Gyulai Hírlap - Mobil műjégpálya, alpolgármesteri szabadság, megszorítócsomag elutasítása

Műjégpályára igényelnek támogatást

Egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület, hogy 20x30 méteres szezonális mobil műjégpálya létesítésére nyújtson be pályázatot az önkormányzat a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz. A beruházás tervezett költsége bruttó 100 millió forint, ebből 50 millió forint az önerő, amit az idei költségvetésből biztosítanának.   

Görgényi Ernő polgármester (Fidesz–KDNP) emlékeztetett, régóta tervezik egy műjégpálya kialakítását Gyulán, hiszen már ritkán vannak olyan hideg telek, hogy a csónakázótó vize befagyjon. Hozzátette, idén végre kiírtak az Országos Műjégpálya Program keretében egy olyan pályázatot, amely megfelel az elvárásaiknak.  

Mint ismertette, a műjégpálya november elejétől február végéig tartana nyitva, és a Gyulasport NKft. működtetné. A kiegészítő szolgáltatásokat a Rondella nyújtaná.

A pályázati előírások szerint a pályát egy évben legalább hatvan napig működtetni kell, és a gyerekeknek a nevelési-oktatási időszakban ingyenes használatot kell biztosítani.

A polgármester úgy vélte, a műjégpályának a legjobb helye a várkertben lenne, hiszen ott biztosítható a vendéglátási háttér, a mosdók, az öltözők, az áramforrás, sok parkoló van a környékén, és a zene, a zaj sem zavarna senkit. Jelezte, a helyszínről a pontos műszaki paraméterek ismeretében döntenek majd.

Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) megjegyezte, a vár előtti tavon korcsolyázni nagyon romantikus volt, de nem kockázatmentes. Kifejtette, a fiatalabb és az idősebb korosztály is örülne a fejlesztésnek, amely turisztikai szempontból is előnyös lenne. A képviselő szerint az egykori Dürer Terem területe is megfelelő helyszín lenne, onnan is látszik a Kapushíd és az Almásy-kastély.

Vidó Attila (Mi Hazánk Mozgalom) megerősítette, nagyon sok sportot szerető ember várt erre a téli sportlehetőségre, köztük ő maga is.

Sióréti Gabriella (Marég) fiatalok felvetését tolmácsolva azt kérdezte, a Göndöcs-kert szóba jöhet-e helyszínként, hiszen az infrastruktúra ott is rendelkezésre áll.  

Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) rámutatott, sok gyulai Békéscsabára jár át korcsolyázni. A képviselő örömét fejezte ki, hogy egy újabb lehetőség nyílik a mozgásra a városban.

Görgényi Ernő a helyszínnel kapcsolatos felvetésekre úgy reagált, a Dürer Terem területe véleménye szerint túl közel van az úthoz, és nem annyira védet, mint a várkert, a Göndöcs-kert körül pedig nagyon sok zajvédelmi szempontból védendő felület van, ezért a hatvannapos működtetés sok konfliktust szülne a környéken lakókkal.

Több pénz ifjúsági feladatokra

Összesen 12 millió forintot biztosít 2026-ban a gyulai önkormányzat a helyi ifjúsági közfeladatokat ellátó Mi egy Másért Gyulai Gyermekekért és Ifjúságért Közhasznú Egyesületnek. Emellett 4 millió forintból kialakítanak egy pályázati rendszert, amely ifjúsági programok, események, kezdeményezések megvalósítását segíti, továbbá 5 millió forintot különítenek el az idei költségvetésben egyéb ifjúsági célú feladatok ellátására. Az erről szóló határozati javaslatokat 10 igennel fogadták el az ülésen, a Marég képviselői, Sióréti Gabriella és Mikóné Hirth Beáta tartózkodtak a szavazásnál.  

A döntés alapján a Gyulai Ifjúsági Központ üzemeltetési költségeire, események szervezésére, valamint a városi diákönkormányzat működtetésére emelt összeget, 3 millió forintot, a Hetedhét Játékváros tábor megvalósításához pedig 9 millió forintot kap a Mi egy Másért Gyulai Gyermekekért és Ifjúságért Közhasznú Egyesület.

A 4 millió forintos ifjúsági keretösszegre civil szervezetek és informális ifjúsági szerveződések pályázhatnak. A vissza nem térítendő támogatás mértéke legfeljebb 500 ezer forint.

Az ifjúsági szakfeladatra biztosított 5 millió forintot az önkormányzat és a gyulai polgármesteri hivatal ágazati osztálya által tervezett események, rendezvények megvalósítására, kezdeményezések generálására, valamint a koordináló feladat ellátása kapcsán felmerülő költségekre fordítják az előterjesztés szerint.

 

Nyertes pályázatok

Kónya István (Fidesz–KDNP) az önkormányzati pályázatokról szóló tájékoztató kapcsán sorra vette azokat a fejlesztéseket, amelyekre az elmúlt időszakban nyertek el támogatást. Emlékeztetett, az Ewoldt Eliz-óvoda komplex fejlesztésére 220 millió forintot, a Napfény nappali központ felújítására mintegy 107 millió forintot fordítanak. Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Ady Endre utcai épületének energetikai korszerűsítése 100 millió forintból valósul meg, a Pánczél Imre EGYMI 200 millió forintból, az 5-ös iskola 722 millió forintból újul meg. Az Élővíz-csatorna környezetének rehabilitációjára 1 milliárd forintot, az önkormányzat természetvédelmi programjára 20 millió forintot költenek. A vasútállomás előtti téren körforgalom kiépítésére és parkolók kialakítására 960 millió forintot kapott a város. (A vasútállomás megújuló felvételi épületénél múlt pénteken adták át a munkaterületet.) A városerdei Fő utca aszfaltozása 100 millió forintból, a Gyulavári Egészségház felújítása 180 millió forintból valósul meg, rendezvénypajták kialakítására pedig 60 millió forint érkezik. A Temesvári úti és a Vértanúk úti bicikliutak felújítására, valamint a Széchenyi úton új kerékpárút építésére 630 millió forint támogatást nyert el az önkormányzat.

Mikóné Hirth Beáta (Marég) kérdésére az alpolgármester elmondta, a fejlesztések száz százalékban európai uniós forrásból valósulnak meg.

Görgényi Ernő megjegyezte, a pályázatokról nem az Európai Unió dönt, hanem a magyar kormány; „azok a döntések, amelyek alapján megkapjuk a pénzt, Magyarország kormányának köszönhetők”. Azt is hozzátette, nagyon sokan úgy beszélnek az uniós pénzek kapcsán, „mintha valami ajándék lenne ez számunkra”.

„Magyarország majdnem annyit befizet a brüsszeli kasszába, mint amennyit visszakap, nem beszélve arról, hogy a piacainkat megnyitottuk, és ebből mennyi haszon van nyugaton. Szóval ez egyáltalán nem ajándék, hanem jár nekünk, ezért is felháborító, hogy visszatartják a pénzek egy jelentős részét” – fogalmazott.

Új gyulai rendőrkapitány

Görgényi Ernő polgármester az ülésen arról tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a Gyulai Rendőrkapitányság vezetésével Pap Csaba rendőr alezredest, a kapitányság bűnügyi osztályának vezetőjét bízták meg február 1-jei hatállyal. A korábbi gyulai rendőrkapitányt, Bede Sándort Békés vármegyei rendőrfőkapitány-helyettessé nevezték ki a január 31-ével nyugállományba vonuló Hudák Pál helyére.  

 

Marad Béres István

A képviselő-testület egyhangú döntése alapján február 6-tól határozatlan időre szóló megbízási szerződéssel látja el Gyula város főépítészi feladatait Béres István.

A polgármester ismertette, Béres István idén februárban eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és mivel igénybe kívánja venni a nyugellátást, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján február 4-én megszűnik a köztisztviselői jogviszonya.

Görgényi Ernő hangsúlyozta, szeretnék, ha a főépítész tovább dolgozna a városért, és ő is készen áll erre. A további közös munkára – a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendelet alapján – megbízási szerződéssel biztosíthatnak lehetőséget – tette hozzá.

Kiemelte, Béres István Kós Károly-díjas, Podmaniczky-díjas, ICOMOS-díjas építészmérnök. 2006-ban Év Főépítésze díjat, 2021-ben Gyula Városért kitüntető címet, 2025-ben Főépítészi Életműdíjat vehetett át.

 

Megválasztották a bizottsági tagokat

Az ülésen egyhangúlag választották meg a Békés Vármegyei 03. Számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjait és póttagjait. A bizottság tagja Magyar György Csaba, Varga Lilla és Szij Henriett, póttagja Folcz József és Kun Miklós.

Emelkedő bérek

A testület egyhangú döntése értelmében január 1-től Gyula Város Egyesített Óvodája igazgatójának, Makráné Gombkötő Zitának az illetménye a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény alapján összesen bruttó 1 447 800 forintra emelkedik. Ugyancsak egyhangú döntés született arról, hogy a Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatójának, Dézsi Jánosnak az alapbére a kulturális ágazatot érintő béremelés alapján bruttó 758 803 forintra nő, míg vezetői pótléka 73 092 forint lesz.

Kónya István az előterjesztés kapcsán emlékeztetett, januártól megduplázódott a családi adókedvezmény, szja-mentességet kaptak a 40 év alatti kétgyermekes anyák, és a teljes jövedelmük után mentesültek az szja-fizetés alól a 30 éves anyák. Emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, elindult egy 11 pontos vállalkozói adócsökkentési program, és 100 milliárdos program készül az éttermek és vendéglátóhelyek megsegítésére. Ugyancsak januárban elindul a közszolgálati dolgozók nettó egymillió forintos otthontámogatási programja, februárban kiutalják a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj eső részletét, emellett folytatódik az általános nyugdíjemelés, valamint kiutalnak hathavi fegyverpénzt a fegyveres és a rendvédelmi dolgozóknak. Folytatódik a tanárok béremelése, megkezdődött a közigazgatási, szociális és kulturális ágazatban dolgozók béremelése, és folytatódik az igazságügyi alkalmazottak háromlépcsős béremelése is – emelte ki, megjegyezve, hogy az intézkedések sora „minden gyulai polgárt valamilyen szinten érint”.

 

Vita a szabadság kapcsán

Az ülésen tárgyaltak a polgármester és az alpolgármesterek által 2025-ben igénybe vett szabadság mértékéről, valamint a polgármester idei szabadságolási ütemtervéről is. A határozati javaslatot 11 igennel fogadták el, Sióréti Gabriella és Mikóné Hirth Beáta nemmel szavazott.  

Görgényi Ernő polgármester tavaly 32 nap szabadságot vett igénybe, és 12 napja maradt meg, Alt Norbert alpolgármester 29 nap szabadságot vett ki, és 15 napja maradt meg, Kónya István alpolgármester 17 nap szabadságot vett igénybe, és 26 napot nem vett ki. A szabadságként ki nem adott munkanapokat az idei szabadsághoz számítják hozzá.

Mikóné Hirth Beáta úgy vélte, az előterjesztéshez nem állnak rendelkezésre a szükséges kimutatások és adatok, ezért arról nem lehet megalapozottan állást foglalni. Hozzátette, „az önkormányzati működés átláthatósága és elszámoltathatósága érdekében” indokoltnak tartja, hogy mindhárom tisztségviselő szabadság-nyilvántartása megismerhető legyen.

A képviselő szerint „a közösségi médiában többször látható volt a részvételük olyan eseményeken”, amelyeken nem polgármesteri vagy alpolgármesteri minőségükben voltak jelen. Példaként hozta fel, hogy Kónya István nem alpolgármesteri minőségében vett részt egy másik település évzáró rendezvényén.

„Kónya Istvánt 2025-ben 26 nap ki nem vett szabadság illeti meg, felmerül a kérdés, mi az oka annak, hogy a szabadságok kivehetősége rendszeresen akadályokba ütközik?” – kérdezte.

A képviselő szerint Kónya István „az elmúlt fél évben napi szinten az országgyűlési kampányával volt elfoglalva”, ezért azt kérte tőle, hogy „2027. január 1. és április 13-a között (a képviselő nyilván 2026-ra gondolt – a szerk.) függessze fel az alpolgármesteri munkaviszonyához kapcsolódó illetmények felvételét”.

„Kónya István jelenleg Gyula város alpolgármestere, Békés megyei közgyűlési képviselő és tanácsnok, emellett pedig országgyűlési képviselőjelöltként napi szinten kampányol. Felmerül a kérdés, hogyan tudja mindezeket a feladatokat egyidejűleg, kellő figyelemmel és hatékonysággal ellátni. Hangsúlyozom, hogy ezek a felvetések nem politikai csatározás részei, hanem egyszerű és indokolt kérdések az önkormányzati működés átláthatósága és elszámoltathatósága érdekében” – mondta.

„Ezt most komolyan tetszett mondani, hogy nem politikai csatározás része? Ne haragudjon, képviselő asszony, de ez annyira kicsinyes megközelítés” – reagált Görgényi Ernő.

Leszögezte, Kónya István vármegyei képviselő is, amikor ebben a minőségében látja el a feladatait, a vármegye településein jelenik meg. Hozzátette, emellett az alpolgármesteri feladatait is maradéktalanul ellátja.

A polgármester szerint „Gyula város történetében számos kampány volt már 1990 óta, de odáig nem süllyedt a közélet, hogy ilyen kérdésekben támadja az egyik fél a másikat”. Emlékeztetett, „amikor Perjési Klára polgármesterként országgyűlési képviselőjelölt volt, senki nem vonta kétsége, hogy polgármesterként felveheti-e az illetményét, és hogy elvégzi-e a feladatait”.

Felhívta rá a figyelmet, a polgármesteri és az alpolgármesteri szabadság-nyilvántartás is minden évben a képviselő-testület elé kerül, annak dokumentumai pedig maradéktalanul megismerhetők a humánpolitikai osztályon. A polgármester azt javasolta a Marég képviselőjének, hogy az ülés után keresse fel az osztályt a nyilvántartásért, majd azt is mondta, „egy alpolgármester pedig, ha kampányol is, akkor is ez a munkájának a részét képezi”.

Mikóné Hirth Beáta erre azt kiabálta: „Hogy?!”

Kónya István elmondta, ő az elnöke a vármegyei önkormányzat területfejlesztési bizottságának is, amely olyan pályázatokról hoz döntést, mint amit a gyulai önkormányzat nyertes pályázatairól szóló tájékoztatóban ismertetett. „Ezek mind Gyula város lakosságát fogják szolgálni” – hangsúlyozta.

„Nekem ez a feladatom, ez a munkám, ezért választottak meg Gyula város polgárai a legutóbbi önkormányzati választáson” – mondta, hozzátéve, hogy nem véletlenül nyerte meg ötödjére a körzetét, valamit letesz a közösségi asztalára.

Azt is kiemelte, az általa felsorolt pályázatok összértéke 5 milliárd forint. „Ez nem onnan föntről pottyan az ember ölébe, ezért meg kell dolgozni” – jelentette ki.

A szabadságként ki nem vett munkanapok kapcsán kifejtette, „ne gondolja senki azt, hogy nyáron megáll az élet az önkormányzatnál, ne gondolja senki azt, hogy ezeknél a pályázatoknál nem kell lobbizni, és elmenni az Iránytó Hatósághoz, a Magyar Államkincstárhoz, a minisztériumba”. Hozzátette, még mielőtt Mikóné Hirth Beáta megkérdezné, mennyi összeg járna neki a ki nem vett munkanapok után a mandátuma lejártával, megnyugtatja, hogy a Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítvány javára fogja felajánlani az összeget.

A kampányolás kérdése kapcsán úgy fogalmazott, kötelessége meglátogatni „minden egyes olyan települést, ahol fejlesztés van”. „Nagy örömmel viszem a nyertes pályázatokról szóló táblákat, mert azok a fejlesztések mind-mind az ott élő emberek életét könnyítik meg” – húzta alá, megjegyezve, hogy a munkáját végzi, vármegyei képviselőként, területfejlesztési bizottsági elnökként, tanácsnokként ez a feladata, meg lehet nézni a munkaköri leírását.

Kivonultak a Marég képviselői

A testület a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökének megkeresésére nyolc igennel, Durkó Károly, Vigné Fábián Diána (Gyulai Városbarátok Köre) és Vidó Attila tartózkodása mellet véleményezte „a Tisza Párthoz köthető, Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram című adóemelési és megszorítócsomagot”. Sióréti Gabriella és Mikóné Hirth Beáta a szavazás előtt elhagyta a termet.

A határozati javaslat szerint a testület „a megszorítócsomag” kapcsán elutasítja a jövedelemadó és a munkaterhek emelését, a családtámogatások és a gyermekek ellátásának bármily nemű csökkentését, a vállalkozások és a gazdasági szereplők terheinek növelésére tett kísérleteket, az ingatlanokat megterhelő új adókat és az autók áfaemelését, az állami nyugdíjrendszer megszüntetését, privatizálását, a szociális és jóléti ellátások megszüntetését, privatizálását.

Az előterjesztésről már az ülés napirendjének elfogadásakor vita alakult ki. Sióréti Gabriella úgy vélte, az nem érkezett meg a képviselőkhöz az előírt határidőig, ami sérti a szervezeti és működési szabályzatot, ahogy az is, hogy „a kiküldött vélemény nyíltan pártpolitikai állásfoglalás”. A képviselő ezért tiltakozott az előterjesztés napirendre vétele ellen, és azt kérte, ne szavazzanak az előterjesztés tárgyalásáról, mert nem adhatják a nevüket „egy nem a valóságra épülő határozathoz”.

Mikóné Hirth Beáta úgy fogalmazott, „ez az anyag, amit itt láthatunk, nem önkormányzati feladatokkal foglalkozik, túlterjeszkedik a helyi közügyek körén, hamis állításokra épül, és intézményes politikai állásfoglalásként legitimálja az országos politikai narratívát”.

Vidó Attilához, Durkó Károlyhoz és Vigné Fábián Diánához szólva kijelentette, „ha az előterjesztés napirendre vételét elfogadják, akkor gyakorlatilag egyetértenek az országos propagandával, amelynek nincs helye az önkormányzati testületi ülésen”.

„Mi el tudjuk dönteni azt, hogy hogy szavazunk” – reagált Durkó Károly. „Mi is azt gondoljuk, hogy országos propagandának, országos politikának nincs helye a testületi üléseken” – hangsúlyozta, majd hozzátette, egyetért azzal, amit a polgármester az új évi köszöntőjében mondott: az áprilisi választások után is tudnunk kell beszélgetni egymással, és tudnunk kell együtt dolgozni. Azt kérte, ezt „tartsák szem előtt”.  

„Én majd döntök, ahogy akarok, tisztelt képviselő asszony, a Mi Hazánk Mozgalom nevében” – kezdte Vidó Attila, majd kifejtette, ezt egy „kampányfogásnak” gondolja, és nem tartja helyesnek, hogy „ide bekerül a kampány”. „Az meg főleg nem jó, ami itt az elmúlt egy évben megy a két nagy párt között, és ezt mondom annak fényében, hogy ebbe minket is belevonnak sok esetben úgy, hogy mindkét párt azt mondja, a Mi Hazánk egy szatelitpárt” – mondta, majd leszögezte, hogy nem azok. Egyúttal azt is nyomatékosította, hogy a Mi Hazánk semmilyen, a magyar embereket érintő adóemelést nem támogat.

Görgényi Ernő cáfolta, hogy a képviselő-testületnek nincs köze ezekhez a témákhoz, hiszen „a Gyula város polgárai által megválasztott képviselők véleményt nyilváníthatnak azzal kapcsolatban, hogy egyetértenek-e a lakosság és a vállalkozások terheinek esetleges növelésével vagy nem”.

„Az elhangzott jogi érveléssel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy talán – attól tartok – hiányos ismeretekre vall, hiszen az szmsz-ünkben vannak arra vonatkozóan rendelkezések, hogy a polgármesternek önállóan joga van a testületi ülést megelőző napon is előterjesztéseket benyújtani – ezek eddig is törvényesek voltak, most is törvényesek –, továbbá hét képviselő együttesen is jogosult a testületi ülés előtti napon előterjesztést benyújtani, ennélfogva ennek a benyújtásnak a törvényessége nem megkérdőjelezhető” – jelentette ki.

Csige Gábor jegyző megerősítette a városvezető által elmondottakat, és jelezte, amennyiben a napirendi pontot a képviselő-testület tagjai minősített többséggel napirendre veszik, az megtárgyalható. Az előterjesztést végül 8 igennel, Vidó Attila, Durkó Károly és Vigné Fábián Diána tartózkodása mellett, minősített többséggel tűzték napirendre.

A polgármester a napirendi pont tárgyalásakor Durkó Károly felvetésére reagálva úgy fogalmazott, „egyetlen olyan mondat sincs az előterjesztésben, ami akár gyűlöletkeltő lenne, akár túllépne bármilyen olyan határt, aminek alapján a választások másnapján bárkinek bárkivel problémát jelentene egy asztalhoz leülni”.

Kónya István az előzményekről elmondta, Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kaposvár polgármestere 2025 decemberében valamennyi magyarországi település polgármesterét levélben kereste meg, amelyben „közös kiállást kezdeményezett a Tisza Pártnak tulajdonított közösségünk tagjait veszélyeztető terveivel szemben”.

Kifejtette, a „Tisza Párthoz köthetően”, Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram címen „olyan, rendkívül súlyos adóemelési és megszorítócsomagot állítottak össze, amely a magyar társadalom valamennyi tagját hátrányosan érintené”.

Azt is mondta, a tervezet alapján a Tisza Párt vezette kormány évente 1300 milliárd forinttal több adó- és járulékbevételt szedne be a magyar családoktól, továbbá mintegy 3700 milliárd forinttal növelné a vállalkozások adóterheit. Hozzátette, ez összesen 5000 milliárd forint, amiből 12 darab M44-es gyorsforgalmi utat lehetne építeni.

„Ez a tervezet szöges ellentétben áll a gyulai emberek és az itt működő vállalkozók érdekeivel” – jelentette ki.  

Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője egy fórumon azt mondta, hogy adópolitikai és költségvetési munkacsoportja van a Tiszának. Dálnoki Áron, aki a párt gazdasági programjának az írója is, elismerte, hogy írják a kormányprogramot. Lengyel László, a Tiszához köthető közgazdász és programíró azt mondta, hogy a 14. havi nyugdíj tiszta őrület. Simonovits András, a Tisza nyugdíjszakértője azt nyilatkozta, hogy a nyugdíjrendszer most túl bőkezű. Surányi György, aki a Gurcsány-kormány idején a jegybank elnöke volt, azt mondta, a gazdaságfejlesztési támogatásokat érdemben le kellene építeni. Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke egy etyeki fórumon kijelentette, nem fognak mindent elmondani, mert akkor megbuknak, és ugyanitt Dálnoki Áron megszavaztatta a jelenlévőkkel, hogy legyen-e progresszív adózás Magyarországon. Csercsa Balázs történész, bibliaoktató, a Tisza egyházügyi munkacsoportjának vezetője pedig néhány érdekes információt elmondott ezzel a dokumentummal kapcsolatosan – sorolta az alpolgármester.

Mikóné Hirth Beátának arra a kijelentésére, hogy az előterjesztésben szereplő dokumentumról „elsőfokú bírósági döntés mondta ki, hogy nem hiteles”, aláhúzta, ez egyrészt nem jogerős ítélet, másrészt ez a bírósági döntés nem a 2025. december 1-jén nyilvánosságra került konvergenciaprogramról szól, hanem egy feljegyzésről, amely 2025. július 17-ei keltezésű. Az alpolgármester idézett a feljegyzésből egy mondatot, amely a progresszív adózás bevezetéséről szól, és ami egybevág Dálnoki Áron etyeki Tisza-fórumon tett kijelentésével, amely augusztus 28-án jelent meg a híradásokban. Ha ez a júliusi feljegyzés valótlan, akkor Dálnoki Áron miért mondja ugyanazt az augusztusban megjelent felvételen, mint ami a feljegyzésben található? – kérdezte. Hozzátette, a feljegyzésben az is szerepel, hogy a mostani adópolitika túlzottan támogatja a gyermeket vállalókat.

Sióréti Gabriella kifejtette, továbbra is azt gondolja, hogy ellentmond az szmsz-nek az előterjesztés, mert nem sürgősségi indítványként „jelent meg előttük”. Megismételte, „egy nem létező dokumentumról születik véleménynyilvánítás”. „Természetesen mindenki készül a jövőre, és nemcsak előkészületlenül megy a vakvilágba, működnek szakmai munkacsoportok. Amikor ezek a munkaanyagok nem munkaanyagok lesznek, hanem valós, nyilvános dokumentumok, akkor majd lehet, de akkor sem a képviselő-testületnek, véleményt nyilvánítani róla. Véleményt nyilvánítanak, én úgy gondolom, a szavazópolgárok, akkor, amikor döntenek, hogy nekik mi lesz jobb a jövőben” – fűzte hozzá.

Vidó Attila újra leszögezte, Szita Károly levelét politikai kampányfogásnak tartja. Azt is mondta, örömmel venné, ha a választópolgárok megismerhetnék a Fidesz és a Tisza Párt írásos programját is, hasonló formátumban, mint a Mi Hazánk nemrég megjelent programját, és azok később számon kérhetők lennének rajtuk. Azt is megismételte, ő és pártja „semmiféle olyan adó- és egyéb emelést” nem támogat, ami „tovább rontja a magyar emberek életét”.

Sióréti Gabriella és Mikóné Hirth Beáta nem várták meg, hogy a Mi Hazánk képviselője befejezze a hozzászólását, a teremben ülő mintegy húsz Tisza-aktivistával együtt kivonultak a teremből, majd néhány percig autóduda hangja volt hallható az ülésen.

„Ezt kívánjuk mi is kifejezni ezzel a határozati javaslattal, illetve azt, hogy mi előre szólunk” – reagált Vidó Attila utolsó mondatára a polgármester.

Durkó Károly a napirend tárgyalásakor szintén megerősítette az általa korábban elmondottakat: civil közösségük az gondolja, a kampánypolitikának nincs helye a testületi ülésen, ezért tartózkodnak a szavazásnál. „Nagyon nehéz időszak következik, bárki is lesz hatalmon, nem lesz könnyű dolga” – vélekedett a képviselő, majd azt is megjegyezte, a testületi ülés „a határokon belül ment le”. „Nyilvánvaló, hogy megjelenik az, hogy kampány van, hogy választás lesz. Ami a város életét érinti, arról fontos és kell is beszélnünk, a közvetlen döntéseknél, ezen a következő két hónapon meg csak túlleszünk valahogy” – fogalmazott.

„Attól tartok, hogy az ingerküszöb már nagyon magasan van a kampányokat illetően, hiszen annyi minden történt már, elhangzott már” – mondta Görgényi Ernő. Hozzáfűzte, azért is fontos a testület elé terjesztett határozati javaslat, mert arra emlékeztet mindenkit, hogy „a szavaknak azért van jelentősége, a leírt mondatoknak van jelentősége, és ha valaki, egy párt arról beszél, a szakértői arról írnak anyagot, hogy adót kívánnak emelni, arról időben tájékoztatni kell a lakosságot”. „Mert ez a párt egyébként hivatalosan azt mondja, hogy választás után mindent lehet, addig pedig nem kell erről beszélni. Na ez az, amit el kell utasítanunk elsősorban, és el kell utasítanunk azt is, hogy ha esetleg lehetőségük lenne rá, akkor ezeket az adóemeléseket meg is valósítsák, mert akkor nagyon nagy bajba kerülne Gyula város lakossága és önkormányzatunk is” – jelentette ki.