sinka istván felújított síremléke budapesten
Fotó: Gyulai Hírlap
A Fekete bojtár (ezt a nevet a költő még juhászbojtár korában Kisrábépusztán a dohányosban dolgozó lányoktól kapta, s az irodalomban is büszkén vállalta, önéletrajzi ihletésű regényének címe: A Fekete bojtár vallomásai) vésztői újratemetése már közel negyven esztendeje is téma volt. Komáromi Gábor akkori tanácselnöktől, későbbi polgármestertől, a mágori emlékhely nyugalmazott vezetőjétől megtudtuk: Vésztő nagyközség (akkor még nem büszkélkedett városi címmel a település) már az 1970-es évek végén felvállalta volna Sinka István vésztői újratemetését. Ám akkor ez az elképzelés elsősorban azért hiúsult meg, mert még élt Szin Magda, a költő özvegye, aki a Budapesttől való nagy távolság miatt nem járult hozzá néhai férje vésztői újratemetéséhez. Az idő múlásával azóta sem „hűlt ki” ez a téma, többször foglalkoztak vele a vésztőiek, s egyes családtagok is.
Utoljára bő két évvel ezelőtt vetődött fel Sinka István vésztői újratemetésének gondolata, akkor, amikor Sinka Zoltán, a Fekete bojtár ma élő egyetlen gyermeke apja díszpolgári címét vette át Vésztőn. Azért is vált aktuálissá 2013-ban ismét ez a kérdés, mert a költő síremléke eléggé rossz állapotban volt, nagyon időszerűvé vált a felújítása. Így már a díszpolgári cím átadó ünnepségén szóba került, mi lenne, ha Vésztőn temetnék újra a jeles irodalmárt, ott, ahol költői pályáját kezdte, s ahol ma is élő fia is született. Vésztő város vezetősége ekkor is örömmel fogadta volna a település leghíresebb lakójának hamvait. (Mindmáig Sinka István az egyetlen olyan Vésztőn élt személy, aki valaha Kossuth-díjat kapott. A Fekete bojtár posztumusz Kossuth-díját 1990. március 15-én Szűrös Mátyás írta alá.)
Sinka István vésztői újratemetése az utóbbi hónapokban mind Vésztőn, mind Békés megyében gyakran szóba került. Mint a gyulaiak közül bizonyára sokan tudják, a Fekete bojtár első feleségét 1935-ben Gyulán, a Szentháromság temetőben helyezték örök nyugalomra 1935 júliusában. Pap Piroska a gyulai kórházban hunyt el, s mivel a háromgyermekes Sinka család mély szegénységben élt Vésztőn, nem volt anyagi lehetőségük arra, hogy a szeretett feleség és anya holtestét hazaszállítsák. Azt, hogy sírhelye eredetileg hol állt, pontosan nem tudni. Ami biztos, a megtalált síremléket közel két évtizeddel ezelőtt ott a Szentháromság temetőben, Simonyi Imre (aki jó barátságot ápolt Sinka Istvánnal) sírjának közelében állították fel a gyulai Arany János Művelődési Egyesület szervezésében.
Sinka Zoltán és felesége
Ám Pap Piroska, a költő első felesége és Sinka István a jövőben sem fog egy megyében nyugodni. A Fekete bojtár fia, Sinka Zoltán és felesége, Sinkáné Egyed Margit a Sinka-napok keretében Vésztőn jártak, s készséggel válaszoltak lapunk munkatársának kérdéseire. – Sinka István sírját Nemzeti Emlékhelynek nyilvánították. Ez is az egyik oka annak, hogy édesapám újratemetése nem történt meg Békés megyében. A Budapesten, a Farkasréti temetőben található frissen felújított síremlékről fotót is hoztam, melyet szívesen a Gyulai Hírlap rendelkezésére bocsátok. Ebből látszik, hogy a síremlék felújítása is megvalósult – közölte Sinka Zoltán.
A Sinka házaspártól megtudtuk azt is: mivel a Farkasréti temetőben ugyanazon a sírhelyen nyugszik Szin Magdolna, a költő harmadik felesége is, nemcsak a költő közvetlen leszármazottainak, hanem a feleség rokonainak a hozzájárulására is szükség lett volna a vésztői újratemetéshez. A rokonok között viszont ebben a témában nem volt egyetértés, ezért elsősorban ez hiúsította meg a vésztői újratemetést.
Sinka Zoltán immár életének 86. évében jár. Örül, hogy édesapja budapesti síremléke végre méltó felújítást kaphatott. Így a jövőben már őt nem foglalkoztatja Sinka István vésztői újratemetésének gondolata.
