Sinka Istvánra emlékeztek a magyar költészet napján, április 11-én a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. A Bölcsőtől a sírig című előadás során Galánfi András Kossuth-díjas népművész, fafaragó iparművész mutatta be a költő legismertebb műveit.
– Minden évben szervezünk ezen a napon valamilyen programot, ám ez alkalommal nem kötetbemutatóra került sor – mondta el kérdésünkre Dézsi János, a bibliotéka igazgatója.
– Sinka István születésének 125. évfordulóját ünnepeljük ebben az esztendőben, ez adta az est apropóját. Galánfi István egy komplett Sinka-esttel készült erre az alkalomra, és azzal a feltétellel vállalta a fellépést, hogy a bevezetőt csakis kedves barátja, Harangozó Imre mondhatja. Mi természetesen örömmel eleget tettünk késérésnek – fejtette ki.
Harangozó Imre néprajzkutató köszöntőjében Sinka verseit idézte meg, és a nap előadójával való ismeretségének kezdetét is elmesélte.
– Sinka István a miénk, gyulaiaké is, fiainak édesanyja itt is nyugszik. Költői hangja Arany János hangjának szerves folytatása. Vele egyébként szinte egy utcában született Nagyszalontán. Sinka balladáival a pásztorélet és a szegény, paraszti lét megéneklésével friss, üde színt hozott az egyetemes és a magyar irodalomba egyaránt – méltatta a költőt.
– Galánfi András hiteles, csodálatos, Sinkát személyében is megidéző előadást tartott annak idején, amikor először találkoztunk, és bár a sötét haj már a múlté, a hitelessége és lenyűgöző előadásmódja megmaradt – folytatta Harangozó Imre.
Az üdvözlő gondolatok után kezdetét vette a Sinka István műveit felvonultató est, melyet Berde Sándor népzenész citerajátéka színesített.