Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Százhúsz éve született a fekete és büszke bojtár

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • KULTÚRA • 2017. október 04. 09:00
Százhúsz éve született a fekete és büszke bojtár
Megemlékeztek Sinka Istvánról a gyulai könyvtárban

Csak tiszta forrásból címmel zajlanak ezen a héten országszerte a könyvtári napok. A rendezvény második napján, október 3-án Gyulán az Arany János Művelődési Egyesület népes tagsága emlékezett meg a 120 éve született Sinka Istvánról.

____Eredeti-GYHRCSD014.jpg

nagy lászló és vaskó tamás

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Az Arany János Művelődési Egyesület úgy gondolta, kihasználja az alkalmat, és Arany János szülővárosának másik nagy költőegyéniségéről, Sinka Istvánról, a sárréti parasztköltőről is megemlékezik. A fekete bojtárnak is nevezett, hányattatott sorsú versfaragóról Vaszkó Tamás, a szeghalmi gimnázium nyugalmazott igazgatója tartott előadást.

A hallgatóságot Nagy László, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte, majd Vaszkó Tamás vette át a szót, aki három évvel ezelőtti ismertetőjét kiegészítve Sinka István kevésbé ismert írásairól, cenzúrázott köteteiről beszélt, és bemutatott néhány könyvritkaságot.

A publikum megtudhatta, a büszke bojtár homályba veszett műveivel a Parnasszus folyóiratban is találkozhat, ami annak a biztos jele, hogy nem csupán Békés megyében foglalkoznak szerteágazó irodalmi munkásságával. Nagy Lászlóval egyetértve Vaszkó Tamás rámutatott, noha itt-ott megvan az igyekezet és a jó szándék, többet kellene tenni Sinka István életművének megismertetéséért, hisz a neve máig ismeretlen sokak számára.

 

Olyanokat írt, amiket ki kellett törölni

Az előadó érdekességként Sinka István első verseskötetét, a Himnuszok kelet kapujában címűt is bemutatta, amit a szeghalmi református reálgimnázium jelentetett meg, majd 1993-ban újból kiadták, ezt követően gyakran szánták ballagási ajándéknak. Ami egyedivé teszi, hogy ez is azon művek közé tartozik, amelyből a Bajcsy-Zsilinszky Endrére utaló sorokat ideológiai megfontolásból annak idején, az első kiadás évében el kellett távolítani a szövegkörnyezetből.

A ma már hangoskönyvként is elérhető Fekete bojtár vallomásairól Vaszkó Tamás kifejtette, a könyv egy igazán válságos időszakban, 1944-ben került a boltokba, így némiképp érthetők antiszemita megjegyzései. Papp István A magyar népi mozgalom története című munkájából azonban tudja, Sinka István zsidóellenessége létezett, mégpedig eléggé bonyolult megfogalmazásban. Ennek érzelmi okai is voltak, egészen személyesek, sajátos tapasztalatból fakadók. A kor divatja, elvárása persze közrejátszhatott a nyilvánosságra hozott gondolatok letisztulásában, viszont nem döntő módon. A könyvet Püski Sándor 1993-ban újraközölte, bizonyos részek és kijelentések kivételével.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Az utolsó padban ült, de sosem ismételt

Mivel Sinka Istvánnak számos dedikációja is született életében, és ezek egyike sem ismétlődik, hanem a variációk végtelen tárházát alkotja, Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész arra vállalkozott, hogy kötetbe gyűjti az összest. Radnóti Miklós esetében ezt már megtette, díjat is kapott érte. Akkor 614 bejegyzést sikerült begyűjtenie a keletkezés és a fellelhetőség adataival együtt. Az ötlet, hogy ezt a fajta kutatást Sinka Istvánra is ki lehetne terjeszteni, onnan eredt, hogy a Vaszkó Tamás tulajdonába jutott egyik kötetben is szerepel egy dedikáció, ami aztán egyéni kezdeményezéséből felkerült a világhálóra, a híre pedig előbb-utóbb eljutott a kutatóig.

És elfelejtették… És bizony: verscím is ez, meg kötetcím is, hisz a Költők a Költőről sorozat keretében jelent meg. Szerkesztője tíz kortárs költőt kért meg arra, válasszák ki a nekik leginkább tetsző Sinka-költeményt. Ennek a szelekciónak lett a nyertese a címadó vers.

Ám nem csupán a ciklusba került be ez által Sinka István, hanem a halhatatlanok között is megpróbált helyet szorítani magának.

És sikerült neki. Mert a Mezítláb az utolsó padban is az unikálisok közé tartozik, mivel szintén a Péter András gimnázium jóvoltából jelent meg, és a bojtár kritikai hangvételű publicisztikai írásait tartalmazza. Túl sok példányban nem forog szűkös hazánkban. A Szép értelme földi dolgainknak százhúsz bujdosó énekét, korábban ismeretlennek számító költeményét foglalja egybe Medvigy Endre szerkesztésében, utószavával. Vaszkó Tamás ezt a két Sinka-kollekciót is elhozta magával a megemlékezésre.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)