kellene leplezni” – fogalmazott, majd hozzátette: a szándékosság kizárható. Azt is mondta: a fürdő évente 1-2 milliós megtakarításért nem vállalna fel ekkora kockázatot, ez „pitiáner dolog lenne”. Az igazgató kijelentette: a munkavállalók közül senki nem jelezte a problémát a fürdő vezetésének. Végül kifejtette: „rengeteget rombol fürdő jó hírén, imázsán egy-egy ilyen mesterségesen feltupírozott kommunikációs csomag”, Bod Tamás „ezzel azoknak a munkahelyét is veszélybe tudja sodorni, akiknek az érdekeit most megpróbálja képviselni”.
„A fürdő jó hírét nem tőlem kell félteni” – reagált az ellenzéki képviselő. Válaszában úgy fogalmazott: „az eredményeket elismerem, nem csinálok mesterséges balhét”. Bod Tamás azt is nehezményezte, hogy közérdekű adatigénylést kell benyújtania ahhoz, hogy megkapja a munkaügyi ellenőrzés összegzését.
Görgényi Ernő
Görgényi Ernő (Fidesz) hangsúlyozta: a fürdő menedzsmentje levonta a tanulságokat, a jövőben olyan belső ellenőrzéseket tartanak a cégnél, amelyekkel igyekeznek kiküszöbölni a hasonló hibákat. A polgármester sikertörténetnek nevezte a társaság gazdálkodását, és megköszönte a várfürdő kollektívájának a munkáját. A cég beszámolóját 11 igen és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
Az ülésen a grémium Kun Miklóst nevezte ki a várfürdő új ügyvezetőjévé, a határozati javaslatot 13 igen és egy tartózkodás mellett szavazták meg a képviselők. Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor elmondta: Boros László Attila október 31-i hatállyal magánéleti okokból mondott le megbízásáról. Az átmeneti egy hónapban Balogh Andrást, a várfürdő főmérnökét bízták meg a vezetői feladatokkal.
A városvezető úgy fogalmazott: az ügyvezetői feladatokat 2011 óta ellátó Boros László Attila a várfürdő elmúlt húsz évének legeredményesebb igazgatója, az AquaPalota-beruházás megvalósításában végzett munkája elismerésre méltó.
A leköszönő ügyvezető hangsúlyozta: a várfürdőt sikerült visszavezetni az ország öt legnagyobb fürdője közé, gazdaságilag stabilizálták, és kiszámítható növekedési pályára állították a céget.
A polgármester kifejtette: nem írja elő jogszabály a képviselő-testületnek hogy az ügyvezetői posztra pályázatot írjon ki, és ezt nem is javasolja a grémiumnak, hiszen bizonytalan légkört hozna létre a fürdő körül. Hozzáfűzte: a pályázatokkal kapcsolatban nincsenek jó tapasztalatai az önkormányzatnak. Példaként említette az Erkel Ferenc Nonprofit Kft.-t, amelynek élére pályázaton kívül találtak vezetőt. Bod Tamás aggályai reagálva azt is mondta: a versenyszférában nem gyakorlat, hogy pályázat útján keresnek első számú vezetőt. Hangsúlyozta: a gyulai kötődésű, bankszektorban dolgozó Kun Miklós stratégiai tervei összhangban vannak a fürdővezetés és az önkormányzat fejlesztési elképzeléseivel.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) azt kérte, az új ügyvezető fontolja meg a béremelést.
Kun Miklós stratégia terveiben a szolgáltatási színvonal emelésére és a látogatói élmény fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. Emellett a látogatószám, illetve a költséghatékonyság növelését, az alkalmazottak motiváltságának erősítését, valamint a turisztikai szektorral való hatékony együttműködést nevezte meg fő célként. Kitért rá, hogy az AquaPalota-beruházáshoz kapcsolódó hitelterhek és a szezonalitás negatív hatásai miatt a fürdőnek körültekintően kell döntenie a jövőbeni fejlesztésekről.
Ugyancsak Kun Miklóst javasolta a képviselő-testület a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. felügyelő bizottságának élére, a városvezetés korábbi döntése alapján ugyanis az elnöki tisztséget a Gyulai Várfürdő Kft. mindenkori ügyvezetője tölti be.
A tanácskozáson két olyan előterjesztésről is tárgyaltak a képviselők, amely az 56-os eseményekhez kapcsolódik. Döntés született arról, hogy az önkormányzat emléktáblát helyez el a Gyulai Rendőrkapitányság főhomlokzatán, az 1956-os gyulai sortűzre emlékezve.
Görgényi Ernő felidézte: hatvan évvel ezelőtt, december 17-én az akkori gyulai rendőrség előtt karhatalmisták az előzetes letartóztatásban lévő forradalmárok szabadon engedését követelő tömeg fölé lőttek. A tömegoszlatásban nem halt meg senki, de többen súlyosan megsebesültek.
M. Szabó András
A város pályázatot nyújtott be az emléktábla-állítás költségeinek támogatására, amennyiben ez nem nyer, az önkormányzat idei évi költségvetéséből biztosítja a szükséges összeget. Az emléktáblát ünnepélyes keretek között december 17-én avatják fel.
A városvezető az előterjesztés ismertetésekor beszámolt róla, hogy M. Szabó András gyulai 56-os polgármester javaslatára beadványban kérik a legfőbb ügyésztől – a statáriális eljárásban halálra ítélt – Mány Erzsébet és Farkas Mihály törvénytelen ítéletének megsemmisítését.
Az 56-os forradalom és szabadságharc gyulai eseményeit feldolgozó, mintegy 50 perces dokumentumfilm elkészítésére 2 millió forintot biztosított a grémium a Szín-Tér-Kép Alapítványnak. Görgényi Ernő elmondta: a rendező, Bubryák István Átkozott Nap című alkotásában Mány Erzsébet és Farkas Mihály tragédiáját állítaná középpontba, ugyanakkor az egész korszakról átfogó képet adna. Hozzátette: a gyulai forradalmárokat 1957. február 2-án végezték ki, ezért február 2-án díszbemutatón mutatnák be a filmet, amelyet a városi televízió, valamint a helyi oktatási, nevelési és kulturális intézmények is megkapnának.
Bod Tamás az előterjesztés kapcsán emlékeztetett rá, hogy korábban a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiója készített a témában dokumentumfilmet. A polgármester válaszában kifejtette: a korábbi alkotás rövidebb, mint a most készülő, ráadásul szerzői jogvédelem alatt áll. Hozzáfűzte: a Magyar Televízió filmje egy évtizeddel ezelőtt készült, azóta sok új adatot tártak fel a történészek, így az alkotó tágabb összefüggésben láttathatja az eseményeket.
Megszavazta a képviselő-testület, hogy az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. hat oktatási-nevelési intézmény bevonásával 25 millió forintra pályázzon az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. Kónya István (Fidesz) alpolgármester elmondta: az önerőt nem igénylő támogatásból tanórán és óvodai foglalkozáson kívüli kulturális programokat szerveznének a gyerekeknek. A projektet gesztoráló kulturális cég együttműködő partnere lenne az Implom József általános iskola, az 5. számú általános iskola, a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola két tagintézménye, Gyula Város Egyesített Óvodájának széhelyintézménye és a sarkadi 1. számú általános iskola.
A képviselő-testület hozzájárulását adta ahhoz, hogy a 2. számú körzetben a korábban helyettesi feladatot végző Petrovics Hajnalka Ilona lássa el a felnőtt-háziorvosi teendőket.
A szanazugi zártkertek művelés alól történő kivonását is megszavazták a képviselők. Görgényi Ernő elmondta: az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény alapján a tulajdonosok 2016. december 31-ig kérhetik, hogy zártkertként nyilvántartott ingatlanukat a művelés alól kivett területek közé vezessék át. Hozzátette: a városnak számos olyan zártkerti ingatlana van, amelyet célszerű átminősíteni, hiszen így a bérbeadásuk jelentősen leegyszerűsödik. További előny jelent, hogy az önkormányzat az átvezetés után szabadon dönthet arról, hogy az érintett területek esetében kivel kíván adásvételi vagy bérleti szerződést kötni.
