Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Nehéz időszakon van túl a Gyulasport
A Gyulasport NKft. 2024-es egyszerűsített éves beszámolójában 1 milliárd 138 millió forint mérlegfőösszeg és 3 millió 456 ezer forint nyereség szerepel, utóbbit a képviselő-testület eredménytartalékba helyezte. A fürdővárosi sportlétesítményeket működtető, az utánpótlás-nevelésért és a sportszervezésért is felelős gazdasági társaság 2025-ben 475 millió 385 ezer forint bevétellel és 574 ezer forint adózott eredménnyel tervez. A határozati javaslatokat egyhangúlag szavazta meg a testület.
A képviselők emellett egyöntetűen választották meg Kertes Istvánt a cég ügyvezetőjének újabb öt évre, 2030. június 30-ig.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester aláhúzta, a Gyulasport létesítményeit logikus koncepció mentén fejlesztik, a tao-beruházások átlátható módon valósultak meg. Kiemelte, a gyulai tornacsarnok mára a vármegye egyik legkorszerűbb, legjobban felszerelt fedett létesítménye, és a sporttelep is a legjobbak közé tartozik a térségben. Azt is mondta, jó döntés volt az utánpótlás-nevelés feladatát átadni a cégnek, amely többek között a Gyulai Termál FC háttértámogatásában is eredményes munkát végez. Hangsúlyozta, a sportinfrastruktúra-fejlesztés révén Gyula ma már a sportturizmusnak is „látható résztvevője”, rendszeresen rendeznek itt országos versenyeket.
Kertes István kifejtette, nehéz időszak áll a hátuk mögött, büszke rá, hogy talpon tudtak maradni, fejleszteni tudtak, és a bevételüket is növelték. Elmondta, célul tűzték ki, hogy cégük stratégiailag meghatározóvá váljon a térségben. A labdarúgás terén együttműködnek a környező településekkel, segítve az ott élő gyerekek fejlődését, és hamarosan a kézilabda terén is hasonló szerepük lehet.
Megjegyezte, a gazdasági környezet, illetve a csökkenő gyerekszám miatt az elkövetkező öt év is kihívásokat tartogat számukra.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Átvilágítják a Gyulai Közüzemi NKft.-t
A Gyulai Közüzemi NKft. tavalyi évről szóló beszámolóját és üzleti jelentését 994 millió 622 ezer forint mérlegfőösszeggel és 152 millió 500 ezer forint veszteséggel, míg 2025-ös üzleti tervét 1 milliárd 544 millió 574 ezer forint bevétellel és 73 millió 692 ezer forint mínusszal, egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület. Arról is döntés született, hogy felkérik a Moore Hungary Kfl.-t a társaság 2024. évi és 2025-ös YTD-adatainak pénzügyi átvilágítására, továbbá 2025-ös üzleti tervének felülvizsgálatára. A grémium a társaság idei beruházási tervét is elfogadta, amely nettó 83 millió 686 ezer forinttal számol, saját beruházási keretből.
A polgármester kifejtette, az előzetes várakozásokkal ellentétben nem javult a cég gazdálkodásának eredményessége. Bár érzékelhető a szándék a pénzügyi helyzet rendezésére, „jelenleg nem látható, mik lennének azok a konkrét intézkedések, amelyekkel ezt a helyzetet gyökeresen meg lehet változtatni, és legalább nullásra ki lehet hozni a gazdálkodást”. Ezért született döntés a társaság átvilágításáról – amelyet külsős cég végez el –, a képviselő-testület ezután hoz döntést a szükséges változtatásokról.
A városvezető leszögezte, Molnár Csaba ügyvezető a társaság érdekeinek megfelelően végezte a munkáját, ezért a Polgári törvénykönyvben előírt felmentvény megadható neki. A tavalyi jutalomfeladatokról az átvilágítás után dönt a grémium.
Az ügyvezető elmondta, olyan változások következtek be 2023 végén a cég életében, amelyek jelentősen rányomták a bélyegüket a 2024-es évükre.
Többek között arról beszélt, hogy a komposztálótelepet le kellett választaniuk az Alföldvíz Zrt.-hez került szennyvíztelepről, ami többletköltséget jelentett a tavalyi büdzséjükben. Mivel korábban a szennyvíztelepen dolgozó kollégák működtették a komposztálótelepet is, kettőről ötre kellett emelni a munkatársak számát. A dolgozóknak emellett szaniterkonténereket kellett létesíteni, öltözőt kellett biztosítani, továbbá ki kellett építeni a közműveket és az utat – sorolta.
Hangsúlyozta, a negatív eredmény kiküszöbölésére idén több intézkedést hoztak. Január 1-jétől már módjuk volt megváltoztatni a hulladékszállítás rendjét: míg korábban hétvégén gyűjtötték be a szemetet azon a hét településen, ahol a cég végzi a hulladék elszállítását, addig jelenleg munkanapokon látják el a feladatot.
Molnár Csaba arra is kitért, hogy 16 kollégájuk tartja karban a játszótereket, az önkormányzati lakásokat, a szökőkutakat, a belvízrendszert, és 28 parkgondozó tartja rendben a köztereket. Munkatársaik sokszor porban, sárban, kánikulában dolgoznak – jegyezte meg.
Görgényi Ernő leszögezte, nem a fizikai munkát végzők száma sok a cégnél, a dolgozókat elismerés illeti a munkájukért. Hozzáfűzte, amikor még az ivóvíz- és a szennyvízágazat is a társasághoz tartozott, százzal többen, mintegy 250-en dolgoztak a cégnél, az igazgatási és egyéb, általános költségek összege azonban ugyanannyi volt, mint most. A strukturális problémát vagy átszervezéssel, vagy a finanszírozás emelésével lehet megoldani – mondta.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Csúszó projektek
A Békés–Bihar Településfejlesztési NKft. 119 millió 494 ezer forint mérlegfőösszeggel és 1 millió 230 ezer forint nyereséggel zárta a tavalyi évet, 2025-ben pedig 162 millió 564 ezer forint bevétellel és 7 millió 906 ezer forint adózott eredménnyel tervez. A nyereséget eredménytartalékba helyezik. A tavalyi egyszerűsített éves beszámolóról szóló határozati javaslatot 11 igennel fogadta el a grémium, Mikóné Hirth Beáta (MARÉG) nemmel szavazott. A társaság 2025. évi üzleti tervét 12 igennel szavazta meg a testület.
Beleznai Róbert ügyvezető úgy fogalmazott, nem a 2024-es volt a legjobb évük. Mint mondta, a Gyulai járás tavalyi projektjei átkerültek 2025-re, de az eredménytartalékukhoz nem kellett hozzányúlniuk, és eredményes évet tudtak zárni.
Négy út áll a Gyulai Várszínház előtt
A Gyulai Várszínház NKft. tavalyi évről szóló egyszerűsített beszámolóját 84 millió 339 ezer forint mérlegfőösszeggel és 369 ezer forint adózott eredménnyel fogadta el a grémium, a nyereséget eredménytartalékba helyezik. A teátrum idén 27 millió 754 ezer forintos mínusszal számol.
Görgényi Ernő jelezte, a céghez várhatóan még 15 millió forintnyi támogatás folyik be, ennyivel csökken a betervezett veszteség.
Elek Tibor ügyvezető igazgató úgy fogalmazott, az elmúlt években a színházat „csúcsra járatták”. Mint ismertette, tavaly nagyon jó eredménnyel zártak, a fizető nézők száma jelentősen, mintegy négyezerrel emelkedett, a közönségtől és a szakmától is pozitív visszajelzéseket kaptak. Rámutatott ugyanakkor, hogy a nem önkormányzati, elsősorban állami támogatások az elmúlt években fokozatosan, radikálisan csökkenetek, mintegy 80 millió forinttal érkezik hozzájuk kevesebb, mint öt évvel ezelőtt. Hozzátette, bár az önkormányzati támogatás összege és az egyéb bevételeik folyamatosan nőttek, évente mintegy 35-40 millió forint hiányozni fog a költségvetésükből, ha az elért színvonalat fenn akarják tartani.
Mint azt felvázolta, négy lehetőség közül kell majd választaniuk, hogy hosszú távon orvosolják a problémát. Az egyik, hogy a teátrum, mint a legtöbb kőszínház, kettős, állami és önkormányzati fenntartásúvá válik, ami 30-40 millió forintos állami többlettámogatással jár. Ennek elérése komoly előkészítő munkát, lobbitevékenységet igényel, hiszen a szabadtéri színházak esetében nincs ilyenre példa.
Az is lehetőség, hogy a helyi, illetve az országos vállalati, üzleti szférából szponzori forrásokat keresnek, vagy az önkormányzat növeli az eddigi támogatásukat. A negyedik megoldás pedig az, hogy radikálisan visszafogják a tevékenységüket.
Arra is kitért, hogy a 2025-ös évadban a szokásosnál hét-nyolc előadással kevesebb lesz, de a programkínálatuk most is méltó az idén 62 éves színházhoz. Arról is beszélt, hogy más megtakarítási intézkedéseket is hoztak, és béremelés sem volt náluk.
A polgármester kiemelte, a színház kamaratermi jegyértékesítésből származó bevétele 82 százalékkal, nyári jegyértékesítésből származó bevétele 68 százalékkal nőt tavaly 2023-hez képest; több mint 42 ezer belépőt értékesítettek.
Aláhúzta, a teátrum érdekérvényesítő képessége nem csökkent, most is a Gyulai Várszínház kapja a legtöbb támogatást a szabadtéri színházak közül, „a torta mérete csökken”. Hozzáfűzte, az is probléma, hogy a nézőterek kis mérete miatt egy-egy sikeres előadást sem tud „kimaxolni” a színház, és a színpadtechnikai lehetőségeik is korlátozottak. Jelezte, elkezdtek kidolgozni egy alternatív szakmai koncepciót egy nagyobb nézőtérrel rendelkező új tószínpad kiépítésére.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Fejlesztenék az online felületet
A Gyulai Hírlap NKft. 80 millió 447 ezer forint bevétellel és 47 ezer forint adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet, utóbbit eredménytartalékba helyezik. A határozati javaslatot 11 igennel, Mikóné Hirth Beáta és Sióréti Gabriella MARÉG-os képviselők tartózkodása mellett fogadta el a grémium. A cég 2025-ben 90 millió 400 ezer forint bevétellel és 50 ezer forint adózott eredménnyel számol, az erről szóló határozati javaslatot egyhangúlag szavazták meg a képviselők. A Mocsár-Pörjés József ügyvezető tavalyi jutalomfeladataira vonatkozó határozati javaslatot a két MARÉG-os képviselő nem szavazatával fogadták el.
Mikóné Hirth Beáta kifejtette, a cégnek járó önkormányzati támogatás „indokolttá teszi azt az elvárást, hogy a lap nyújtson értékes, kiegyensúlyozott, sokoldalú tájékoztatást, és ne csupán hirdetésekkel és politikai tartalmakkal töltse meg a hasábjait”.
Mocsár-Pörjés József a képviselő kérdésére elmondta, jelenleg egymillió forintba kerül, hogy két gépen fusson az Adobe felhőalapú szoftvercsomagja.
Az ügyvezető azt is mondta, sajnálja, hogy a képviselő nem támogatja a lapáremelést (jelenleg 150 forintba kerül az újság a boltokban – a Szerk.). Mint arra rámutatott, legalább tíz évig nem emelkedett a lap ára, olvasók jelezték, hogy a jelenleginél többet kéne fizetni egy újságért.
Kijelentette, érti a képviselő elvárását, hogy kevesebb legyen a hirdetési tartalom, de nem tudja azt csökkenteni, mert az önkormányzati kompenzációhoz saját bevételt is hozzá kell tennie a cégnek, hogy biztosítani lehessen a megnövekedett bérköltségeket, a felügyelőbizottsági tagok megemelkedett tiszteletdíját, továbbá a működéshez szükséges forrást.
Arról is beszélt, hogy zsugorodik a hirdetési piac, a Google-lal és a Facebookkal nem lehet felvenni a versenyt, a cég hirdetésszervezőjének köszönhető, hogy ilyen körülmények között mintegy 20 millió forint a hirdetési bevételük.
Kifejtette, bár a Gyulai Hírlap sosem volt „egy túlfinanszírozott újság”, sem most, sem a korábbi években nem szorult plusz önkormányzati kompenzációra, sőt a covid előtt több mint 14 millió forintot tudott a cég megspórolni 10 év alatt. Kitért arra is, hogy időszerűvé vált az online felületük fejlesztése, mert az oldal „elavult”.
A képviselő kérdésére azt is elmondta, azért nem engedik el „a print kezét”, mert noha többen olvassák az online felületet, a hirdetők még mindig inkább a nyomtatott lapot választják. Megjegyezte ugyanakkor, hogy két éve a tulajdonos hozzájárulásával elkezdték kiadni a Gyulai Hírújságot, amelyet minden fürdővárosi háztartás ingyen kap meg.
A Gyulai Hírlap kapcsán arra is rámutatott, hogy talán már csak a gyulai lap az egyetlen olyan városi újság az országban, amely fizetős, ezt „becsüljük meg”. Emlékeztetett, az újság története 1956-ig nyúlik vissza, az indulás Simonyi Imre nevéhez kötődik, ezért is „jó életben tartani” a lapot a nehézségek ellenére is.
Mint fogalmazott, az újság nincs politikával megtűzdelve, inkább magazinos, olvasmányos irányba „viszik el”.
A képviselő felvetésére azt is kifejtette, azért kötik össze QR-kóddal a nyomtatott lapot az online felülettel, mert „az egész együtt tartja el önmagát”; fontos fenntartani az online oldal életképességét is.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Tavaly is sikeres évet zárt a gyulai turizmus
A Gyulai Turisztikai NKft. 64 millió 498 ezer forint bevétellel és 13 ezer forint nyereséggel zárta a tavalyi évet, utóbbit eredménytartalékba helyezik. A cég 208 millió 136 ezer forint bevétellel és 100 ezer forint adózott eredménnyel számol a 2025-ös üzleti tervében. A határozati javaslatokat egyhangúlag fogadták el a képviselők.
Komoróczki Aliz ügyvezető kiemelte, tavaly is sikeres évet zárt a gyulai turizmus, a vendégéjszakák száma megközelítette a tavalyelőtti, rekordközeli, 600 ezres számot.
A beszámolóból az is kiderül, hogy 2024-ben több mint 217 ezer vendég érkezett Gyulára; 55 százalékuk szállodában foglalt szobát.
A szállodák forgalma 4 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, míg a magán- és egyéb szálláshelyek vendégszáma 9 százalékkal csökkent tavaly.
A külföldi vendégek száma ugyan visszaeset 2024-ben, de a tartózkodási idejük nőtt a tavalyelőtti évhez képest. A legtöbb külföldi vendég az előző évben is Romániából érkezett – áll a szakmai anyagban.
Az ügyvezető a képviselő-testületi ülésen arról is beszélt, hogy tavaly elsősorban az online marketingkampányokra helyezték a hangsúlyt, de televíziós, rádiós és offline felületeken keresztül is népszerűsítették a város turisztikai kínálatát.
Beszámolt róla, hogy tavasszal elindult a Visit Gyula Card virtuális turisztikai kártyarendszer, aminek köszönhetően online platformon – egyszerűbb és pontosabb – tudják mérni a vendégelégedettséget.
Kitért arra is, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy Programjának forrásaiból megújult a gyulai Tourinform Iroda kerékpárparkja. Emellett fejlesztettek egy túratervező modult, és ugyancsak a Kisfaludy Program keretében egy háromnyelvű audiovizuál guide programot, amelyet egyénileg is igénybe vehetnek a turisták.
Aláhúzta, 2025-ben szeretnék megtartani a város belföldi turisztikai pozícióját, emellett Romániában intenzív marketingkampányt folytatnak.
Kiemelte, marketing-költségvetésük idén is meghaladja a 70 millió forintot. A gyulai önkormányzat 140 millióval, a helyi szállodák 20 millió forinttal, a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület 2,5 millió forinttal járul hozzá a cég marketingtevékenységéhez és a Tourinform Iroda fenntartásához.
Zárt ülésen a Gyulakonyha
A Gyulakonyha NKft. 2024-es egyszerűsített éves beszámolójáról, valamint idei üzleti és beruházási tervéről zárt ülésen tárgyalt a képviselő-testület. A cég gazdálkodásával kapcsolatos vizsgálatról külön cikkben számoltunk be.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Támogatások
A képviselő-testület egyhangúlag megszavazta, hogy Görgényi Ernő 503 ezer forint támogatást nyújtson a Gyulai Mentőalapítványnak a polgármesteri keretből. Az összegből egy újraélesztési okoseszközt és egy oktatódefibrillátort szereznek be.
Ugyancsak egyhangúlag döntöttek arról a képviselők, hogy egymillió forinttal támogatják a Végvár Népművészeti Alapítványt. Az összeget a Végvár Táncegyüttes előadásaira, a Körös-völgyi Sokadalom, a városi augusztus 20-ai műsor megvalósítására, valamint egy lengyelországi néptáncfesztiválon való megjelenésre fordítják.
Az Alapítvány a Dürer Albert Általános Iskoláért szervezetnek Kónya István (Fidesz–KDNP) 150 ezer forint támogatást nyújt alpolgármesteri keretéből az udvari eszközpark bővítésére, a döntést szintén egyhangúlag támogatta a képviselő-testület.
Régi-új igazgató
A képviselők szintén egyhangú döntéssel választották meg újabb öt évre, 2030. augusztus 15-ig Makráné Gombkötő Zitát Gyula Város Egyesített Óvodája (GYVEÓ) igazgatójának. Mint elhangzott, a nevelőtestület egyöntetűen támogatta a kinevezést, ezért nem kellett pályázatot kiírnia az önkormányzatnak a posztra.
Makráné Gombkötő Zita kifejtette, az öt évvel ezelőtt megfogalmazott programjának középpontjában a fenntartható fejlődés és a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátása állt, ezek ma is aktuális kérdések. Hozzátette, előbbi területén élen járnak, több nevelési intézményből is érdeklődtek a programjuk iránt, amelyet szeretnének egységes szakmai anyagként közreadni az országban.
Mint ismertette, a sajátos nevelési igényű gyerekek száma folyamatosan nő. Jelenleg a GYVEÓ hat tagintézményében fogadják őket, de szeretnék, ha a másik két óvodájuk is alkalmas lenne az ellátásukra. Hozzátette, a dajkák részéről is igény van a továbbképzésre ezen a területen.
Beszámolt róla, hogy tovább bővítenék az óvodák eszközparkját, bevezetik a lóasszisztált meseterápiát, tehetségműhelyeket alakítanak ki saját pedagógusaik bevonásával, továbbá nemzetközi kapcsolatokat építenének ki.
Görgényi Ernő azt kérte az igazgatótól, hogy érzékenyítéssel segítsék a sajátos nevelési igényű gyerekek integrálását az óvodai közösségbe.
25 óvodai csoport
A grémium egyhangú döntésével huszonötben határozta meg a 2025–26-os nevelési évben indítható óvodai csoportok számát a GYVEÓ székhely- és tagintézményeiben. A képviselők egyúttal arról is döntöttek, hogy a gyulavári óvodában 20 százalékkal, a galbácskerti óvodában 15 százalékkal túlléphetik a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott maximális csoportlétszámot. A GYVEÓ-ba 132 gyermek iratkozott be áprilisban, ez 16-tal több, mint tavaly, az óvodások összlétszáma 498 fő.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Az anyagi problémákat felváltja a szülők közti konfliktus
Az ülésen egyhangúlag fogadták el a képviselők a 2024. évi gyermekvédelmi beszámolót is. A szakmai anyagból kiderül, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 43 családban 65 gyermek részesült tavaly, összesen 844 ezer forint összegben; óvodai és iskolai évkezdést segítő támogatást pedig 125-en kaptak, összesen 1 millió 206 ezer forint összegben. A gyermek fogadásának előkészítéséhez 79 esetben nyújtott támogatást az önkormányzat, ennek összege 3 millió 950 ezer forint volt. A város emellett ösztöndíjakkal is segíti a hátrányos helyzetű, tehetséges fiatalokat.
A beszámoló ismerteti, közétkeztetési támogatást tavaly átlagosan 29 gyermeknek nyújtott a város 2 millió 264 ezer forint összegben. Az önkormányzat szünidőben is biztosít ingyenes ebédet azoknak a hátrányos helyzetű, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek, akiknek a szülője, illetve a törvényes képviselője kérelmezi azt.
Emellett iskola- és óvodabusz-szolgáltatással is segítik a külterületen élő gyermekeket, tavaly 25-en vették azt igénybe.
Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP), aki a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének vezetője is, rámutatott, az anyagi problémák helyett egyre inkább a kapcsolati problémák kerülnek túlsúlyba a családokban, a szülők közti konfliktusban gyakran eszközzé válik a gyerek.
Új tag
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében a Gyulai Várfürdő felügyelőbizottságában június 14-től Dubovecz Réka váltja a posztjáról lemondó Gulyás Imrét. Megbízatása 2029. február 4-ig tart, tiszteletdíja havi bruttó 100 ezer forint.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Új imázsfilm
Az ülésen bemutatták Gyula új városimázsfilmjét, amely a Gyulai Turisztikai NKft. és a Gyulai Várfürdő Kft. közös finanszírozásában készült el.
Görgényi Ernő felidézte, legutóbb 2019-ben készült városi imázsfilm. A mostani, nagyjából négyperces alkotást Tuza Norbert rendezte. A hosszabb változat mellett több tematikus, rövidebb filmvágat is készült, négy évszakos formában, továbbá magyar, angol és román narrációval és zenei alappal.
A rendező kifejtette, Gyula sokszínűségét szerették volna megmutatni úgy, hogy közben a város múltját is megidézik. A filmben Erkel Ferenc alakja is feltűnik, a zeneszerzőt a gyulai Beszterczey Attila formálja meg.
A színész elmondta, két fiatal is feltűnik az alkotásban, mindketten a gyulai Calliope színjátszó kör tagjai.
