Fotó: Erkel Ferenc NKft.
Ritkán vagy sosem látott helyszíneket is bemutatnak szeptember 20-án és 21-én a Kulturális Örökség Napjain, Gyulán. Az Almásy-kastélyban a padlás, a városháza épületében pedig a díszterem és az egykori börtön lesz megtekinthető.
A programokat szervező Erkel Ferenc NKft. közleményében kiemelték: a két történelmi épület három helyisége közül kettő vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kivételes esetekben volt megtekinthető eddig.
A 2016-ban átadott Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont padlásterét harmadik alkalommal nyitják meg látogatók előtt.
A szombati programon – melyen a kastély építéstörténetéről is szó lesz – 11 és 16 óra között óránként lehet részt venni, a látogatókat 10 perccel az indulás előtt a Kastély Kávézó teraszára várják.
Fotó: Erkel Ferenc NKft.
Az érdeklődők Békés vármegye egyik legpatinásabb dísztermét is megtekinthetik a gyulai városházán, amely vármegyeházának épült 1793-ban. A mennyezeti címerek arról mesélnek, hogy a 18–19. században mely települések tartoztak a vármegyéhez, a falakon látható festmények pedig a vármegye és a város történelméről tanúskodnak.
A résztvevők a városháza egykori börtönébe is beléphetnek, amely napjainkban nem látogatható. A vármegyeháza megépülése után a rabokat az új, pincében kialakított vármegyei börtönben őrizték, a gyulai uradalom várbeli tömlöce helyett. Mivel a pince talaja egyenetlen, a helyiségek pedig sötétek, a látogatók a programon zseblámpát használhatnak.
Az egyórásra tervezett vezetés szombaton 16, vasárnap 15 órakor kezdődik a városházán – ismertetik a közleményben.
A Kulturális Örökség Napjai programsorozat előzménye az 1984-ben Franciaországban elindított Történelmi Műemlékek Nyílt Napja nevű kezdeményezés. Magyarországon 1999-ben bízta meg a rendezvény megszervezésével a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságát, a koordináló munkát azóta is a hazai műemlék- és örökségvédelem központi intézménye végzi. Idén a nemzetközi program középpontjában az európai kulturális identitást formáló gazdag és sokszínű építészeti környezet áll, az építészet művészi és technikai vívmányait hangsúlyozva.
