áder jános tartott előadást gyulán
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A program Görgényi Ernő gyulai polgármester rövid előadásával indult, amelyben összefoglalta azokat az intézkedéseket és energetikai fejlesztéseket, amelyeket Gyulán hozott az önkormányzat a fenntarthatóság érdekében.
– Azt szeretnénk, ha az utánunk jövő nemzedékek is élvezhetnék azt az életminőséget, amelyet számunkra apáink, nagyapáink, dédapáink generációi megteremtettek. Ezalatt elsőrendűen a bennünket övező épített és természeti környezet minőségét értjük – fogalmazott a városvezető.
Mint mondta, minden beruházásuk során törekednek arra, hogy napelemeket telepíthessenek az adott helyszínen, hogy ezzel csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást és a városüzemeltetési költségeket: így jártak el az Apor Vilmos óvoda, az Erkel Ferenc gimnázium kollégiuma, a Harruckern középiskola kollégiuma és a Szivárvány Napközi Otthon felújítása során is.
A beruházások során arra is figyelnek, hogy a klimatizálást lehetőleg modern technológiák és megújuló energiaforrások felhasználásával valósítsák meg. A Gyulai Közüzemi NKft. felújítása során ennek szellemében víz-víz hőszivattyút telepítettek, az AquaPalota a termálvíz hőjét hasznosítja, de a vállalkozói inkubátorházat és a Kohán Képtárat is megújuló energiával fűtik, illetve hűtik.
A polgármester beszélt a környezettudatos műemlékvédelemről is: a városban 435 hektáron terül el műemléki jelentőségű terület, így kiemelten fontos, hogy a felújított műemlékek fenntarthatók legyenek. Az Almásy-kastélyban és az Erkel Ferenc Emlékházban geotermikus talajszondás fűtésrendszert alakítottak ki, a polgármesteri hivatalban és a városi könyvtárban pedig napelemeket telepítettek.
görgényi ernő a gyulai energetikai fejlesztésekről számolt be
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Görgényi Ernő beszámolt a környezettudatos közterület-fejlesztésről is beszélt: a fürdővárosban 17 éve zajlik városi szinten a komposztálás, de idesorolta, hogy a Gyulán található lámpatestek jelentős részét LED-es fényforrásra cserélték. Szólt a klímatudatos növényválasztásról és a környezettudatossá nevelésről is, amely már óvodás korban elkezdődik, illetve a tájhelyreállítási programról.
A városvezető két nyertes pályázatról is hírt adott beszámolója végén: a klímastratégia kidolgozására és az ezt a szemléletet erősítő programok lebonyolítására 16 millió forint nyert a város. Hozzátette: a Virtuális Erőmű Program energiahatékonysági pályázatán is pozitív elbírálást kapott a fürdőváros, így jogosulttá vált az Energiahatékony Önkormányzat 2019 cím viselésére
Áder János gratulált az elvégzett munkához, mint mondta, örülne, ha más hasonló lakosságszámú városok is ilyen eredményeket tudnának felmutatni, mint Gyula.
A köztársasági elnök előadása elején visszatekintést nyújtott az elmúlt hónapok eseményeire, amelyek kapcsolódnak a klímaváltozáshoz vagy annak hatásaihoz. Felsorolásában benne volt a Bahamákat sújtó Dorrian hurrikán, az amazonasi és szibériai erdőtűz, amelyek nyomán közel olyan mértékű a szén-dioxid-kibocsátás, mint Magyarország éves átlaga. Beszélt továbbá a szárazságról is: az indiai Csennai városa 2019 júniusában kihirdette a „nulladik napot”, azaz azt a napot, amikor már alig maradt vizük, a város négy fő tározója gyakorlatilag teljesen kiszáradt.
A felsorolásban beszélt még a zimbabwei aszályról, a Rajna folyó rekordalacsony vízállásáról – amely miatt hosszú időn át szünetelt a vízi szállítás – és a magyarországi helyzetről is. Elmondta, hogy a 2018-as év volt a legmelegebb, mióta vezetik a statisztikákat, ahogy az idei év júliusa is megdöntötte a vonatkozó rekordot.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Áder János elmondta: az elmúlt ezer esztendőben a bolygó folyamatosan hűlt, egészen az 1800-as évekig, az ipari forradalomig, amikor robbanásszerű változás következett be, azóta folyamatosan emelkedik a hőmérséklet. A szén-dioxid-kibocsátás és a hőmérséklet is növekszik, a kettő között pedig szoros összefüggés van.
A szén-dioxid-szint növekedésének okai között szerepel a víz- és energiafelhasználás – előbbi hat, utóbbi kilencszeresére növekedett –, valamint a népességnövekedés, amellyel kapcsolatban a köztársasági elnök megjegyezte: a növekedés miatt a következő harminc évben több infrastruktúrát kell kiépíteni, mint a mögöttünk hagyott tízezer évben.
Száz évvel ezelőtt nem éltük fel a Föld természeti erőforrásait egy év alatt, ez mára drasztikusan átfordult: egy esztendő alatt 1,7 földnyi erőforrást használunk fel, ami tarthatatlan a továbbiakban.
A köztársasági elnök elmagyarázta a klímasemlegesség fogalmát is: ha ez megvalósul, akkor az üveghatású gázok kibocsátása és ezek elnyelése egyensúlyban van. Mint mondta, Magyarország el is érheti ezt az állapotot 2050-re, de mindehhez technológiaváltásra van szükség.
Ahhoz azonban, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé válhasson, számos dolgot el kell érnünk. Az első, hogy az áramtermelés legalább kilencven százalékát kibocsátásmentessé kell tenni, amelyben nagy segítség többek között az atomenergia, de legalább ennyire fontos az energiatárolás kérdése, az épületenergetika hatékonysága, a geotermikus energia felhasználása, a közlekedési kibocsátások csökkentése, valamint a mezőgazdaság és az energiaintenzív iparágak technológiaváltása, nem utolsó sorban pedig az erdősítés.
Magyarország kapcsán megtudtuk azt is, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátásnak 0,137 százalékát adja, az egy főre eső kibocsátás évente 6,5 tonna. Hozzátette azt is, hogy országunk tagja annak 20 másik államot felsoroló listának, amely elérte azt, hogy a GDP-je nő, de az energiafogyasztása és a szén-dixoid-kibocsátása csökken.
Előadása végén Áder János kitért arra is, hogy mit tehet az ember egymaga annak érdekében, hogy környezettudatos legyen: oda kell figyelnünk télen a fűtésre, valamint csökkentenünk kell az ételhulladék mennyiségét és a műanyag szennyezést, de az olyan, elsőre nem kiemelten fontosnak tűnő dolgokkal is sokat léphetünk előre, mint az étolaj összegyűjtése és leadása.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
