A szülővárosáról, Gyuláról is beszél az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László abban az angol nyelvű interjúban, amelyet márciusban tettek közzé a Nobel-díj hivatalos YouTube-csatornáján.
Az író a tavaly decemberben, a stockholmi Nobel-héten készült beszélgetésben úgy fogalmaz, gyerek- és tinédzserkorában Gyula a világot jelentette számára; a város legendás figurái óriási hatással voltak az életére.
Később azonban, felnőttként visszatérve már nem találta meg az eredeti kisvárost: ez a „csodálatos tündérmese” eltűnt a múltban. Mint mondta, óriási krízisként élte meg, hogy elvesztette az otthonát, és a mai napig „kritikus” a kapcsolata szülővárosával.
Arról is beszélt, hogy Gyulán Nobel-hetet rendeztek a tiszteletére, voltak felolvasások, civil programok, kint voltak a képei az utcákon, mindezt nagyon kedves gesztusnak találta. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy elvesztette az eredeti városát – tette hozzá.
Krasznahorkai László a számára fontos szerzőkről, írói szerepéről és az utazásairól is mesélt az interjúban. Azt is felidézte, hogy csak egyetlen könyvet akart írni, a Sátántangót, de amikor későbbi barátja, Tarr Béla rendező filmet készített belőle, újraolvasta azt, és nem találta elég jónak. A második regényénél, Az ellenállás melankóliájánál ugyanez történt, ezután nem tehetett mást, elfogadta, hogy íróvá vált.
