képünkön (balról jobbra): Barabás Ferenc, Márki-Zay Lajos és Erdész Ádám
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Ahogy azt a beszélgetés moderátora, Héjja Julianna Erika bevezető beszédében elmondta: a Magyar Nemzeti Levéltárnál nagy hagyománya van a könyvkiadásnak, számos tanulmánykötet és forrásmunka látott már napvilágot általuk, és ez a mostani kötet is ebbe a sorba tartozik, hisz Márki Sándor több mint 50 éven keresztül írt naplóinak fénymásolatát vásárolták meg, majd állították össze belőle ezt a könyvet.
Erdész Ádám, a kötet szerkesztője arról beszélt, hogy Márki Sándor minden így leírt betűjét szándékozzák megjelentetni, sőt, még 3-4 ilyen kötetet is kiadható lenne, hisz nincs más olyan vezető történész, aki 50 éven keresztül ilyen kordokumentumnak beillő feljegyzéseket készített volna. Jó előadóként és jó tollú íróként pedig nemcsak gyakran 14 kiadást is megérő tankönyvek szerzőjeként vált ismertté, hanem – ahogy azt a kötet szerkesztője is megállapította – alapos utánajárással rögzített feljegyzései, rajzai a polgári világ színes ábrázolója is.
Erdész Ádám röviden Márki Sándor életpályáját is felvázolta: a családjukban a felnőttkort megérő 9 gyermek között ő az ifjabbak közé tartozott, hamar vált a betűk elkötelezettjévé, és 14 éves korában egy aradi lap már folytatásban közölte a Bihar vármegyéről szóló tanulmányát. Naplóit 1873-ban, húsz éves egyetemi hallgatóként kezdte írni, az élete végéig tartó hatalmas írásfolyama pedig máig egyedülálló forrása a magyar történettudománynak. Kortársai az 1880-as évektől az első világháború végéig Magyarország vezető történészei között tartották számon, a szakirodalmi munkásságát számba vevő bibliográfia pedig több mint 1200 tételt számlál, köztük olyan műveket, mint a Dózsa Györgyről lévő addigi megítélést átformáló tanulmányt, az első Rákóczi-monográfiát vagy a történész Horváth Mihályról írott életrajzot.
A kötetből felolvasva a jelenlévők megismerhették Márki Sándor hivatásválasztásra vonatkozó vallomását is, ami szerint nem lett volna belőle historikus, ha történelemre nem édesanyja tanítja először. Ma is aktuális gondolataiban a család- és a hazaszeretete egyaránt megfogalmazódik. A történész szellemi hagyatékának jelentős része közintézményekben férhető hozzá, és az 1960-as évektől állnak az érdeklődés középpontjában, a levéltár is ezért vásárolta meg e napló eredetijének fénymásolatát.
Márki-Zay Lajos matematikatanár, okleveles csillagász az ismert történész leszármazottjaként volt jelen az eseményen, mivel dédszülője a testvére volt Márki Sándornak, a csodálatos olvasmánynak számító naplókat pedig az ő édesapja kapta ajándékba a történész lányától. A nem egységes, olykor nagyon hullámzó szöveg több ízben is próbára tette olvasóit, a gyakran alkalmazott, többféle típusú lábjegyzet pedig csak tovább nehezítette a munkát.
– Néha meg kellett kínlódni a kézírás kiolvasásával – vallották egyöntetűen a köteten dolgozók, különösen Barabás Ferenc tipográfus, aki számára a szövegfolyam fix pontjait többnyire csak a dátumok jelentették. Ennek ellenére a most megjelent 663 oldal terjedelmű kötetbe mintegy tíz esztendő történéseit sikerült tömöríteni, mivel az az 1873–1892 közötti aradi és budapesti évek krónikáját, valamint az első kolozsvári félév eseményeit tartalmazza. Noha ennek a kiadványnak csak most kezdik a népszerűsítését, közben már a folytatáson is dolgoznak. A „Márki Sándor naplói I. 1873–1892” című könyv első része a MNL Békés Megyei Levéltárában vásárolható meg.
