Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A gyulai képviselő-testület 11 igennel, két tartózkodás mellett egyetértését fejezte ki az orosz–ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló, békepárti országgyűlési határozattal kapcsolatban májusi 25-i ülésén.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta: Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kaposvár polgármestere más önkormányzatok mellett a gyulait is megkereste azzal, hogy fejezze ki egyetértését az Országgyűlés által március végén elfogadott határozattal kapcsolatban.
A gyulai képviselő-testület által megszavazott előterjesztésben az áll: „2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Azóta Ukrajna területén olyan háború dúl, amely 1945 óta nem látott mértékben veszélyezteti az európai békét. Magyarországon nemzedékek nőttek fel abban a tudatban, hogy a béke természetes állapot. Ma már mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van. Egy megrendítően tragikus háború frontvonalainak közelében ma már valamennyien átérezhetjük annak felbecsülhetetlen értékét, hogy Magyarországon békében élhetünk. A történelem megtanít arra, hogy a nagy háborúkhoz sokszor öngerjesztő folyamatok vezetnek. A történelemkönyvekből ismerjük a tragikus példákat, amikor akciót reakció követ, újabb és újabb országok válnak részeseivé a konfliktusnak, és bár az elején nem a pusztítás volt a cél, de végül mégis milliók válnak a fegyverek áldozatává, és megint milliók életét keseríti meg a gyász és a nélkülözés. Ezért mindannyiunknak tennie kell a béke megóvása érdekében, ha mással éppen nem, akkor a béke melletti nyílt kiállással, a fegyveres agresszió elítélésével. A normális lelkületű ember legfőbb vágya az, hogy biztonságban élhessen. A biztonság az alapvető feltétele a fejlődésnek is. Városunk fejlődése és a közszolgáltatások biztonságos működése minden gyulai polgár elsődleges érdeke. A biztonság csak békében garantálható”.
A polgármester az előterjesztés ismertetésekor úgy fogalmazott: „elkötelezzük magunkat a béke mellett, ismételten elítéljük Oroszország katonai agresszióját, és elismerjük Ukrajna jogát az önvédelemhez, valamint felhívunk mindenkit, hogy tegyen meg mindent a béke érdekében”.
Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) tragikomikumnak nevezte az előterjesztést. A képviselő kijelentette: „a béke tényleg mindennél fontosabb”, de nem ért egyet az országgyűlési határozatban megfogalmazottakkal, azaz azzal, hogy a Brüsszelben elfogadott gazdasági szankciók nem csillapították a háborút, és az orosz gazdaságot sem kényszerítették térdre, ehelyett gazdasági károkat és tomboló inflációt okoztak minden uniós tagországban, és az általuk eredményezett magas energiaárak megfizetésével Oroszország háborúját finanszírozza Európa.
„Nem tudtam teljesen eldönteni, hogy egy 21. századi uniós országnak vagyok-e az állampolgára, vagy A tanú című filmet látom életre kelni” – mondta a határozat szövegére utalva, majd azt is megjegyezte, hogy elképesztőnek és szégyenteljesnek tartja, hogy a képviselő-testület ezzel foglalkozik, és nem a gyulai ügyekkel.
Ha mindenért a brüsszeli szankciók a felelősek, akkor Orbán Viktor miniszterelnök miért szavazta meg azokat? – kérdezte, hozzáfűzve, hogy Magyarországon magasabb az infláció, mint az uniós átlag.
Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) egy másik határozati javaslat elfogadását javasolta, amelynek első bekezdése Novák Katalin köztársasági elnök nyilatkozatát, a többi része az ENSZ Magyarország által is elfogadott határozatát tartalmazza. Többek között az áll benne, hogy Oroszországot felelősségre kell vonni a nemzetközi jogok megsértéséért, és Moszkvának meg kell térítenie az Ukrajnának okozott károkat.
Ökrös István (Fidesz–KDNP) az előterjesztés kapcsán felidézte: az 1500 lelkes szülőfalujában az első és a második világháborúban is ötvennél több fiatal halt meg, és számosan rokkantan tértek haza. Mint mondta, számára érthetetlen, hogy Oroszország és Ukrajna nem tárgyal egymással, közben pedig százával halnak meg naponta a háborúban. Hozzátette: azzal, hogy megszavazzák a határozatot, nem tesznek rosszat, csak kifejezik, hogy a béke pártján állnak.
Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester Leel-Őssy Gábor szavaira reagálva kifejtette: valamennyien a városért dolgoznak nap mint nap, és ha a DK-s képviselő szégyelli magát, akkor „el kell gondolkodnia azon, hogy visszaadja-e a listás mandátumát”. Az alpolgármester szerint nem kéne egy ilyen témából „parlamenti vitát csinálni”. Tárgyaltak kátyúkról és a Gyula jövőjét érintő kérdésekről is, ez a húsz napirendi pont közül csak az egyik; „nem kell színházasdit játszani, felnőttek vagyunk, el tudjuk dönteni, hogy támogatjuk-e a határozati javaslatot, vagy sem” – jelentette ki. Hozzátette: véleménye szerint nem jó a magyar közösségnek, Gyula városának, hogy a „brüsszeli szankciók ilyen mértékben sújtják az országot”, és hogy „a kárpátaljai magyarokat erőszakkal elhurcolják a frontra, ahol átlagosan, adott esetben, négy órát még élnek”. Azt is mondta: Leel-Őssy Gábor a miniszterelnöknek címzett kérdését juttassa el az illetékesnek.
Alt Norbert (Fidesz–KDNP) alpolgármester leszögezte: „a szomszédban van egy nagyon komoly helyzet, amibe nem akarunk belesodródni, és nem akarjuk, hogy a környező országok belesodródjanak, azt akarjuk, hogy legyen vége”. Galbács Mihály javaslatára úgy reagált: a határozati javaslatban benne van a lényeg, a háború fejeződjön be, legyen béke. Hozzátette: mindkét oldalon fiatal életek, országok, gazdaságok mennek tönkre, semmi értelme az egésznek. Azt is mondta: úgy néz ki, hogy Magyarország nagyjából egyedül maradt a békepártisággal, mindenki fegyvert, rakétát küld, hogy „halomra öljék egymást”. „Valójában fogalmunk sincs, mi zajlik Ukrajnában, egy biztos, az egész egy horror lehet azok számára, aki elszenvedik az egészet” – fűzte hozzá.
Görgényi Ernő kijelentette: általában értékeli Leel-Őssy Gábor humorát, akkor is, ha az irányával vagy a tartalmával nem tud azonosulni, de ebben az esetben határozottan visszautasítja, hogy humor tárgyává tegyék, vagy egy vígjáték bármely aspektusához hasonlítsák a kérdést.
„Egy háborúhoz vezető út sokszor öngerjesztő folyamat. A közvélemény hangulata – amelyet a politika, a média befolyásol – határozta meg nem egyszer a történelem során, hogy kitört a háború, vagy nem, eszkalálódott-e, vagy sem. Ennek az egyik igazán tragikus példája az első világháború, amelyet eredetileg senki nem akart” – mondta.
„A németek először azon lamentáltak, hogy sisakokat küldjenek-e, ma pedig már vadászgépek küldéséről van szó, a tankok meg már ott vannak. Hol lesz ennek a vége?” – tette fel a kérdést az orosz–ukrán háború kapcsán.
Hangsúlyozta: választott képviselőkként, a helyi közvéleményt valamilyen szinten formáló, arra befolyással bíró testületként akkor járnak el felelősen, ha egyértelműen kiállnak a béke mellett.
Kifejtette: a miniszterelnök csak akkor szavaz meg szankciót, ha Magyarországot mentesítik alóla, e miatt vannak súlyos konfliktusai Brüsszelben. „Ha saját magukat tüdőn akarják lőni, nem akadályozzuk meg őket, bár, sajnálatos módon, mivel az Európai Unió gazdasága ezer és ezer szállal összefügg, ez valahol ránk is kihat” – fogalmazott.
Hozzátette: a mentesítéseknek köszönhetően volt fűtés télen Magyarországon, ahol „a szocializmusban úgy építették ki az energiaellátási láncokat, hogy a Szovjetuniótól függtünk”. A polgármester véleménye szerint a rendszerváltás óta nem volt arra lehetőség, hogy ezt megváltoztassák, és bár az elmúlt 12 évben számos energetikai kapcsolatot kiépítettek a környező országokban, a gáz mégiscsak Oroszországból jön. Ráadásul nem vagyunk tengerparti ország, nem érkezik hozzánk cseppfolyósított földgáz – szögezte le.
A településvezető Galbács Mihály javaslatáról azt mondta: abban olyan nemzetközi jogot érintő állásfoglalások vannak, amelyek nem a gyulai képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom képviselőjének javaslata két igen, három nem és nyolc tartózkodás mellett nem kapta meg a többséget. Az eredeti határozati javaslatot Leel-Őssy Gábor és Galbács Mihály tartózkodása mellett szavazta meg a képviselő-testület.
