Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Új szolgáltatás Gyulán
Elektromosroller-szolgáltatás indul teszt jelleggel Gyulán, a turisztikailag frekventált területeken, az erről szóló határozati javaslatot egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület.
A rollereknek tizenhárom helyszínen alakítanak ki parkolót: a Gyulai Várfürdő téli főbejáratánál, a Szent Miklós parkban, a Csigakertben, Kossuth utca és a Vár utca csomópontjában lévő sétányon, a Tourinform Iroda előtt, a Hamburger Bárnál, a PlusMarket üzletnél, a kolbász múzeumnál, az Apor téren, a Göndöcs-kertben, a Hőforrás Hotelnél, a Hétvezer utcában és a vasútállomás közelében. Ezekért a vállalkozó díjat fizet majd az önkormányzatnak.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) kifejtette: az ország számos turisztikai desztinációjában van e-roller-szolgáltatás, többek között Békéscsabán is, ahol jók a tapasztalatok.
Elmondta: a gyulai önkormányzatot a csabai szolgáltatást is működtető Für Henrik László egyéni vállalkozó kereste meg az ötlettel. Megjegyezte: „a rollerekkel kapcsolatban sok embernek vannak ellenérzései”, de nem az eszközzel van probléma, hanem azokkal, akik szabálytalanul használják azt. Jelezte: a szolgáltatás keretében igénybe vehető rollerek maximált, legfeljebb 25 kilométer/órás sebességgel használhatók majd.
Közölte: a próbaidőszak szeptember 15-ig tart, ha beválik a szolgáltatás, ki lehet terjeszteni a város más területeire is, de az e-rollereknek akár a Gyula és Békéscsaba közötti összeköttetésben is szerepük lehet.
A polgármester azt is elmondta: bizonyos területek esetében megtilthatják a behajtást, ha a járművezető ezekbe a zónákba akarja bekormányozni az eszközt, az leáll. Arról is beszélt, hogy a rollerek applikáción keresztül használhatók, addig nem áll le a díjfizetés, amíg az eszközt a számára kijelölt parkolóban le nem rakják. Hozzátette: a szolgáltató azt is vállalta, hogy az esetlegesen eldobált rollereket kisteherautóval mindennap összeszedi.
A városvezető Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) felvetésére kifejtette: tudomása szerint a szolgáltatást igénybe vevőknek bankszámlát kell rendelniük az applikációhoz, és kauciót is kérnek tőlük, de az a vállalkozó kockázata, hogy be tudja-e hajtani a költségeket, nem az önkormányzaté. A bukósisak használatát nem lehet kötelezővé tenni, de rákérdeznek a vállalkozónál, hogy mik a lehetősek – válaszolta a képviselő kérdésére.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Díjkedvezmény a tovább nyitva tartóknak
Egyhangúlag támogatta a grémium, hogy díjkedvezményt nyújtson az önkormányzat azoknak a melegkonyhás vendéglátóhelyeknek, amelyek közterületi vendéglátóipari előkertet működtetnek, és írásban vállalják, hogy júliusban és augusztusban a hét minden napján 22 óráig felvesznek rendelést, és legalább 23 óráig nyitva maradnak. A díjkedvezmény a vendéglátóipari előkert kihelyezéséért teljes tárgyhónapra fizetendő díj 90 százaléka.
Görgényi Ernő elmondta: az ágazati szereplők részéről és más fórumokon is felmerült panaszként, hogy Gyulán az éttermek jelentős része nagyon hamar bezár. Az önkormányzatnak arra nincs jogosultsága, hogy előírja az éttermeknek, meddig tartsanak nyitva, és meddig működjön a konyhájuk, de ösztönözni tudják őket – fejtette ki.
Közölte: Gyulán 20 olyan vendéglátóhely van, amely díjkedvezményre lehet jogosult. Ha mindegyik élne a lehetőséggel, az 1 millió 641 ezer forint bevételkiesést jelentene az önkormányzatnak, viszont javítaná a mikrogazdasági környezetet, és felpezsdíthetné az éjszakai életet Gyulán – tette hozzá.
Támogatás a középiskolai képzési programra
Ugyancsak egyhangúlag támogatta a képviselő-testület, hogy az önkormányzat 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtson a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítványnak a Gyulai Területi Képzési Központban zajló középiskolai képzési program 2025-ös költségeinek fedezetére.
A polgármester emlékeztetett: a szervezettel tavaly májusban kötöttek öt évre szóló megállapodást a gyulai program megvalósítására, amelynek a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium a területi képviselője. A 10 millió forint az éves működési költségek egyharmadát teszi ki, 20 millió forintot állami forrásból biztosítanak.
Zámori Ida, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium főigazgatója az ülésen úgy fogalmazott: 2024 szeptemberétől új korszak kezdődhetett el a tanintézményben. Mint mondta, „a tudás elérhetővé válik minden olyan diák számára, aki kedvet és tehetséget érez magában, hogy a jövőben – akár kutatóvá válva – orvosi, egészségügyi pályán helyezkedjen el. Mint ismertette, az idei tanévbe 57 diák csatlakozott a programhoz, amelynek keretében Nobel-díjas kutatókkal találkozhatnak, laborgyakorlatokon vehetnek részt a gyulai kórházban, és egy ösztöndíjprogramba is bekapcsolódhatnak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Segítség a német nemzetiségi önkormányzatnak
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében 2 millió forint támogatást nyújt az önkormányzat Gyula Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának.
Görgényi Ernő elmondta: a nemzetiségi önkormányzat elnöke, Szélné Rapport Erika kereste meg, hogy anyagi támogatást kérjen a „Máriás” házhoz tartozó kocsiszín beázó tetőjének javítására és klímaberendezésének cseréjére. Jelezte: a nemzetiségi önkormányzat pályázati forrásból szerette volna finanszírozni a költségeket, de nem részesültek támogatásban.
Mint elhangzott, a város 400 ezer forintot, a nemzetiségi önkormányzat 407 ezer forintot biztosít az új klíma beszerzéséhez. A kocsiszín faajtajának és nagy fakapujának szigetelését a német önkormányzat egyedül állja, a munkát a nemzetiségi közösség férfi tagjai végzik el, ahogy a padlás szigetelési munkálatait is.
A polgármester felhívta rá a figyelmet, hogy a „Máriás” ház korábbi felújítása a kocsiszínt nem érintette.
Pflaum Mária (Fidesz–KDNP), a városrész önkormányzati képviselője kifejtette: a „Máriás” ház az egész városé, és turisták is látogatják. Rámutatott: a kocsiszínben egyre több óvodásoknak és iskolásoknak szóló foglalkozást tartanak, télen pedig kulturális programokat. Hozzátette: mivel a helyiségben nincs fűtésre is alkalmas klíma, a téli eseményeken kabátban ülnek az érdeklődők.
Adomány Parajdnak
A gyulai önkormányzat 1,5 millió forint adománnyal támogatja a természeti katasztrófa sújtotta Parajd községet.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke kereste meg testvérmegyéjük, Békés vármegye önkormányzatán keresztül a fürdővárost, hogy segítséget kérjen Parajd község turizmusának megújításához.
Az adományt a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! elnevezésű kampányhoz csatlakozva juttatják el a parajdiakhoz.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Beszámolt a rendőrkapitány
Az ülésen a Gyulai Rendőrkapitányság 2024-es beszámolóját is egyhangúlag fogadták el a képviselők.
Bede Sándor, a rendőrkapitányság vezetője kifejtette: közbiztonsági szempontból kiegyensúlyozott volt a tavalyi évük.
Közölte: 2024-ben a regisztrált bűncselekmények száma 376-ról 381-re, a kiemelten kezelt bűncselekmények száma 206-ról 210-re emelkedett 2023-hoz képest.
Mint ismertette, tavaly emberölés kísérlete miatt is intézkedtek a rendőrök, és négy, 2023-ban történt rablás miatt indult eljárás is 2024-ben zárult le. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma 28-cal volt több, mint 2023-ban, az emelkedést elsősorban az okozta, hogy egy elkövető 16 autót rongált meg egy éjszakai sorozatrongálás során.
A kapitányság nyomozáseredményességi mutatója tovább javult: 73,7 százalékról 74 százalékra. Ezen belül a közterületen elkövetett regisztrált bűncselekmények nyomozáseredményességi mutatója 93,4 százalék volt, ami 4,6 százalékponttal kevesebb, mint az előző évben.
A személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma a rendőrkapitányság illetékességi területén 47-ről 50-re emelkedett, a legtöbb balesetet az elsőbbség meg nem adása, a sebesség helytelen megválasztása és a kanyarodási szabályok megsértése okozza. Az ittasan balesetet okozók aránya 6 százalékkal csökkent –sorolta Bede Sándor.
Arra is kitért, hogy kollégáik a szakmai megmérettetéseken is jól szerepeltek, a baleset-helyszínelő verseny vármegyei döntőjén első, az országos vízirendészeti versenyen harmadik helyezést értek el, és Medve Zoltán személyében gyulai rendőrt választottak az év iskolarendőrének.
A kapitány emlékeztetett: január 1-jével megszűnt a határellenőrzés a magyar–román határon, március 1-jével pedig a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség is. A jogutód Gyulai Rendőrkapitányságon 27 fős határrendészeti osztályt hoztak létre, amely Gyulaváriban, a volt kirendeltség épületében kapott helyet, és mélységi ellenőrzési feladatokat lát el, úgynevezett kompenzációs intézkedéseket hajt végre. Az osztály vezetője Boda Géza alezredes, aki korábban a Biharugrai Határrendészeti Kirendeltséget irányította, így kellő tapasztalattal rendelkezik – emelte ki.
Azt is elmondta: kollégáik még fél évig a volt határátkelőhelyen, az úgynevezett kiemelt útkapcsolatnál maradnak, ahol önállóan végeznek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. Emellett a román határrendőrökkel közösen ellenőrzéseket hajtanak végre a kiemelt útkapcsolatnál, illetve román és magyar oldalon, valamint havonta több alkalommal súlyponti ellenőrzéseket végeznek Románia területén, tíz kilométeres határsávon belül, demonstratív jelleggel, az illegális migráció megakadályozása érdekében.
A kapitány közölte: a gyulai határátkelőhelyen a személyforgalom 3,1 százalékkal, a járműforgalom 3,4 százalékkal emelkedett, a tehergépjármű-forgalom pedig 4,71 százalékkal nőtt 2024-ben.
Arról is beszámolt, hogy tavaly 192 illegális migrációhoz köthető jogellenes cselekményt regisztráltak, 62 eset tiltott határátlépés volt.
Bede Sándor hangsúlyozta: jó az együttműködésük a polgárőrséggel, a társhatóságokkal és az önkormányzattal is.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Alt Norbert (Fidesz–KDNP) alpolgármester kérdésére elmondta: találtak megoldást arra, hogy a város fűnyíró traktorai a jogszabályoknak megfelelően juthassanak el a munkaterületekre.
Görgényi Ernő és Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) felvetésére kifejtette: nem tapasztalnak negatív változást a közbiztonság terén annak kapcsán, hogy nyitottá vált a határ. Mint mondta, a korábbi években is voltak „utazó bűnelkövetők”, a határok megnyitása óta nem emelkedett a hozzájuk kapcsolódó bűncselekmények száma. Pozitív változásként említette, hogy az év első öt hónapjában 78 százalékkal csökkent a kamionforgalom Gyulánál, és megszűnt a paradicsomi lakókat zavaró „kamionosdudálás”.
A polgármester az ülésen azt is jelezte, hogy a város több pontján is gondja van a lakóknak a gyorshajtókkal, azt kérte, találjanak megoldást a problémára. Bede Sándor fix sebességmérő pontok kialakítását javasolta.
Vörös Ferenc Békés vármegyei rendőrfőkapitány a fürdővárosi kapitányság kiváló minősítése kapcsán úgy fogalmazott: jól szervezett kapitányság a gyulai.
Arról is szólt, hogy vármegyei szinten rossz közlekedésbiztonsági évet zártak, hiszen emelkedett a balesetek száma. Hozzátette: nem tuják, mi az oka a romló tendenciának, a közutak nem lettek rosszabbak, jelentős forgalomszervezésre nem került sor, és a forgalomba helyezett járművek száma sem emelkedett jelentős mértékben. Mint magyarázta, „időnként van egy periodikussága a balesetek bekövetkezésének”, reményei szerint jövőre javulnak a mutatók.
Kitért rá, hogy a kármegtérülés terén sem voltak kellően eredményesek. Ennek kapcsán felhívta rá a figyelmet: az online bűncselekményeknél nagyon fontos, hogy időben értesítsék a rendőrséget, hiszen egy nemrég hatályba lépett jogszabály alapján a pénzintézetek a jelzésükre négy munkanapig visszatarthatják a tranzakcióban érintett pénzösszeget.
Mint arról beszámolt, tavaly már működött az országos kiber nyomozói hálózat, amely napi 24 órában várja a hívásokat.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Beszámoltak a polgárőrök is
Az ülésen a Gyulai Bűnmegelőzési Polgárőr Egyesület 2024-es évről szóló tájékoztatója is napirenden szerepelt.
A városvezető az összefoglalót ismertetve kifejtette: a gyulai polgárőrök tavaly 4900 órát teljesítettek bűnmegelőzési szolgálatban a rendőrséggel együtt. Rendezvénybiztosítást 3850 órában vállaltak, a közlekedésbiztonság érdekében 2800 óra szolgálatot teljesítettek, továbbá eltűnt személyek felkutatásában is részt vettek. Az egyesület lovas tagozata 1300 órát volt szolgálatban 2024-ben.
Az önkormányzat tavaly 800 ezer forint támogatást biztosított az egyesület működési költségeire, ezen felül Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester három felszerelt és feliratozott kerékpár megvásárlását támogatta 330 ezer forint értékben.
Kónya István az ülésen megköszönte, hogy a fürdővárosi polgárőrök „fizetés nélkül, a szabadidejüket feláldozva, a közbiztonság, a közrend, az országhatár védelme és az illegális migráció kezelése érdekében” végzik a tevékenységüket.
Kóti Dániel az egyesület képviseletében Kiss Tamás kérdésére válaszolva megerősítette, állományuk valóban öregszik. Mint mondta, „nagyfokú érdektelenség” tapasztalható, ezért nagyon nehéz új tagokat bevonni a munkába.
Megerősödött a kistérségi intézmény
A Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének tavalyi évről szóló beszámolóját egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.
Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP) önkormányzati képviselő, az intézmény vezetője hangsúlyozta: a négy településen 23 telephellyel rendelkező, többféle szolgáltatást nyújtó intézmény az elmúlt években megerősödött. Aláhúzta: szakmailag stabil, 303 fős stábbal látják el a feladataikat, évente a munkavállalóik mindössze 1-2 százaléka hagyja el az intézményt.
Arra is kitért, hogy szoros kapcsolatot ápolnak oktatási, nevelési intézményekkel, civil szervezetekkel, a duális képzésben együttműködnek a Gál Ferenc Egyetemmel és a Göndöcs Benedek Katolikus Technikummal. Kiemelte: sok segítséget kapnak a gyulai önkormányzati cégektől, a város pedig évről évre forrást biztosít arra, hogy év végén jutalom formájában köszönjék meg a dolgozók egész éves munkáját.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Aszályhelyzet
Görgényi Ernő arról is beszámolt a képviselő-testületnek, hogy Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint az aszályos idő visszaveti a terméshozamot, és vannak olyan területek, ahol már a tavaszi fagy is gyengítette a termést a térségben. Közlésük alapján az őszi árpa termésátlaga hektáronként 4–5 tonna, az őszi búza esetében pedig 5 tonna/hektár körül várható. Sok helyen, a minőség alapján, csak takarmánybúzára számíthatnak a gazdák, és a kapás növények állapota sem túl biztató – ismertette a polgármester.
Veres András (Fidesz–KDNP) a tájékoztató kapcsán azt kérte az autósoktól, előzésnél várják meg türelemmel, hogy a mezőgazdasági gépekkel félreálljanak.
Vighné Fábián Diána (Gyulai Városbarátok Köre) azt javasolta a helyi gazdáknak, hogy amint lehet, jelentsék be az aszály miatti kárukat, „hiszen 15 napig lábon kell tartanai a növényeket ahhoz, hogy később kapjanak juttatásokat”.
Vidó Attila (Mi Hazánk Mozgalom) arra hívta fel a lakosság és a mezőgazdasági dolgozók figyelmét, hogy az egész országban tűzgyújtási tilalom van érvényben. Mint mondta, egy eldobott csikk óriási károkat okozhat, ezért ha valaki tüzet vagy füstöt észlel, hívja a 112-es telefonszámot.
Polgármesteri és alpolgármesteri illetmény
Az ülésen a polgármesteri és az alpolgármesteri illetmény is napirenden szerepelt. Csige Gábor jegyző elmondta: a vonatkozó jogszabály értelmében az előző évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset csökkenését vagy emelkedését leköveti a polgármesterek és az alpolgármesterek illetménye.
Görgényi Ernő polgármesteri illetménye július 1-jétől havi bruttó 2 millió 2 ezer 100 forint, idegennyelv-tudási pótléka havi bruttó 11 ezer 595 forint, költségtérítése havi bruttó 300 ezer 315 forint. Az erről szóló határozati javaslatot kilenc igennel, Vidó Attila, valamint Sióréti Gabriella és Mikóné Hirth Beáta MARÉG-os képviselők tartózkodása mellett szavazta meg a képviselő-testület.
Alt Norbert alpolgármesteri illetménye július 1-jétől havi bruttó 1 millió 801 ezer 900 forint, idegennyelv-tudási pótléka havi bruttó 61 ezer 840 forint, költségtérítése havi bruttó 270 ezer 285 forint. A határozati javaslatot kilenc igennel, Vidó Attila és Sióréti Gabriella tartózkodása, valamint Mikóné Hirth Beáta nem szavazata mellett fogadta el a grémium.
Kónya István alpolgármesteri illetménye július 1-jétől havi bruttó 1 millió 801 ezer 900 forint, költségtérítése havi bruttó 270 ezer 285 forint. A határozati javaslatot kilenc igennel, Vidó Attila, Sióréti Gabriella és Mikóné Hirth Beáta tartózkodása mellett szavazták meg a képviselők.
A jegyző arról is tájékoztatott az ülésen, hogy a minimálbér változásával a képviselők havi tiszteletdíja is emelkedik július 1-jétől.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Emléktábla a harisnyagyárnak
A képviselő-testület egyhangúlag támogatta, hogy emléktáblát helyezzenek el az egykori Gyulai Harisnyagyár épületének Megyeház utca felőli homlokzatán.
Görgényi Ernő felidézte: Gyula egykor az ország egyik könnyűipari fellegvára volt. A város a legnagyobb volumenű és jelentőségű üzemének a Gyulai Harisnyagyár számított, amely 2000-ben végleg bezárt.
Elmondta: az egykori dolgozók szeretnének emléket állítani annak, hogy a településen száz évig harisnyagyár működött.
A táblán a következő szöveg áll majd: „125 éve alapították az első Gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár Rt.-t, jogutódja volt a Gyulai Harisnyagyár, mely üzemek ezekben az épületekben működtek 1900–2000 között. Az emléktáblát a gyár volt dolgozói állították 2025. július 1-jén.”
Durkó Károly emlékeztetett: az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb kötő- és szövőipari gyára működött a városban, a temesvári üzem a fióktelepe volt a gyulainak. Bár a következő évtizedei már nem voltak annyira sikeresek, továbbra is meghatározó piaci szereplő maradt a helyi gyár – tette hozzá.
A képviselő azt is kifejtette: fontosnak tartja a kezdeményezést, és örül annak, hogy az egykori dolgozók vetették fel a táblaállítást.
