Gyulai Hírlap - Futsalcsarnok építésére pályázik a gyulai önkormányzat

Futsalcsarnok épülhet Gyulán

Az ülésen 12 igen szavazattal, Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) tartózkodása mellett fogadta el a képviselő-testület, hogy az önkormányzat a Gyula és Környéke Gyermek Sport Clubbal szakmai együttműködésben részt vegyen az MLSZ meghívásos pályázatán, melyet az országos futsalcsarnok-építési program keretében hirdettek meg.  

Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta: az MLSZ-től keresték meg azzal, hogy az önkormányzatok körében meghirdetett pályázat révén lehetőség nyílna a városban egy futsalcsarnok építésére, amely a Gyula Amazonok csapatainak edzését segítené. Hozzátette: a beruházáshoz a gyulai sporttelepen nem tudnak területet biztosítani, a Grosics Labdarúgó Akadémia viszont igen.

A kivitelezés után a csarnok a pályázó önkormányzat tulajdonába kerül, az MLSZ javára pedig a beruházás teljes bruttó összegének erejéig jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be 15 évre.

A polgármester jelezte: a gyulai önkormányzat a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tud anyagi kötelezettséget vállalni a beruházáshoz szükséges közmű kiépítésére és a csarnok 15 éves üzemeltetésére, ezért ha nyernének a pályázaton, szerződést kötnének a Grosics Labdarúgó Akadémiához kapcsolódó jogi személlyel arról, hogy átvállalja ezeket. Hangsúlyozta: mindez az önkormányzat számára előnyös helyzetet eredményezne, hiszen egy új csarnokkal gazdagodna a város, és mentesülne minden kiadás alól.

Nógrádi Tibor, az MLSZ Csongrád-Csanád vármegyei igazgatója az ülésen úgy fogalmazott: a pályázat soha vissza nem térő lehetőség a város, valamint a helyi futsal és a dél-alföldi labdarúgóélet számára.

A részletekről elmondta: az MLSZ 30 önkormányzatot hívott meg a pályázatra, közülük 12-ben épülhet futsalcsarnok. 

Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció), aki a Grosics Labdarúgó Akadémia kapusedzője, örömét fejezte ki a lehetőség kapcsán, majd arra kérdezett rá, hogy mennyibe kerül majd a csarnok fenntartása.

Galbács Mihály a beruházás összegére is kíváncsi volt. A képviselő szerint a csarnok, amelyet „konkurens sporttelep üzemeltetőjének” adnak át „egy női futsalcsapat kizárólagos használatára jön létre”, és a létesítményt „Gyula város utánpótlás-csapatának a játékosai kívülről fogják nézni nagy valószínűséggel”.

Galbács azért is „elhibázott döntésnek” tartja a csarnoképítést, mert véleménye szerint a város későbbi pályázati lehetőségeit korlátozni fogja az MLSZ-nél, ha már rendelkezünk egy ilyen létesítménnyel.

Nógrádi Tibor közölte: az egyszintes, könnyűszerkezetes csarnok – öltözővel és két oldalon 200 személyes lelátóval – nagyságrendileg 1 milliárd forintba kerül, az üzemeltetése pedig a személyi jellegű ráfordításokkal együtt körülbelül évi 30 millió forintba.  

Leszögezte: olyan csarnokot „tud elképzelni”, amely az egész várost szolgálja. Ismertette: a nyertes pályázónak ingyenesen biztosítania kell a gesztorsportszervezetnek a hétköznaponkénti 35 óra használatot, valamint mérkőzésszezonban, hétvégente a 9 és 21 óra közötti idősávot. Úgy vélte, bőven marad kapacitás más gyulai sportolóknak vagy Gyulán edzőtáborozó csapatoknak.

Aláhúzta: ez egy egyszeri lehetőség az országos futsalcsarnok-építési program keretében, nem lesz még egy ilyen pályázat.

Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) szerint az elmúlt években volt olyan időszak, amikor szakmai területen „hűvös volt az együttműködés” a Grosics Labdarúgó Akadémia és a városi klub között. Megjegyezte: ez a lehetőség talán egy kicsit közelebb hozza egymáshoz a két felet.

A képviselő úgy vélte, az előterjesztés alapján a város csak nyerhet a beruházással, hiszen megvannak azok a fékek, ellenőrző pontok, amelyek kizárják, hogy veszítsen vele.

Leel-Őssy Gábor is úgy látta, hogy a két klubnak közelednie kéne egymáshoz, ez a pályázat lehetőséget biztosíthat erre.

Ökrös István (Fidesz–KDNP) örömét fejezte ki, hogy egy újabb gyöngyszemmel gyarapodhat a város.

Görgényi Ernő úgy fogalmazott: „ha csak az Amazonok fogják használni a csarnokot, azzal is csak nyerünk, és megérdemlik”.

Egyre több az online csalás

Az ülésen a Gyulai Rendőrkapitányság és a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség 2023-as beszámolóját is tárgyalta a képviselő-testület, mindkettőt egyhangúlag fogadták el a képviselők.

Bede Sándor, a Gyulai Rendőrkapitányság vezetője közölte: 2023-ban 15 százalékkal, 327-ről 376-ra emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma Gyulán. A növekedést részben az okozta, hogy a csalások száma a duplájára emelkedett, ami megegyezik az országos tendenciával. Hozzátette: elsősorban az online csalások száma nőtt meg, ami azzal hozható összefüggésbe, hogy a koronavírus-járvány miatt megváltoztak a lakosság vásárlási szokásai.

Aláhúzta: az online csalások megelőzése érdekében nagy hangsúlyt fektetnek a lakosság tájékoztatására.

Mint ismertette, a kiemelten kezelt bűncselekmények száma tavaly 160-ról 206-ra emelkedett 2022-höz képest, a 28,8 százalékos növekedést ugyancsak a csalások számának emelkedése okozta elsősorban. Tavaly nem történt életellenes, illetve a köznyugalmat súlyosan megzavaró bűncselekmény a városban, és csökkent a garázdaságok, a lopások és a lakásbetörések száma. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma 29,1 százalékkal, 79-ről 102-re emelkedett, aminek az az oka, hogy tavaly a kapitányság kiemelt figyelmet fordított az ittas járművezetők kiszűrésére.

A közterületen elkövetett bűncselekmények esetében a kapitányság nyomozáseredményességi mutatója tavaly 98 százalékos volt, a kiemelten kezelt bűncselekmények esetében pedig 70,2 százalékos.

A személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 2022-höz képest 12-vel, 47-re csökkent, ez a szám a legalacsonyabb az elmúlt évekhez viszonyítva – emelte ki a kapitány, rámutatva, hogy a legtöbb balesetet az elsőbbségi szabályok be nem tartása, kanyarodási hiba és a sebesség helytelen megválasztása okozza. Hozzátette: ezekre, valamint a passzív biztonsági eszközök használatára és az ittas járművezetők kiszűrésére kiemelten odafigyeltek a rendőrök a közlekedési ellenőrzések során.

Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester kérdésére elmondta: az elektromos rollerekkel kapcsolatban jelenleg nincs egységes álláspont, de folyamatban van a KRESZ módosítása. Alapvetésnek tartják, hogy ittasan nem vezethetik a rollert, ketten nem utazhatnak rajta, és nem szállíthatnak rajta semmit. A kapitány álláspontja szerint az elektromos rolleresek esetében nem a járdán, hanem az úttesten való közlekedés lenne a szabályos. Arról is említést tett, hogy az iskolában tartott előadások során a rolleres közlekedésre is ki szoktak térni kollégái.

Ökrös István érdeklődésére kifejtette: a Kiberpajzs nevű oldalon tájékoztatás olvasható arról, hogyan lehet elkerülni a csalásokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bűnelkövetők csak akkor tudnak a bankszámlánkról pénzt levenni, ha közreműködünk velük. A bankok, a szolgáltatók nem kérnek olyan adatokat, amiket a bűnelkövetők; legyünk bizalmatlanok, eszközöljünk visszahívást a bank vagy a szolgáltató valós telefonszámán – javasolta.  

Galbács Mihály felvetésére úgy reagált: nincs éves kvóta a helyszíni bírságra. Mint mondta, a közúti ellenőrzések során súlyoznak, a három fő baleseti okot jelentő szabálytalanságoknál komolyan fellépnek.

Mindannyiunknak az az érdeke, hogy senki ne sérüljön meg az utakon; addig, amíg vannak balesetek, amíg az Európai Unió komoly követelményeket támaszt a balesetek csökkentését illetően, lesznek szankciók – jelentette ki.

Vörös Ferenc Békés vármegyei rendőrfőkapitány az ülésen kiemelte: a térségben évről évre csökken a regisztrált bűncselekmények száma, a vármegye mutatói a második legjobbak az országban. Kedvező folyamatként értékelte, hogy 2,5 százalékkal csökkent tavaly a közlekedési balesetek száma, és az ittas vezetés előfordulása is visszaszorult az elmúlt években, jelenleg az országos átlag alatt van a Békés vármegyei mutató.

A rendőrkapitány megerősítette: az elsőbbségi szabályok be nem tartását, a kanyarodási hibákat és a sebesség helytelen megválasztását szankcionálják elsősorban a rendőrök a közutakon.

Emlékeztetett: tavaly már véleményezték a KRESZ tervezett módosítását, amely az elektromos rollerek használatára is kitért. A miniszteri szintű rendelet elfogadása előtt az Árpád hídon elgázolt egy biciklist egy személyautó, ennek kapcsán a kerékpárosok további javaslatokat tettek a módosítás kapcsán.

Mint ismertette, a szabályozástervezetben az szerepelt, hogy a kisebb teljesítményű elektromos rollerek esetében a kerékpárosokra vonatkozó, a nagyobb teljesítményűeknél pedig a segédmotoros kerékpárosokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a jogszabály hatályba lép, leginkább az úttestet kell majd igénybe venniük az elektromos rollereseknek, különféle szabályok mentén – fejtette ki, hozzátéve, hogy a rendőrség egyelőre ajánlásokat tud tenni, és szankcionálja az ittas rollerezést.

Arról is beszámolt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda két, online csalásokra szakosodott bűnözői csoportot számolt fel a közelmúltban.

Görgényi Ernő a főkapitánynak jelezte: sok lakos panaszkodik arra, hogy az utcájában „száguldoznak az autók”. A polgármester azt kérdezte, várható-e, hogy további trafiboxokat helyeznek ki a városban.

Vörös Ferenc válaszából kiderült, újabb trafiboxokat az önkormányzatoknak kell igényelniük saját költségen. Megjegyezte: támogatja, hogy további eszközök kerüljenek Gyulára.

Csökkent a zöldhatáron elkövetett tiltott határátlépések száma

Stir Mihály, a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség vezetője elmondta: 2023-ban jelentősen, 42 százalékkal csökkent az országba irányuló, zöldhatáron elkövetett tiltott határátlépések száma a korábbi évhez képest. Az első félévben 47 tiltott határátlépőt fogtak el, a második félévben pedig megszűnt a tiltott határátlépés, köszönhetően annak, hogy a balkáni útvonalon a szerb hatóságok „erőteljesebb munkát végeztek” – számolt be a részletekről.

Közölte: kamionban megbújva 163-an követtek el tiltott határátlépést 24 esetben. Az elkövetők nem a balkáni útvonalról érkezett migránsok voltak, hanem többnyire olyanok, akik Romániában korábban legálisan tartózkodtak, de lejárt a munkavállalói vízumuk.

A gyulai közúti határátkelőhely kapcsán kifejtette: a tavalyi év csúcsidőszaknak számított, a csanádpalotai autópálya-átkelőhely után ők bonyolították le a második legnagyobb forgalmat. Az átléptetettek száma meghaladta az egymilliót, erre a korábbi években nem volt példa. A teherforgalom esetében is jelentős volt az emelkedés: míg 2022-ben csaknem 485 ezer, addig 2023-ban közel 539 ezer kamion lépte át a határt. A kirendeltségvezető hozzátette: napi átlagban 2800 embert és 2162 járművet léptettek át a fürdővárosi közúti határátkelőhelyen, ez komoly leterheltséget jelentett munkatársaik számára. Jelezte: az idei első félév adatai alapján az emelkedő tendencia idén tovább folytatódik.

Összefoglalójában arról is beszélt, hogy a kifelé irányuló teherforgalom is nőtt, míg 2023 első félévében 138 ezer kamiont léptettek át a határon, addig idén 165 ezret. Aláhúzta: az emelkedés ellenére harmadával kevesebbszer fordul elő, hogy várakozni kell a határon átlépőknek, köszönhetően a humánerőforrás és az informatikai háttér fejlesztésének, továbbá a forgalmi sávok használatát érintő változásnak. 

Kiemelte: a nyári idegenforgalmi időszakban segítséget kapnak a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól, emellett az elmúlt évben sikerült a román határrendőrséggel szorosabbá tenni az együttműködésüket.

Leel-Őssy Gábor kérdésére elmondta: Románia idén március 31-én teljes körű schengeni tagállammá vált azzal a kitétellel, hogy a szárazföldi határellenőrzést továbbra is fenn kell tartani a magyar–román határon. Ez a két ország állampolgárai számára nem hozott jelentős változást, a harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában viszont igen, hiszen a Románia által kiállított vízumok, tartózkodási engedélyek már feljogosítanak a schengeni övezetbe való belépésre. Azt, hogy a szárazföldi ellenőrzés mikor szűnik meg, egyelőre nem lehet tudni – jegyezte meg. Arról, hogy ennek bekövetkezte után mi lesz a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség dolgozóival, már vezetői szinten egyeztetések folytak, arról biztosítottak mindenkit, hogy továbbra is lesz munkájuk – jelentette ki.

Utóbbi téma kapcsán Vörös Ferenc rendőrfőkapitány kifejtette: a 178 kilométeres Békés vármegyei határszakaszon mintegy 400 határrendész dolgozik, semmi nem indokolja, hogy ekkora létszámmal megemeljék a Békés vármegyei rendőri állomány számát. Hangsúlyozta: a határrendészek, okmányszakértők olyan tapasztalattal, tudással rendelkeznek, hogy „halálos vétek lenne”, ha kizárólag bűnügyi technikusokat, baleseti helyszínelőket vagy körzeti megbízottakat képeznének belőlük, hiszen esetenként, például egy nagyobb járvány vagy egy kiemelt esemény kapcsán előfordulhat, hogy vissza kell állítani a határellenőrzést. A rendőrfőkapitány biztosította az érintetteket, hogy mindenkinek a jelenlegi beosztásához hasonló vagy ahhoz méltó, illetve a felkészültségi szintjének megfelelő rendészeti feladatot szánnak. 

900 órát teljesítettek a rendőrséggel együtt

Az ülésen a Gyulai Bűnmegelőzési Polgárőr Egyesület 2023-as évről szóló tájékoztatója is napirenden szerepelt. 

Vári László elnök az összefoglalóban ismertette: a gyulai polgárőrök tavaly 900 órát teljesítettek bűnmegelőzési szolgálatban a rendőrséggel együtt. Rendezvénybiztosítást 850 órában vállaltak, a közlekedésbiztonság elősegítése érdekében 180 óra szolgálatot teljesítettek, továbbá eltűnt személyek felkutatásában is részt vettek. Az egyesület lovas tagozata 300 órát volt szolgálatban 2023-ban.

Kónya István megköszönte, hogy a fürdővárosi polgárőrök „önkéntes alapon, ellenszolgáltatás nélkül, közmegelégedésre” végzik a tevékenységüket. Kiemelte: a gyulai szervezet tavaly elnyerte az Országos Polgárőr Szövetségtől az Év Polgárőr Egyesülete díjat.

Görgényi Ernő elmondta: a legtöbb szolgálati órát öt ember teljesítette a társzervekkel közösen; Kóti Dánielnek, Sztvorecz Andrásnak, Göncz Ferencnek, Horvát Lászlónak, Hoffekker Tibornak külön is megköszönte a munkáját a polgármester.

Új felügyelőbizottsági tagok

Az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának elnökévé Székely László Sándort, tagoknak Baloghné Patkás Katalint és Dudás Péter Józsefet választották meg a képviselők öt évre, 2029. június 30-ig. A határozati javaslatot 12 igennel, Galbács Mihály tartózkodása mellett fogadta el a grémium.

Az Őszidő Közalapítvány felügyelő bizottságának elnökévé Kóra Beátát választotta a képviselő-testület a posztjáról lemondó Dudás Péter József helyére. Az elnök és az alapítvány felügyelőbizottságának tagjai díjazásra nem jogosultak.

Bővült az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények területére beengedhető kutyák köre

Az állattartás szabályairól szóló önkormányzati rendeletet 12 igennel, Leel-Őssy Gábor nem szavazata mellett módosította a képviselő-testület.

A döntés értelmében a vezető- és jelzőkutyákon, a fegyveres és rendvédelmi szervek szolgálati kutyáin, a terápiás és segítő kutyákon, valamint a polgári védelem mentőkutyáin kívül ezentúl a szervezett keretek között működő, kutyák kiképzésével, idomításával és nevelésével foglalkozó civil szerveztek tevékenységében közreműködő állatokat is be lehet engedni az egészségügyi, szociális intézmények területére, a bölcsődékbe, óvodákba és iskolákba, az ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe, a piac területére és a Csigakertbe.

Görgényi Ernő elmondta: az óvodáknak igényük van olyan bemutató, szórakoztató gyerekprogramokra, amelyeket megfelelő felelősségtudattal rendelkező, a kutyatartást és -nevelést fő tevékenységként folytató egyesületek tartanak.

Leel-Őssy Gábor szerint minél szélesebb körben kell engedni, hogy a kutyák a gyerekek közé menjenek.

A polgármester egyetértett, ugyanakkor megjegyezte, a gyerekek biztonsága érdekében ezt kontrolláltan kell megtenni.

Odafigyelnek a fenntartható fejlődésre az óvodákban

Gyula Város Egyesített Óvodájának törvényi változások miatt módosított pedagógiai programját 13 igennel, Galbács Mihály tartózkodása mellett hagyta jóvá a képviselő-testület.

Kónya István az előterjesztés kapcsán kiemelte: a fenntartható fejlődés valamennyi nevelési szinten szerepet kap a programban.

Példaként említette, hogy egy brikettáló eszközzel, újrahasznosított anyagból készített téglatestetekkel fejlesztik a gyerekek matematikai-logikai képességeit az óvodákban.   

A Béke sugárúti óvoda területén és a törökzugi óvoda közelében konténert helyeztek ki a használt sütőolaj összegyűjtésére; a leadott zsiradékért járó összeg az intézmények alapítványához folyik be – folytatta.

Azt is megemlítette, hogy a gyulai önkormányzati tagintézményekben esővízgyűjtő edényzet is található, a gyerekek abból locsolják az óvodai kiskertekben nevelt palántáikat. Emellett gyümölcsfák is vannak az udvarokon, a törökzugi intézményben például az óvodások cseresznyét szedhetnek, amiből befőttet készítenek.

Az óvodákban kis meteorológiai állomást is működtetnek, és valamennyi csoportban szelektíven gyűjtik a hulladékot – ismertette.

Beszámoltak a közalapítványok

Az ülésen három önkormányzati alapítású szervezet, az Egészséges Városért Közalapítvány, az Őszidő Közalapítvány, valamint a Wenckheim Krisztina Városfejlesztési, Kulturális és Környezetvédelmi Közalapítvány 2023-as beszámolóját is egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.