Mezei Diána képei a Postagalériában
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
– Egészen kiskorom óta rajzolok és festek, az iskolában versenyeken is részt vettem – kezdte Mezei Diána. – Leginkább hangulatképeket alkotok, és lényegében bármi inspirálhat, pozitív és negatív gondolat egyaránt. Ha történik valami rossz dolog, például egy haláleset, az is hathat inspirációként, de ugyanúgy az is, ha eszek egy finomat. Nem biztos, hogy akkor egy szendvicset fogok lefesteni, hanem egy felszabadult elmét, amelyet egy fej alakzatban látsz.
Dia elmondása szerint alapvetően vegyes technikát használ, dolgozik ceruzával és filctollal egyaránt, de az alap számára az akril. Azt is elmondta, hogy a művészet iránti szeretet nem példa nélküli a családban, édesapjától „örökölte” a rajz iránti vágyat.
– Mindig nyaggattam, hogy tanítson meg engem is rajzolni, amikor láttam, hogy milyen szépeket rajzol. Nem sűrűn jutott rá ideje, így egy idő után elkezdtem „bosszúból” magamtól rajzolgatni, utána pedig kialakult a dolog. Már általános iskolában is gyakran én csináltam meg más feladatait. Elkerültem egy művészeti középiskolába, ahol továbbfejlesztettem magam, de érdekes módon akkor utáltam festeni. Később úgy voltam vele, hogy csak kipróbálom a festést, s ha ihletet kaptam, festettem is. Egy idő után nem ért semmilyen impulzus, és nem tudtam alkotni. Akkor kezdtem el folyamatosan alkotni, amikor ért egy negatív élmény, és elkezdtem utazgatni.
Dia elmesélte azt is, hogy hogyan lett mindezek után orvosírnok. Képi ábrázolást kezdett tanulni, miután végzett, mehetett volna tovább grafikára, azonban sem a kollégiumi élet, sem a tanárokkal való viszonya nem úgy alakult, ahogy szerette volna, így hamar elment a kedve attól, hogy ott folytassa a tanulmányait, ahol addig tette. Hamar elhatározta, hogy nem szeretne tovább az iskolában maradni, haza is költözött, így munkát kellett keresnie. Több helyre is beadta a jelentkezését, végül a neurológiára vették fel adminisztrátornak.
A fiatal alkotó már a tengerentúlról is kapott elismeréseket, ráadásul Derek Hess, egy híres amerikai illusztrátor is megdicsérte műveit. – Az egyik képemhez kommentelték a nevét, akkor még fogalmam sem volt arról, hogy ki ő. Rákerestem a munkáira, szerelem volt első látásra. Sötétebb, mélyebb érzelmeket fejez ki, szinte csak grafittal alkot. Óriási rajongója lettem, küldtem neki egy levelet, amiben leírtam, hogy nagyon tetszenek a munkái, és visszaírt, hogy köszöni szépen, és sok sikert kíván. A másik alkalom az volt, amikor az MKTO, egy amerikai pop zenei duó egyik tagját, Tony Ollert festettem le. Az egyik klipjükben van egy képkocka, ahol nagyon karakteres arca van, ez alapján készítettem egy képet, és elküldtem neki az interneten. Másnap reggel láttam, hogy válaszolt, és meg is osztotta a saját oldalán, elképesztő érzés volt.
Dia kiállítása szeptember végéig tekinthető meg a posta épületében. A fiatal festő következő kiállításáig bárki megnézheti munkáit a Facebookon és az Instagramon, az MD Art elnevezésű közösségi oldalain.
