Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az emlékezés fontosságát hangsúlyozta Pálffy Albert kapcsán Durkó Károly, a Gyulai Városbarátok Körének elnöke március 15-én a forradalmár író-újságíró emléktáblájánál.
Beszédében emlékeztetett: tizenegyedik alkalommal szervezett megemlékezést Pálffy Albert tiszteletére a Gyulai Városbarátok Köre az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján.
Felelevenítette: az író, újságíró, lapszerkesztő 1820. április 20-án született Gyulán, és 1897. december 23-án halt meg Budapesten.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
„Ismerjük és mégsem ismerjük őt. Fontos forradalmáraink, politikusaink, költőink előtt tisztelgünk, de arról az emberről, aki szűkebb hazánkból indult Pestre, és tevékeny résztvevője volt az 1848-as forradalom előkészítésének, valahogy sokan megfeledkeznek” – mutatott rá.
„Ha több érdeme nem volna is, csak annyi, hogy Petőfi baráti köréhez, legszorosabb írói szövetségéhez, a Tízek Társaságához tartozott, akkor is megérdemelné, hogy kegyelettel emlékezzünk rá” – idézte Orosz László 1960-ban a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványában megjelent szövegét.
Ha nem tett volna mást, mint hogy szerkesztette a radikális ifjúság harcos lapját, a Márczius Tizenötödikét, akkor is feledhetetlen lenne a neve – tette hozzá.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Durkó Károly beszédében kitért Pálffy Albert irodalomtörténeti érdemeire is, melyet „újszerű novelláival, újságírói stílusával szerzett”.
Az elnök idézte Mikszáth Kálmánt is, aki így jellemezte Pálffyt: „Egyszerű típusa volt a magyar régi nemes embernek, aki nem tudott se bohém lenni, se stréber. Minden hűhó és hivalkodás nélkül futotta meg hasznos pályáját.”
Durkó Károly végezetül Pálffy Albert Kóhn Dávid újságíró által ismertté vált szavait elevenítette fel: nincs nekem Gyulán semmi dolgom, csak azért jövök le, mert, Ovidiusszal szólva, nem tudom én, minemű édesség vonzza az embert, hogy szülőföldjét el ne feledje soha.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az elnök nyomatékosította: a forradalmár író-újságíróra úgy kellene emlékezni Gyulán, ahogy Kossuth Lajosra Monokon vagy Petőfi Sándorra Kiskőrösön.
A megemlékezés végén a Gyulai Városbarátok Körének tagjai megkoszorúzták az emléktáblát.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
