Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
„A fejlődés és az egyensúly költségvetése”
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) kifejtette, idén különösen nehéz volt a költségvetés elkészítése, számos kihívással kellett szembenézniük. Felidézte, pénteken egy éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. „Ez önmagában is gazdasági nehézségeket okoz, amit Brüsszel az elhibázott szankciókkal tovább súlyosbított” – fogalmazott.
Abban, hogy ennek ellenére a fejlődés és az egyensúly költségvetése lett az idei, nagy szerepet játszott, hogy az önkormányzat 430 millió forintot kapott Magyarország kormányától az energiaköltségek biztosítására – húzta alá. Hozzátette, a kormányzati támogatás nélkül bizonyos területekről forrást kellett volna elvonniuk, ami érdeksérelemmel járt volna.
A polgármester hangsúlyozta, az idei költségvetés fejlesztésre is lehetőséget nyújt: elkezdődhet a Százéves cukrászda és a Ladics-ház felújítása, a Nagyváradi úti kerékpárút megépítése; és többletforrásokat biztosíthatnak turisztikai marketingkampányokra, amelyek tovább növelhetik a gyulai turizmus teljesítményét. Emellett jut forrás olyan nagyságrendileg kisebb, de fontosságát tekintve legalább olyan jelentős feladatokra is, mint például az iskolabusz finanszírozása – fűzte hozzá.
Közölte, 521 millió forint tartalékot is képeztek, amelyből 20 millió forint az általános tartalék. Ez utóbbi évközben nőni fog, hiszen több területen is emelkedik a normatíva – magyarázta, hozzátéve, hogy a városi intézmények feladatellátását előfinanszírozta az önkormányzat, így a normatívák a tartalékot gyarapítják majd. Kitért rá, hogy eddig a normatívánál 320 millió forintot meghaladó a növekedés tavalyhoz képest, az emelkedés jellemzően a szociális és gyermekjóléti szakterületet érinti.
Jelezte, 15 százalékos köztisztviselői illetménykiegészítésére is biztosítanak forrást a büdzsében. Ennek kapcsán megjegyezte, sok területről hallani elégedetlenséget a béremelések elmaradása vagy nem megfelelő mértéke miatt, a közvélemény előtt azonban kevéssé ismert, hogy a köztisztviselők bére 2007 óta nem emelkedett. Hozzátette, az önkormányzat időről időre saját forrásból biztosít kiegészítést a szférában dolgozók számára.
Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) úgy vélte, „a költségvetés nem felel meg az elvárásoknak”, és „egyáltalán nem preferálja a közszolgálatban részt vevő köztisztviselők, közalkalmazottak munkavégzését”, az állami normatíva pedig csak minimálisan emelkedik. Azt is mondta, „az irtózatos inflációs teljesen össze fogja zavarni a kiegyensúlyozott viszonyokat”.
A képviselő szerint az önkormányzati gazdasági társaságokat az inflációt meghaladó mértékben támogatja a város, az „önkormányzati intézmények megbecsülését azonban nem tükrözi a költségvetés”.
Azt is kifogásolta, hogy nem tudni, a 430 millió forintos kormányzati támogatásból mennyi jut az intézményeknek a megemelkedett rezsiköltségeik finanszírozására, a képviselő szerint fennállhat annak a veszélye, hogy a költségvetés az összeget „lenyeli”.
Megjegyezte, hogy a szociális és gyermekjóléti feladatokra biztosított állami normatív változatlan az előző évhez viszonyítva, ezért az önkormányzatnak jelentős saját forrásokat kell biztosítania ezen a területen.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Csige Gábor jegyző válaszában úgy fogalmazott, a 430 millió forint kormányzati támogatás nélkül is „érzékelhető előrelépés, de senki nem mondta, hogy ez inflációkövető előrelépés lesz”. Kifejtette, az idei központi költségvetés egy éve készült el, amikor a szankciós politika negatív gazdasági hatásait még nem lehetett érzékelni. Hozzátette, a költségvetés módosításáról tavasszal tárgyal a parlament, a kiegészítő forrásokról ekkor születik döntés.
Rámutatott, a kormány 430 milliós támogatása nem kizárólag a rezsiköltségeket hivatott fedezni, az önkormányzati kötelező feladatok terén jelentkező költségnövekedést is részben ebből finanszírozzák. Elmondta, az összegből a szerződések szerint várható éves költségek és a tényleges energiafogyasztás alapján részesülnek a cégek.
Hangsúlyozta, a nehéz gazdasági körülmények ellenére minden eddigi juttatást megőrzött a városi költségvetés, amely a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek 8-10 százalékos bérfejlesztését is tartalmazza. Felhívta rá a figyelmet, hogy a bérfejlesztés nemcsak a hivatal 92 köztisztviselőjét érinti, hanem az önkormányzat intézményeinek és közfeladatot ellátó cégeinek dolgozóit is. Mint fogalmazott, mintegy ezer ember bérhelyzetét kell megoldaniuk, ami „óriási összeget emészt fel”.
Aláhúzta, ebben a nehéz helyzetben azzal tudták a legnagyobb segítséget nyújtani a dolgozóknak, hogy nem a legkönnyebben végrehajtható döntést hozták meg, azaz nem leépítettek, hanem az álláshelyek megmentésére törekedtek. Ennek ára van, ahogy a közfeladatok ellátásának is – fűzte hozzá.
Arról is beszélt, hogy az önkormányzati cégek rezsi-, bérjellegű és dologi költségei egyaránt nőttek. A Gyulai Közüzemi NKft. gépjárműi nem 480 forintos benzinnel mennek – magyarázta a jegyző, hogy miért kellett bizonyos társaságokat magasabb összeggel támogatni.
A szociális és gyermekjóléti normatíva kapcsán jelezte, tavalyhoz hasonlóan több száz millió forint érkezik még az intézményekhez a kötelező bérfejlesztések ellensúlyozásaként. Azt is mondta, az állami normatíva elegendő a törvényben előírt kötelező feladatokra, a gyulai önkormányzat azonban ezen a területen is túlteljesíti a kötelezettségét, a pluszköltségeket pedig magának kell finanszíroznia.
Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) kérdésére Csige Gábor megerősítette, öt lakást biztosított a gyulai önkormányzat ukrán állampolgárságú, illetve ukrán állampolgársággal is rendelkező menekülteknek a Pósteleki és a Vadvirág utcában. Jelenleg kettőben tartózkodnak, de ez a szám folyamatosan változik. A menekülteknek sem a lakásért, sem a rezsiért nem kell fizetniük, és napi egy melegétkezést biztosítanak számukra. A feladatra a költségvetésben 3,5 millió forintot különítettek el, a kiadást a Gyulai járási hivatal megtéríti.
Alt Norbert alpolgármester (Fidesz–KDNP) Galbács Mihály szavaira reagálva kifejtette, fél évvel ezelőtt nem lehetett tudni, hogy az önkormányzatnak lesz-e miből kifizetnie a rezsiköltséget, és az is felmerült, hogy embereket kell elküldeni, intézmények működését kell átmenetileg felfüggeszteni. Hozzátette, nem következett be, amitől féltek, és mindent teljesíteni tudtak, amit vállaltak. Leszögezte, „a költségvetésben minden benne van, ami a korábbi években is”, és aki ennek az ellenkezőjét állítja, „az nincs tisztában a valósággal”. Az alpolgármester szerint „egy kicsit ráz a terep”, de „ezt az évet így ki kell bekkelni”.
A képviselő-testület 12 igennel szavazta meg az előterjesztést, Galbács Mihály és Leel-Őssy Gábor tartózkodott.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Pluszforrásokról döntöttek
A képviselő-testület több, a költségvetést megalapozó döntést is hozott az ülésen. A Gyula város komplex turisztikai fejlesztése című projekthez 207 millió 734 ezer forint saját forrást biztosított. A pályázat magában foglalja a Százéves cukrászda és a Ladics-ház felújítását, valamint a Nagyváradi úti kerékpárút megépítését.
Görgényi Ernő emlékeztetett, a fejlesztésekre az önkormányzat egymilliárd forintot nyert el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból. Közölte, az engedélyes és kiviteli tervek elkészültek, elindulhatnak a közbeszerzési eljárások.
Mint ismertette, a tervezői becslés alapján a beruházások költsége meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet, ezért pályázaton kívüli forrás bevonására van szükség. A Százéves cukrászda és a Ladics-ház felújítása 1 milliárd 18 millió forintba kerülne, a beruházáshoz 155 millió 533 ezer forint önerőt kell biztosítania az önkormányzatnak. A Nagyváradi úti kerékpárutat a költségbecslés alapján 200 millió 699 ezer forintból lehet megépíteni, a megvalósításhoz 52 millió 201 ezer forint többletforrás szükséges.
A gyulavári Sport utca és Gelvácsi 9. csatorna közötti csapadékvíz-elvezető rendszer kivitelezéséhez 19 millió forint pályázaton kívüli önerőt biztosít a város. A többletforrás finanszírozására ráemelési kérelmet nyújtanak be.
A fejlesztés a Gyula város települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztése III. ütem című projekt keretében valósul meg. A polgármester felelevenítette, a képviselő-testület a pályázathoz korábban 74 millió forint pályázaton kívüli forrást biztosított, amelyet a kormány megtérített.
Közölte, a Sport utca és Gelvácsi 9. csatorna közötti csapadékvíz-elvezető rendszer újonnan, tizenegyedik helyszínként került be a pályázati helyszínek közé, ezért kell rá külön forrást biztosítani.
A Petőfi-szobor és környezetének felújításához 1 millió 319 ezer forint saját forrást szavazott meg a képviselő-testület.
A településvezető ismertette, a felújításra az önkormányzat 3 millió forintot igényelt a Petőfi 200 pályázatból, de ennél kevesebb összeget, 2,5 millió forintot nyert el. A beruházás a bekért ajánlatok alapján 3 millió 819 ezer forintba kerül, ezért van szükség a pluszforrásra.
A képviselő-testület arról is döntött, hogy az idegenforgalmi adó idei emeléséből származó többletbevétel egy részét, adóköteles vendégéjszakánként 80 forintot, a Gyulai Turisztikai NKft. kapja meg.
Görgényi Ernő elmondta, az önkormányzat az idegenforgalmiadó-bevételből évente 40 millió forint működési támogatást nyújt a társaságnak, és minden vendégéjszaka után 150 forint hozzájárulást fizet a cégnek marketingkampányai lebonyolítására.
Annak érdekében, hogy tovább erősítse a gyulai turizmust, a cég a szektorral egyetértésben kibővíti a tavaly indított „Gyula nyitva van” kampányát – fejtette ki. A pluszköltségek biztosítására az önkormányzat vendégéjszakánként még 80 forint hozzájárulást biztosít a társaságnak, és ugyanennyi összeget fizetnek a gyulai TDM-szervezet szálláshelyeket üzemeltető tagjai is a náluk eltöltött adóköteles vendégéjszakák után. A Gyulai Idegenforgalmi Egyesület az éves tagdíjával megegyező összeget, mintegy 975 ezer forintot biztosít a kampányra, és vállalja, hogy a TDM-szervezetben üzletrésszel nem rendelkező gyulai szállodatulajdonosokat is bevonja a kampány finanszírozásába – derül ki az előterjesztésből.
Leel-Őssy Gábor kifogásolta, hogy az előterjesztés mintegy 1500 oldalas mellékletét, amelynek hosszáról Tolsztoj Háború és békéje jutott eszébe, az ülés előtti napon kapták meg. A képviselő szerint „ha valamiről szavazni szeretne az ember, azt minimum át kell olvasnia”. Mivel ez nem történt meg, elvi okokból tartózkodni fog a szavazásnál – tette hozzá.
A Gyula város komplex turisztikai fejlesztése című projekt esetében a DK-s képviselő mellett Galbács Mihály is tartózkodott a szavazásnál.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Megfelelnek az elvárásoknak az adóbevételek
Az elvárásoknak megfelelően alakultak az önkormányzat adóbevételei tavaly – emelte ki Csige Gábor jegyző a helyi adózásról szóló beszámoló tárgyalásakor. A szöveges anyagból kiderül: 1 milliárd 336 millió forint adó folyt be a város kasszájába 2022-ben.
A jegyző közölte, a fokozottabb ellenőrzések révén építményadóból és kommunális adóból is több bevétele volt az önkormányzatnak tavaly, mint az azt megelőző évben. Előbbiből 107 millió 609 ezer forint, utóbbiból 45 millió 816 ezer forint érkezett be. Helyi iparűzési adóból 995 millió 671 ezer forint bevétele volt a városnak; és a magyar kormány 275 millió forint értékben térítette meg az adófelezés miatti bevételkiesést. Idegenforgalmi adóból szintén a tervezettnél több folyt be, mintegy 180 millió forint, amely 400 ezer körüli adóköteles vendégéjszakát jelent. A vártnál magasabb, a 2019-es rekordév bevételét megközelítő összeg annak köszönhető, hogy a belföldi turizmus koronavírus-járvány utáni felfutása gyorsabb ütemű volt a tervezettnél – ismertette Csige Gábor.
A beszámolót egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.
Változnak a parkolási díjak
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében március 1-jétől változnak a parkolási díjak a városban. A grémium egyrészt bővítette a kedvezményes bérletek vásárlói körét, másrészt emelte a díjakat.
A parkolási övezetben lakók második autó utáni kedvezményes éves bérlete 60 ezer forint helyett 20 ezer forintba kerül majd. A lakossági havi díj 6 ezer forintról 8 ezer forintra emelkedik, a féléves 33 ezerről 44 ezer forintra, az éves 60 ezerről 80 ezer forintra. A közületi parkolási díjak havi összege 12 ezer forint helyett 16 ezer forint lesz, a féléves 66 ezer helyett 88 ezer forintba, az éves 120 ezer forint helyett 160 ezer forintba kerül majd.
Görgényi Ernő kifejtette, a díjemeléssel több lesz a bevétele a parkolóautomatákat működtető Gyulai Közüzemi NKft.-nek; egyúttal arra ösztönzik a lakosságot, hogy autójukkal csak indokolt esetben parkoljanak a frekventált területeken. Elmondta, a rendeletmódosítás kidolgozásakor összevetették a gyulai díjakat a turisztikai szempontból vagy méretbelileg hasonló településekéivel. Mint ismertette, a parkolószelvény díjai és a bérleti díjak jellemzően mindenhol magasabbak, mint Gyulán, és a helyi díjtételek az emelés után sem érik majd el a vizsgált települések – Békéscsaba, Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Szeged – díjainak átlagát.
2174 új dokumentum a könyvtárban
Az ülésen a képviselő-testület egyhangúlag fogadta el a Mogyoróssy János Városi Könyvtár 2022-es beszámolóját és 2023-as munkatervét.
A szakmai anyagból kiderül: az intézmény a normatív támogatásából 5,7 millió forint értékben szerzett be 2174 új dokumentumot tavaly. Az adományként kapott dokumentumok száma 423 darab volt, ezek értéke 1,1 millió forint. Az intézmény idén 5,1 forint értékben szerezne be új könyveket, és 1,7 millió forint értékben vásárolna folyóiratokat. Új CD-kre és DVD-kre 500 ezer forintot költenének.
Továbbra is a könyvtár tervei között szerepel az intézmény honlapjának megújítása, az e-könyv-kölcsönzés bevezetése és a digitális könyvtár elérhetővé tétele, ezekhez pályázati forrást keresnek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Egyeztetnek a mentőszolgálattal
A Gyulai Egészségügyi Alapellátási Intézmény tavalyi évi beszámolóját szintén egyhangúlag szavazták meg a képviselők.
Ködmön Zsolt intézményvezető Ökrös István (Fidesz–KDNP) kérdésére elmondta, az alapellátási ügyeleti rendszert a tervezettnél egy-két hónappal később, május, június környékén veszi át az Országos Mentőszolgálat a Gyulai járásban.
Az intézményvezető arra is kitért, hogy az ügyeleti ellátásba a járási háziorvosokat és házigyerekorvosokat is bevonják majd, akik hétköznapokon délután négytől este tízig, hétvégéken és ünnepnapokon reggel nyolc és délután kettő között látják el a feladatot, majd a másnap reggel nyolcig a mentőszolgálat munkatársai fognak ügyelni. Ködmön Zsolt jelezte, a felnőttellátás helye továbbra is a Béke sugárút 39. szám alatt lesz. Az ügyeletet egy központi telefonszámon lehet majd elérni, a hívás a mentőszolgálathoz fut be.
Arról is beszélt, hogy a jelenlegi elképzelések szerint a gyermekügyelet Békéscsabán kapna helyet. Az intézményvezető leszögezte, szeretnék, ha Gyulán is lenne alapellátási gyermekorvosi ügyelet, ezért egyezetést kezdeményezett a mentőszolgálattal.
Módosult a közterület használatáról szóló rendelet
Több ponton is módosul a közterület használatáról szóló önkormányzati rendelet március 1-jétől.
A képviselő-testület többek között arról döntött, hogy nemcsak az útburkolat, hanem a járdafelület esetén is útamortizációs díjat kell fizetni a nem közlekedési célú igénybevétel, azaz felbontás esetén.
Az intézményesen gondozott közterületek körét is felülvizsgálták a képviselők. Ez alapján lesznek olyan utcák, ahol április 1-je és május 31-e között az ingatlantulajdonosoknak kell gondoskodniuk az ingatlanuk előtti közterület közútig terjedő részének gondozásáról. A módosítás célja, hogy a Gyulai Közüzemi NKft. munkatársai szervezett rendben és ütemben teljesíthessék az előírt munkálatokat a közterek, közparkok és lakótelepek intézményesen gondozott közterületein.
A módosított rendelet azt is előírja, hogy ezentúl a közterülettel közvetlenül érintkező ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles gondoskodni az ingatlan előtti pázsit, gyepfelület, növényzet gondozásáról, rendben tartásáról az úttestig terjedő teljes területen, és ugyancsak az ő feladata az ingatlana előtti járdára behajló ágak és benyúló gallyak eltávolítása.
