Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Koszorúzással és tisztelgő lövésekkel emlékeztek szeptember 2-án a gyulai várnál arra, hogy 459 éve ért véget az erődítés török ostroma.
Görgényi Ernő polgármester lapunknak úgy fogalmazott, 1566. szeptember 2-án Gyula város fontos és szép korszaka ért véget. Mint kifejtette, Károly Róbert király privilégiumai révén fokozatosan fellendült a település gazdasága, és gyarapodott a népessége, majd újabb lendületet adott a város fejlődésének, hogy Maróti János macsói bán 1405-ben elkezdte építeni a várat.
Gyula lett Békés vármegye legjelentősebb települése, de a török ostrommal a fejlődés megszakadt, és 129 éves oszmán uralom következett – emlékeztetett. Hozzátette, a vár visszafoglalása során az évtizedes háborúskodásban elpusztult a város és környéke, a lakosság kihalt vagy elmenekült.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Elmondta, 2010 óta hagyomány, hogy leróják kegyeletüket a várvédő hősök előtt, akik a törökellenes harcok során leghosszabb ideig kitartó magyar vár védelmében, a hazáért és a keresztény Európáért az életüket áldozták. Tisztelettel emlékeznek azokra is, akik bár készek voltak meghalni, de túlélték az ostromot, valamint Kerecsényi László várkapitányra, Gyula város díszpolgárára is, aki a hősies helytállás reménytelenné válását látva, a várban lévő több száz civil életének védelmében végül az erődítés feladása mellett döntött.
Szappanos Gábor történész, a gyulai vár szakmai vezetője lapunknak felidézte, Pertev pasa mintegy 30 ezer fővel vette ostrom alá 1566. július 2-án a többszörös védműrendszerrel ellátott gyulai erősséget, melyet Kerecsényi László nagyjából 2100 fővel védett 63 napon keresztül.
– Amikor a várvédők visszavonulnak a gótikus téglavárba, Kerecsényi László tárgyalásokat kezdeményez a törökkel, majd végül átadja a várat szabad elvonulásért cserébe, ez azonban nem valósul meg – elevenítette fel a szakember, aki azt is megjegyezte, a gyulai várat soha nem foglalták el erővel.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Arra is kitért, hogy sokáig árulónak tartották Kerecsényit, amiért átadta a várat, ugyanakkor a 16. századi hadijog is különbséget tudott tenni indokolt és indokolatlan várfeladás között, így valószínűsíthető, hogy nem állt volna bíróság elé a várkapitány, ha életben marad.
Kerecsényi halálát felidézve a történész elmondta, amikor a törökök megtámadták a várból kivonulókat, a kapitány bement reklamálni a pasához, ekkor elfogták, Nándorfehérvárra szállították, és rövid rabság után kivégezték.
A gyulai vár falán lévő emléktáblánál Görgényi Ernő mellett a gyulai önkormányzat nevében Alt Norbert és Kónya István alpolgármesterek, az Erkel Ferenc NKft. nevében pedig Szappanos Gábor helyezett el koszorút.
