Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Több önkormányzati cég gazdálkodásáról és pályázatokról is szó volt

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • S. E.HÍREK • 2024. június 06. 21:24
Több önkormányzati cég gazdálkodásáról és pályázatokról is szó volt
Mutatjuk, miről tárgyalt a gyulai képviselő-testület

A Gyulakonyha, a Gyulasport Nonprofit Kft., a Gyulai Várszínház és a Gyulai Hírlap tavalyi gazdálkodásáról és 2024-es üzleti tervéről is szó volt a gyulai képviselő-testület májusi ülésén. Több pályázat beadásáról is döntés született, többek között kerékpárút-felújításokra és -építésre, a gyulavári egészségház rehabilitációjára és a Fő utcai út felújítására igényel támogatást a fürdővárosi önkormányzat.

Fotó: Gyulai Hírlap 

Komoly fejlesztések valósultak meg a Gyulasportnál

Az ülésen több önkormányzati tulajdonú cég 2023-as gazdálkodásáról és 2024-es üzleti tervéről is tárgyaltak a képviselők. 

A Gyulasport Nonprofit Kft. 2022-es egyszerűsített éves beszámolójában 1 milliárd 76 millió forint mérlegfőösszeg és 3 millió 455 ezer forint nyereség szerepel, utóbbit a képviselő-testület eredménytartalékba helyezte. A fürdővárosi sportlétesítményeket működtető, az utánpótlás-nevelésért és a sportszervezésért is felelős gazdasági társaság 2024-ben 420 millió 640 ezer forint bevétellel és 3 millió 771 ezer forint adózott eredménnyel tervez. A határozati javaslatokat egyhangúlag szavazta meg a testület.

Kertes István ügyvezető Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) kérdésére elmondta: jelenleg nem foglalkoztatják a Gyulai Termál FC elnökét, de 2018-ban, amikor átvették a labdarúgás-utánpótlásnevelést, szerződésben álltak vele, ő volt a terület szakmai irányítója. Egy év után, mivel az egyesület vezetője lett társadalmi munkában, más szakmai vezetés vette át tőle az utánpótlás koordinálását.

Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester kiemelte: míg 10 évvel ezelőtt 150 körül volt az igazolt utánpótlás-labdarúgók száma Gyulán, addig most 224. Ez stabil bázist jelent – tette hozzá. Hangsúlyozta: a 91 hazai labdarúgó-körzetközpont közül a gyulai a hetedik legeredményesebb, több mint 80 százalékos eredményességi mutatóval rendelkezik, és a vármegye másik két képzőközpontjával összehasonlítva magasan a legjobb. 

Arra is kitért, hogy az elmúlt öt évben komoly infrastrukturális és humánerőforrás-fejlesztések valósultak meg a Gyulasportnál, megújult a füves és műfüves pálya, új eszközöket, karbantartógépeket vásároltak. A társaság szakmai elismerését jelzi az is, hogy rendszeresen a város ad otthont a labdajátékok diákolimpiai döntőinek, itt rendezték meg a Magyar Sportújságírók Szövetségének a kongresszusát, és itt tartják majd a testnevelők országos konferenciáját is.

 

Jó évet zárt a Gyulakonyha  

A Gyulakonyha Nonprofit Kft. 890 millió 362 ezer forint bevétellel és 41 millió 751 ezer forint adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet, a nyereséget eredménytartalékba helyezik. A cég idén 922 millió 257 ezer forint bevétellel és 10 millió 152 ezer forint adózás előtti eredménnyel számol. A 2023. évi egyszerűsített éves beszámolót, valamint a 2024. évi üzleti és beruházási tervet egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület.

Ambrus György ügyvezető Galbács Mihály kérdésére kifejtette: átgondolják, mire fordítják azt a 170 millió forint eredménytartalékot, amely a cég vállalkozói tevékenységéből származó nyereségből keletkezett. 

A képviselő felvetésére azt is elmondta: ahhoz, hogy svédasztalos ebédet szolgáljanak fel a gyerekeknek, minden tálalókonyha mellé főzőkonyhát kellene biztosítaniuk, ez jelenleg nem megoldható. Megjegyezte: helyi alapanyag felhasználásával, házias ételeket igyekeznek készíteni a gyerekeknek, az igényeiket és a közétkeztetésről szóló törvény előírásait is figyelembe véve.

Fotó: Gyulai Hírlap 

Fontos volt az önkormányzat segítsége

A Gyulai Várszínház Nonprofit Kft. 2023-as egyszerűsített beszámolóját 73 millió 816 ezer forint mérlegfőösszeggel és 4 millió 381 ezer forint adózott eredménnyel fogadta el a grémium. A teátrum idén nem számol nyereséggel. A képviselő-testület az erről szóló határozati javaslatokat egyhangúlag szavazta meg.

Elek Tibor ügyvezető igazgató úgy fogalmazott: sokaktól hallja, hogy a Gyulai Várszínház újabb fénykorát éli, ami nagyban köszönhető a város segítségének és pozitív hozzáállásának. Hozzátette: az önkormányzat 50 milliós likviditási kölcsöne révén korábban tudtak tárgyalni és szerződést kötni a partnereikkel, így már egy hónapja hirdetni tudják programjaikat.

Kitért rá, hogy az évad kezdetéig már csak a tószínpad melletti területrendezést és az oda vezető lépcsőt felújítását kell befejezni. 

A Gyulai Hírlap Nonprofit Kft. 72 millió 797 ezer forint bevétellel zárta a tavalyi évet, és 1 millió 49 ezer forint nyereséget ért el, utóbbit eredménytartalékba helyezik. A cég 83 millió 437 ezer forint bevétellel és 27 ezer forint adózott eredménnyel számol 2024-ben. A határozati javaslatokat 11 igennel, Galbács Mihály nem szavazata mellett fogadta el a képviselő-testület.

A Békés–Bihar Településfejlesztési Nonprofit Kft. 130 millió 956 ezer forint mérlegfőösszeggel és 11 millió 381 ezer forint nyereséggel zárta a tavalyi évet, 2024-ben pedig 308 millió 748 ezer forint bevétellel és 28 millió 832 ezer forint adózott eredménnyel tervez. A cég 2023. évi egyszerűsített éves beszámolóját 12 igennel, Galbács Mihály tartózkodása mellett fogadta el a képviselő-testület.

 

Elfogadták a városfejlesztési programterv 4.0 verzióját

Az ülésen egyhangúlag hagyta jóvá a testület Gyula város 2021–2027-ra vonatkozó TOP Plusz városfejlesztési programtervének 4.0 verzióját.

Kónya István emlékeztetett: a legutóbbi verziót 2023 márciusában fogadta el a grémium. A konkrét pályázati felhívások tavaly ősszel jelentek meg, ezek alapján módosították a városfejlesztési programtervet, amelyet egyúttal a Békés vármegyei önkormányzat által elfogadott integrált településfejlesztési program 4.0-s verziójához is hozzáigazítottak. Ezzel benyújthatják a Magyar Államkincstárnak a gyulai programtervet; a konkrét pályázatokról a képviselő-testület hoz majd döntést.

Fotó: Gyulai Hírlap 

Kerékpárút-fejlesztésekre pályázik a város

Egyhangúlag szavazta meg a grémium, hogy 630 millió forint önerőt nem igénylő támogatásra pályázzon az önkormányzat a TOP plusz forrásaiból a Vértanúk úti és a Temesvári úti kerékpárutak felújítására, továbbá a Széchenyi utcai kerékpárút kiépítésére.

Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) felidézte: Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP), Szabó Károly (Fidesz–KDNP) és Veres András (Fidesz–KDNP) is interpellált már az említett kerékpárutak kapcsán. Hozzátette: most végre kiírtak egy pályázatot, amely lehetőséged ad a beruházásokra.

Jelezte: az új gyulavári kerékpárút a Fehér-Körös hídtól a Kisvasút utcáig vezetne. Az előterjesztésből az is kiderül, hogy a Széchenyi utca páratlan oldalán 1533 méter hosszban és átlag 2,3 méter szélességben építenék ki.

Galbács Mihály szerint „kampányíze van a TOP-os pályázatoknak”. Hozzáfűzte: ezeket 2025. december végéig kell beadni, és 2029-ben zárul az uniós fejlesztési ciklus. Azt is mondta: „valószínűleg az osztályfőnöknek a jogállamisági kérdésekben lépnie kell, hogy ezek a pályázatok meg tudjanak valósulni”.

Szabó Károly úgy reagált: az 1990-es évek közepe óta várják, hogy kerékpárút épüljön a városrészen, „most itt van a lehetőség”.

Kónya István kifejtette: másfél éve dolgozik egy szakmai stáb azon, hogy elkészüljön a TOP Plusz pályázatok beadásához szükséges városfejlesztési programterv. Mint mondta, e mögött rengeteg munka van, számos egyeztetést folytattak annak érdekében, hogy mindenben megfeleljenek az Európai Bizottság kritériumrendszereinek. Kitért arra is, hogy a gyulai terület Magyarország három funkcionális várostérségének az egyike, ami azt jelenti, hogy mintaként szolgál az Európai Unió felé. „Ez nem kis felelősséggel jár” – szögezte le. Arra is rámutatott, hogy a projekteket 2027-ig kell fizikálisan megvalósítani. Emellett arról is szólt, hogy a bicikliutak fejlesztése révén a kerékpáros turizmus is fellendülhet Gyulán.

Az alpolgármester Ökrös István (Fidesz–KDNP) kérdésére azt is elmondta, hogy a Gyulai járás közlekedésfejlesztési akcióterv-stratégiájában nevesítve lesz a Gyula–Elek, a Gyula–Kétegyháza, a Kétegyháza–Elek és az Elek–Lőkösháza közti kerékpárút megtervezésének szükségessége. Hozzátette: reményeik szerint lesz olyan várostérségekre fordítható pluszforrás, amiből el tudják kezdeni az előkészítő munkálatokat.

A polgármester úgy fogalmazott: „ez a testület már bizonyított, hiszen megragadtunk minden lehetőséget eddig is, ami a kerékpárutak építésére vonatkozó pályázati kiírásokban rejlett”. Rámutatott: eddig csak turisztikai jellegű kerékpárutak fejlesztésére lehetőséget adó pályázati kiírások jelentek meg. Emlékeztetett: az elmúlt öt évben közel öt kilométer hosszban újjáépítették a szanazugi kerékpárutat, és mintegy egy kilométer hosszon új bicikliutat építettek a Nagyváradi úton.

Fotó: Gyulai Hírlap 

Megújulhat a gyulavári egészségház

A grémium arról is egyhangúlag döntött, hogy 180 millió forint önerő nélküli pályázati támogatást igényel a gyulavári egészségház és az ott található védőnői szolgálat épületrészének felújítására a TOP Plusz programból.

Görgényi Ernő elmondta: régóta szeretnék felújítani az ingatlant, ahol az egészségügyi alapellátás keretében két felnőttháziorvosi, egy gyermekháziorvosi és egy fogászati rendelő, továbbá a védőnői tanácsadás működik, és egy szolgálati lakás is található. Előbbieket, kívül-belül felújítanák, utóbbit hőszigetelnék, és lecserélnék a nyílászáróit, továbbá egy használaton kívüli kéményt is elbontanának. A műszaki tartalomról a dolgozókkal és a gyulavári részönkormányzattal is egyeztettek.

Szabó Károly (Fidesz–KDNP) rámutatott: az 1960-as években épült egészségház szerkezetileg jó állapotban van, de ráfér a felújítás. Hozzátette: a beruházás azért is fontos, mert az elmúlt években sok fiatal költözött a városrészre.

A képviselő azt kérte, ha elnyerték a támogatást, minél hamarabb folytassanak egyeztetést a rendelők ideiglenes átköltöztetéséről.

A polgármester közölte: a feladattal már meg is bízták Ködmön Zsoltot, a Gyulai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjét.

 

Megújulhat a Fő utcai út

Egyhangúlag támogatta a testület, hogy 100 millió forint önerőt nem igénylő támogatásra pályázzon az önkormányzat a Városerdőn található Fő utca útburkolatának felújítására a TOP Plusz program forrásaiból.

Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor kitért arra, hogy az út felújítása előtt indokolt kicserélni az ivóvíz-gerincvezetéket. Szeretnék, ha erre az Alföldvíz Zrt. biztosítana fedezetet a gördülő fejlesztési tervben – tette hozzá.

Alt Norbert (Fidesz–KDNP) alpolgármester kifejtette: a Fő utca útja, amely a teljes terület megközelíthetőségét biztosítja, tönkrement, ezért időszerű a felújítása.

 

Rendezvénypajtákat alakítanának ki

A képviselő-testület 12 igennel, Galbács Mihály tartózkodása mellett szavazta meg, hogy az önkormányzat 60 millió forint önerőt nem igénylő támogatásra pályázzon a TOP Plusz programban rendezvénypajták kialakítására.

A polgármester elmondta: több városrészen is felmerült az igény olyan fedett építményekre, ahol városrészi szabadtéri rendezvényeket lehet tartani. A támogatásból a Wesselényi-tónál, az Erkel-tónál és a Paradicsomnál alakítanának ki 75 négyzetméter alapterületű, cserépborítású rendezvénypajtákat, térburkolattal, valamint a szükséges infrastruktúrával: elektromos bekötéssel, áramvételi hellyel, világítási rendszerekkel.

Galbács Mihály szerint 60 millió forintból öt nyitott építményt is ki lehetne hozni. A képviselő azt is mondta: „a Wesselényi-tó és az Erkel-tó a két alpolgármester szíve csücske, oda tenni kell egy fedett dolgot”; a Paradicsomban pedig már van egy fedett létesítmény.

Görgényi Ernő felhívta rá a képviselő figyelmét, hogy a projektbe a rendezvénypajták mellett az infrastruktúra kiépítése is beletartozik.

Kónya István ezt azzal egészítette ki, hogy a 20-20 millió forint bruttó összeg, amelybe többek között a projektmenedzsment költsége is beletartozik. Kifejtette: olyan területeket választottak, ahol „komolyabb közösségi élet van”, és bíznak benne, hogy lesznek még olyan pályázatok, amelyek révén más településrészeken is felhúzhatnak hasonló rendezvénypajtákat.

Kiss Tamásné arról beszélt, hogy a Gyöngyvirág téren lévő filagória rossz állapotban van. Mint mondta, örülnének, ha lenne olyan rendezvényterük, ahol programokat lehet tartani, és ahová be tudnak húzódni rossz idő esetén.

Fotó: Gyulai Hírlap 

Szeptember végéig elkészülhet az Uhrin János utcai út

A grémium azt is egyhangúlag szavazta meg, hogy az önkormányzat 51 millió forint pályázaton kívüli forrást biztosítson az Uhrin János utca fejlesztésére.

Görgényi Ernő emlékeztetett: a város a Vidékfejlesztési Program keretében nyert el támogatást az Agrárminisztérium Vidékfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság kiírásán. Az összegből eddig négy útszakasz újult meg a Sándorhegyen, az Ottlakai dűlőn, a bicerei keretekhez vezető dűlőn és a Pósteleki útnál, az Y elágazás jobb oldalán.

Az ötödik helyszín az Uhrin János utca, ahol négy méter széles aszfaltozott utat építenének ki 970 méter hosszban. A polgármester ismertette: az első közbeszerzés nyertese, egy nyírségi cég, nem kezdte el a munkálatokat, jelenleg felszámolási eljárás zajlik ellene. Emiatt új közbeszerzést kellett kiírni.

Csige Gábor jegyző elmondta: a testület döntése technikai és átmeneti jellegű, a pályázaton kívüli forrás csak annyi időre kell, amíg az irányítóhatóságnál átvezetik a támogatói szerződés módosítását. Jelezte: szeptember 30-ig befejezhetik a kivitelezést.

Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP) az előterjesztés kapcsán megjegyezte: „iszonyatosan kellemetlen helyzetet tud előidézni”, amikor értesíti a lakókat a beruházás kezdetéről, és nem történik semmi, mert a beruházó nem akarja megkezdeni a munkálatokat.  

 

Játszótérfejlesztések

A képviselő-testület arról is egyhangúlag határozott, hogy 8,2 millió forint önkormányzati forint biztosít a Göndöcs-kerti és a várkerti játszótér fejlesztéséhez. Előbbi helyszínen a labirintust építik újjá, utóbbinál pedig két új hintát helyeznek ki.

Galbács Mihály felvetette: a paradicsomi játszóteret is önerőből kéne fejleszteni; Ökrös István pedig azt kérte, ha lesz rá lehetőség, újítsák fel az Álmos vezér téri játszóteret, és cseréljék le a Rákóczi utca végén található libikókát.

 

Önkormányzati forrás az N. Szabados utca rehabilitációjának tervezésére

A grémium egyhangú döntéssel 7,8 millió forint forrást biztosított az N. Szabados utca rehabilitációjának tervezési feladataira.

Az előterjesztésből kiderül: a gyulai önkormányzat a kül- és belterületeket összekötő utak rehabilitációs programja keretében valósítaná meg az N. Szabados utca fejlesztését, mintegy 1070 méter hosszan. A tervek szerint felújítanák az utat és a járdát, kiépítenék a csapadékvíz- és a szennyvízelvezetést, továbbá rekonstruálnák az ivóvízhálózatot.

Görgényi Ernő kifejtette: a fejlesztésnek jelentős a költsége, amelyre egyelőre nincs fedezete az önkormányzatnak, de a megvalósítás érdekében legalább a szükséges terveket szeretnék elkészíttetni.

A tervezési feladatok elvégzését kezdeményező Alt Norbert elmondta: az útszakasz mellett önkormányzati területek vannak, és az ezeken található ingatlanok az utóbbi években keresetté váltak. Az alpolgármester hozzátette: a fejlesztéssel szeretnék javítani az ott élők komfortérzetét, és szeretnék az önkormányzati területeket kiajánlani ingatlanépítésre.

Fotó: Gyulai Hírlap 

Pályázik a könyvtár

A képviselő-testület egyhangúlag hagyta jóvá azt is, hogy a  Mogyoróssy János Városi Könyvtár 500 ezer forint százszázalékos intenzitású támogatásra pályázzon a Nemzeti Kulturális Alaptól. Az összegből Körösök völgye címmel határon túli, kisjenői gyermekek bevonásával olvasásfejlesztő, helyi értékekre alapozó nyári tábort szerveznének 2025. június 30. és július 4. között.

 

Emelik az ösztöndíjak mértékét

A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében a Bay Zoltán tanulmányi ösztöndíj havi összege a középiskolás tanulók esetében 10 ezer forintról 13 ezer forintra, a felsőoktatásban tanulók esetében 15 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedik a 2024/2025-es tanévtől, az Erkel Ferenc művészeti ösztöndíj havi összege pedig 25 ezer forintról 30 ezer forintra nő.

Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) az előterjesztés kapcsán úgy fogalmazott: „az ösztöndíjrendszer az elmúlt években sokat segített a város tehetséges fiataljainak”.

 

Egyre több a gyerekek között a bántalmazás

Egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület a 2023-as gyermekvédelmi tevékenységről szóló beszámolót is. 

Sós Judit, a szociálpolitikai és gazdaságfejlesztési osztály vezetője az előterjesztés kapcsán arról beszélt, hogy egyre nehezebb a dolga a gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek. Elmondta: míg korábban inkább az anyagi a problémák okoztak gondot a családoknál, addig most a lelki terhek. Rámutatott: egyre több a gyerekek között a bántalmazás az internetes közösségi felületeken, ahol azonnal, arc nélkül lehet ezt megtenni. Hozzátette: a szülők, a tanárok bevonásával szeretnének ezen változtatni; a következő tanévben kampányt indítanának, melynek részleteiről szakmai egyeztetést tartottak a Gyulai Ifjúsági Központ szakembereivel és az iskolai szociális segítőkkel.  

Kiss Szabolcs, aki a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének vezetője is, megerősítette: a gyermekvédelemben más jellegű problémák kerülnek előtérbe, mint korábban. Megjegyezte: évről évre egyre több gyereknek van szüksége korai fejlesztésre. Ez abból is fakad, hogy a szakemberek hamarabb ki tudják szűrni, ha a kisgyereknek segítségre van szükségük, ugyanakkor az is az okok között van, hogy a szülők inkább digitális eszközökkel foglalják le a gyereküket, minthogy mesét olvasnának neki.

Fotó: Gyulai Hírlap 

25 óvodai csoport

A grémium egyhangú döntésével huszonötben határozta meg a 2024–25-ös nevelési évben indítható óvodai csoportok számát Gyula Város Egyesített Óvodájának (GYVEÓ) székhely- és tagintézményeiben. A képviselők egyúttal arról is döntöttek, hogy a gyulavári óvodában 15 százalékkal túlléphetik a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott maximális csoportlétszámot.

 

Megváltozik a kerékpáros forgalmi rend

A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében megváltozik a kerékpáros forgalmi rend a Dobos István utcában, a Petik Ambrus utca és a Leiningen utca közötti egyirányú szakaszon: a biciklisek ezentúl a forgalommal szemben is közlekedhetnek.

A polgármester ismertette: a forgalmirend-változást Vigné Fábián Diána (Gyulai Városbarátok Köre) javasolta, mivel ez megkönnyítené a Dobos István utcában és annak környéken, valamint az Ajtósfalva területén lakók közlekedését. A szükséges eljárásokat lefolytatta az önkormányzat, a jelzőtáblák kihelyezésével megindulhat a kétirányú biciklis forgalom.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)