székely árpád és durkó károly
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Újra kiadták Steib János A gyulai Józsefváros története című kötetet – jelentette be Durkó Károly, a Gyulai Városbarátok Körének és a kiadó Gyulai Évszázadok Alapítvány elnöke, valamint Székely Árpád, a Városbarátok elnökségi tagja, az alapítvány tagja május 2-án, akik arról is beszámoltak, hogy állandó helyet keresnek Schriffet Mihály hagyatékának.
Székely Árpád elmondta: a kötet a Gyula anno sorozat részeként jelent meg. Az eredeti könyvet Steib János írta, aki 1893-ban született Mezőfényesen, majd 1918-ban lett káplán Gyulán, ahol a józsefvárosi hívek lelki gondozása és a gyermekek hittanítása volt a feladata.
Megtudtuk, tevékeny részt vállalt az 1922-es harangszentelésben és a németek betelepítésének kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett, 1924-es ünnepség lebonyolításában. Ugyanebben az évben írta meg és adta ki A gyulai Józsefváros története című könyvet.
Székely Árpád hozzátette: a kötetet egy életrajzzal és néhány fotóval egészítették ki.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Durkó Károly Schriffert Mihály fafaragó, népi iparművész hagyatékáról beszélt, amely jelenleg a Liszt Ferenc utca 11. szám alatt, a művész egykori családi házában látható.
Mint mondta, az ügy érdekében már négy évvel ezelőtt is felszólalt egy képviselő-testületi ülésen, hiszen a műalkotások fontos örökségei Gyula városának, így fontos lenne, hogy méltó, állandó helyet találjanak a tárgyaknak.
Kiemelte: a Gyulai Városbarátok Körének kezdeményezésére került vissza a fürdővárosba a húsipari gyűjtemény, amely ma a kolbászmúzeumban látható, de megmenekült a szatócsbolt berendezése és a háziipari szövetkezet gyűjteménye is.
Durkó Károly aláhúzta: régi tervük, hogy létrehozzanak egy gyulai helytörténeti gyűjteményt, amelynek keretében méltó módon és helyen állíthatnák ki a Schriffert Mihály örökségéhez hasonló műalkotásokat.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
