Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Németgyula iskolatörténetét mutatta be a Német Klubban Darócziné Leiszt Emma

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • S. E.KULTÚRA • 2013. október 09. 19:00
Németgyula iskolatörténetét mutatta be a Német Klubban Darócziné Leiszt Emma
A szakember a családjában fennmaradt iratdokumentumokat is bemutatta a jelenlévőknek
Fotó: Gyulai Hírlap - Súr Enikő

A németvárosi iskola történetét mutatta be Darócziné Leiszt Emma, a Békés Megyei Levéltár főlevéltárosa ma délután a Német Klubban összegyűlt érdeklődőknek. A szakember a K. Schriffert Hagyományőrző Kör meghívására tartott előadást a témában.

A Gyulai Hírlap kérdésére Kovácsné Murvai Zsuzsanna, a hagyományőrző kör elnöke elmondta: tagjaik között nagyon sokan vannak olyanok, akik Németvároson végezték az elemi iskolát, ezért kíváncsiak voltak arra, hogyan alakult ki az itt folyó oktatás. Az elnöktől megtudtuk, a kör létszáma állandóan változik, jelenleg mintegy 30 főt számlál. A tagoknak minden hónapban szerveznek valamilyen foglalkozást, programot.

Darócziné Leiszt Emma a levéltárban és egyéb írott forrásokban fellelhető dokumentumok alapján ismertette Németgyula 18. századig visszanyúló iskolatörténetét. A szakember a családjában fennmaradt iratdokumentumokat is bemutatta a jelenlévőknek.

Mint azt a levéltáros elmondta: 1737-től 1795-ig a községházán folyt a tanítás, és a jegyző volt a tanító. Ezt követően az uradalom jelölte ki az iskola helyét, mert számos országos rendelet kötelezte a közösséget önálló intézmény felállítására. Az iskola a templom mögötti kántortanítói lakásban, Erkel Ferenc szülőházában nyílt meg. A Nap kocsma épülete 1909-ben került az iskolához. Ezt a katolikus közösség vásárolta meg ajándékba kapott pénzből.

Az államosítás után jött létre a Béke sugárúti ötös számú iskola, illetve a hármas számú iskola, melynek része volt az egykori községháza, a kántortanítói lak, illetve a Nap kocsma épülete is. Ez utóbbi később elemi iskolaként funkcionált. A német nemzetiségi nyelvet 1958-ban kezdték újra tanítani – fejtette ki kérdésünkre Darócziné Leiszt Emma.

A szakember hozzátette: a dokumentumok szerint a németgyulai iskolában magyar nyelven folyt az oktatás, de német nyelvet is tanítottak. Ennek az volt az oka, hogy a megyei hivatalnokok székhelyei, munkahelyei a Németgyulához hasonlóan önálló közigazgatású városként működő Magyargyulán voltak, így ha valaki hivatalt akart vállalni, tudnia kellett magyarul. A német közösség tagjai otthonukban német tájnyelven kommunikáltak, az iskolában pedig az irodalmi német nyelvet tanulták. 

  

Fotó: Gyulai Hírlap - Súr Enikő
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)