Gyulai Hírlap - Gázmotort építene a Gyulai Várfürdő, újraválasztották Fekete-Dombi Ildikót

Az elvárásokhoz képest jól teljesített a fürdő

Egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület a Gyulai Várfürdő idei első kilenc hónapjának eseményeiről, első nyolc hónapjának gazdálkodásáról, 2025-ös várható eredményéről, valamint a 2026-os üzleti tervezés koncepciójáról szóló beszámolóját.

Kun Miklós ügyvezető igazgató kifejtette, az üzleti tervezés időszakában arra számítottak, hogy 2025 a koronavírus-időszak éveihez hasonló, nagyon nehéz év lesz, de az elvárásaikhoz képest jól teljesítettek.

Közölte, az első kilenc hónapban 448 ezren váltottak jegyet a fürdőbe, ez a szám mindössze 4,3 százalékkal marad el az tavalyi év azonos időszakának számaitól. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a nyári időszakban 8,1 százalékkal csökkent a látogatószám az előző évhez képest, amit nem csak a főépület, a vízgyógyászati rész és a „lovarda” felújítási munkálatai okoztak, hiszen szinte minden hazai fürdőnél ugyanezek a tendenciák voltak megfigyelhetők. A vendégszámot a változékony, csapadékos időjárás mellett az előszezonos, nagyon olcsó külföldi utak is visszavetették – mutatott rá.

A fürdő árbevétele az év első nyolc hónapjában 3,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez egyrészt az év eleji, 4,4 százalékos áremelésnek köszönhető, másrészt annak, hogy nőtt a családos vendégek aránya, ezzel az AquaPalota látogatószáma is.

Az ügyvezető elmondta, az első nyolc hónap adózott eredménye 435 millió forint, ami 23 százalékkal marad el az előző év azonos időszakáétól. A visszaesés oka az anyagi jellegű költségek növekedése és a személyi jellegű ráfordítások 10,1 százalékos emelkedése. Utóbbi kapcsán kifejtette, igyekeznek megbecsülni a dolgozóikat, akiknek száma négy fővel, 135-re emelkedett. Hozzátette, évi három alkalommal fizetnek jutalmat munkatársaiknak.

Kun Miklós jelezte, év végére 242 millió forintos eredményt prognosztizálnak, ez kis mértékben meghaladja az üzleti tervben szereplő adózás utáni eredményt.

Arról is beszámolt, hogy jövőre 8 százalékos béremelést terveznek, de ha a garantált bérminimum összege meghaladja ezt a szintet, az a bérszínvonal lesz az irányadó.

Emlékeztetett, a Magyar Turisztikai Ügynökség 3 milliárd forintos támogatásából megvalósuló beruházássorozatuk harmadik ütemében mintegy 1 milliárd forintból végeztek belsőépületi átalakítást a főépületben és a vízgyógyászati részen, emellett új éttermet és büfét alakítottak ki. A „lovarda” rekonstrukciója szintén ebben a lépcsőben valósul meg.

Kiemelte, saját erőből valósították meg tmk-műhelyük felújítását, valamint több olyan beruházást, amely a biztonságos és energiahatékony üzemeltetést szolgálja. Ezek közé tartozik többek között a fürdő elektromos hálózatának fejlesztése, az elosztóközpontok cseréje, továbbá a szennyvízhálózat rákötése a városi hálózatra.

Arról is beszámolt, hogy elkezdődött a terveztetése a vizesblokkok felújításának, a versenyuszoda bővítésének és egy új csúszdarendszer kiépítésének.

Jelezte, jövőre a napi felnőttjegy ára két lépcsőben 4900 forintról 5300 forintra emelkedik. Az AquaPalota hétköznapi belépőjének ára 2600 forintról 2700 forintra, hétvégi belépőjének ára 2900 forintról 3000 forintra nő. A gyulai igazolvánnyal igénybe vehető jegy felnőtteknek 1650 forintba, diákoknak és nyugdíjasoknak 1450 forintba fog kerülni. A szaunafelöntések ára 700 forintról 1000 forintra nő, de a szaunaparkot ingyen lehet majd használni.

Mikóné Hirth Beáta (Marég) kérdésére kifejtette, a „lovarda” átalakításának befejezése azért tolódik egy hónappal, november 27-re, mert olyan munkálatokat is elvégeznek, amelyek a közbeszerzésben nem szerepeltek. A részletekről elmondta, a medence alatti, több mint 60 éves csővezetékeket is kicserélik saját forrásból, hogy az új csempét ne kelljen újrabontani egy esetleges csőtörés esetén.

Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) érdeklődésére közölte, az áramfogyasztásuk éves szinten 4 gigawattról 3,2 gigawattra csökkent az energiamegtakarítást célzó beruházások révén. Jelezte, napelemrendszerüket további 50 kilowattal szeretnék bővíteni.

A fürdő éves gázfogyasztása szintén jelentősen csökkent – emelte ki, hozzátéve, hogy az 5-ös termálkút kísérőgázainak hasznosítására gázmotort építenek, ami hőt és elektromos áramot is termel. 

Hangsúlyozta, áraik versenyképesek, hiszen a romániai fürdők drágábbak a gyulainál. A hasonló volumenű, nemzetközi jelentőségi vidéki fürdők kismértékben, a nyugat-magyarországi és a budapesti fürdők pedig jelentősen drágábbak náluk – tette hozzá. Mint fogalmazott, a Gyulai Várfürdő a felújítások után a legjobb fürdő lesz az országban.

Sióréti Gabriella (Marég) kérdésére kifejtette, a kupolás wellness statikailag megmenthető, de nagyon nagy költségek árán. Mint ismertette, a létesítményt termálmedencének építették 1984-ben, majd átalakították vízforgatós rendszerűvé 2004-ben. Az ilyen típusú medencékben használt vegyszerek gázai kioldották a vasat a vasbeton szerkezetből, ezért vált életveszélyessé a kupolás wellness használata – magyarázta. Jelezte, tervek készülnek arra, hogy az építmény helyére vagy annak átalakításával hogyan tudnak olyan wellnessközpontot kialakítani, amely „kecsesebb, modernebb, és nem nyomul ilyen erőszakosan rá a Stefánia-szárnyra”.

Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) felvetésére elmondta, nem kerültek be az Úszó Nemzet Programba, de bíznak benne, hogy később felkerülhetnek a listára. Hozzátette, a Magyar Úszó Szövetség infrastruktúra-fejlesztési programjából támogatást igényeltek a versenyuszoda fejlesztésére, reményeik szerint forrást kapnak rá.

A fürdő beszámolójából az is kiderül, tervezési szakaszban van a versenyuszoda kiszolgálóépületének teljes átalakítása, amelybe beletartozik a vízszigetelési problémák megoldása, az öltözők rekonstrukciója, a szauna felújítása és bővítése, egy fedett konditerem kialakítása, valamint egy új, az 50-es versenyuszodából közvetlenül elérhető termálmedence megvalósítása. „Ezzel egy helyen válik elérhetővé a versenyuszoda, a tanuszoda, a szauna és a szabadtéri, egész évben üzemelő termálmedence, mely vízigényét a II. és a IV. kutak vize biztosítja majd” – írták.

Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP) az ülésen úgy fogalmazott, nehéz viszonyok között is „szépen működik a fürdő, emellett újul és szépül”. Kiemelte, a fürdő szennyvízmérő eszköze annyira különleges, hogy mindössze néhány található belőle az országban.

Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester szót ejtett róla, hogy a fürdő parkjában különleges fafajokkal pótolták a kiszáradt és biztonsági okokból kivágásra ítélt fákat. „Nincs még egy olyan fürdő az országban, amelyet egy botanikus kertben létesítettek” – húzta alá.

Javult az eredmény

A Gyulai Közüzemi NKft. 2025-ös üzleti tervét 1 milliárd 533 millió forint bevétellel és 49 millió forint adózás előtti veszteséggel szavazta meg a testület 12 igennel, két tartózkodás mellett.  

A polgármester emlékeztetett, a cég üzleti tervét – a jelentős veszteség miatt – májusban nem fogadták el, és felkértek egy külső szakértőt, hogy világítsa át a társaságot, és vizsgálja át az üzleti tervét.  

Elmondta, azóta nagymértékben javultak a Gyulai Közüzemi NKft. gazdálkodási eredményei, 73,6 millió forint veszteség helyett -49 millió forintos eredményt tervezett be a cég. Hozzátette, az átvilágítás eredményeként született javaslatok egy részét már megvalósította a társaság, a többségüket pedig jövőre fogja.

Molnár Csaba ügyvezető kiemelte, számos olyan intézkedést vezettek be, amelynek köszönhetően csökkentek a költségeik. Példaként említette a hulladékgazdálkodási rendszer átszervezését, optimalizálását, a vállalkozási szerződések áttekintését. Megjegyezte, elöregedett gépparkjuk van, amelyet folyamatosan karbantartanak, hogy ne legyen szükség javíttatásra, ezzel is spórolnak.

Mikóné Hirth Beáta kérdésére rámutatott, a hulladékszállítás terén el kell fogadniuk a szolgáltató és a régiókoordinátor ajánlatát, nincs lehetőségük a bevétel növelésére. Aláhúzta, önmagában a hulladékszállítás, -gyűjtés nem veszteséges, a negatív eredményt az okozza, hogy számos olyan felosztható költségük van, ami nem egy tevékenységhez köthető.

Kifejtette, a hulladékszállító járművek javítása nagyon költséges, de mivel kétéves szerződésük van, nem látja értelmét, hogy 100 millió forintos új autóra ruházzanak be. Hozzátette, a lehetőségeikhez mérten igyekeznek fejleszteni a gépparkjukat, idén beszereztek egy „csipegetős, önrakodós autót a parkgondozási feladatok ellátáshoz, korábban pedig zölddarálót és fűnyíró traktorokat is vásároltak.  

A képviselő és Sióréti Gabriella (Marég) felvetéseire arról is szólt, hogy az önkormányzati lakások bérleti díját rendelet szabályozza; és bizonyos esetekben a lakásokkal kapcsolatos kiadásaik jóval magasabbak, mint a bérleti díj. Azt is elmondta, a Vadvirág utcai fecskeházak esetében a bevétel az önkormányzatot illeti meg, mivel ezek pályázati forrásból valósultak meg, és ez feltétel volt a kiírásban.  

Görgényi Ernő arról is beszélt, hogy vannak olyan önkormányzati lakások, például a Dobos István utcában, amelyekre óriási összegeket kellene költeni, hogy lakhatók legyenek, és sokszor előfordul az is, hogy a kiköltöző lakó jelentős közüzemi tartozást hagy maga után. Amíg ez nincs kifizetve, nem tud beköltözni új bérlő a lakásba, hiába áll üresen papíron – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a kiadható ingatlanok bérbe vannak adva.

Arra is kitért, hogy a céget átvilágító szakértő javaslatot tett a bérleti díjak jelentős emelésére. „Akkor várom a javaslatokat a képviselőtársaimtól, hogy mennyit emeljünk azoknak a szegény embereknek a bérleti díján, akik ezekben a lakásokban laknak” – fogalmazott, rámutatva, hogy „az ő szociális helyzetüket figyelembe véve, nagyon óvatosan, nagyon keveset” szoktak emelni a bérleti díjakon, ennek pedig az az ára, hogy veszteséget termel az önkormányzati lakásszektor.

Marad Fekete-Dombi Ildikó

Egyhangúlag választotta Fekete-Dombi Ildikót újabb öt évre, 2030. november 30-ig az Erkel Ferenc NKft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetőjévé a képviselő-testület.

A polgármester elmondta, nincs pályáztatási kötelezettségük, és elégedettek az ügyvezető munkájával, ezért nem pályáztatták meg a posztot.

Fekete-Dombi Ildikó kifejtette, az elmúlt öt évük szakmailag eredményes volt. Céljuk, hogy ez az elkövetkező öt évben is így megmaradjon, ehhez pedig alkalmazkodniuk kell a társadalmi-gazdasági környezet változásaihoz, hiszen ők „a gyulai turizmus zászlóshajói”. Hozzátette, a Gyulai Várfürdő mellett a vár és az Almásy-kastély a város legnépszerűbb turisztikai attrakciói.

Közölte, a várba évente 80-100 ezer ember látogat el, a kastélyba pedig 50-80 ezer. Az összes kiállítóhelyen csaknem 200 ezer ember fordul meg egy év alatt.

Elmondta, komoly kihívást jelent számukra, hogy műemléképületeket kell karbantartaniuk. Emlékeztetett, a gyulai vár rekonstrukciója óta húsz év telt el. Nyáron falvizsgákat indult, hogy feltárják, mi okoz nedvesedést egyes helyeken; vélhetően felújítást kell majd végezni az épületen – számolt be róla.

Hozzátette, a várkiállítás megújítására már fordítottak pénzt, a Kubinyi Ágoston-programból elnyert forrásból a várostromot ábrázoló makett és animációs film is készült. Jelezte, újabb fejlesztések várhatók, a Miniszterelnökségtől közel 5,4 millió forint pályázati támogatást nyertek el egy vártörténeti terem kialakítására, és elindult a tervezése egy börtöntörténeti kiállításnak, amelyre a Nemzeti Kulturális Alaptól egymillió forint támogatást kaptak.

Hangsúlyozta, az öt gyulai kiállítóhelyből már négy interaktív, és az elkövetkező öt évben is prioritásként kezelik, hogy 21. századi technikai fejlesztésekkel tegyék vonzóvá tárlataikat.

Jelezte, terveik között szerepel a kastélykávézó átalakítása is, a cél a gazdaságos működtetés.

Görgényi Ernő az előterjesztés tárgyalásakor kiemelte: a cég kreatív munkatársainak köszönhetően sok saját fejlesztés valósult meg a kiállítóhelyeken.

Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester úgy fogalmazott, Fekete-Dombi Ildikó jó mentalitást és határozottságot hozott magával, és számos eredményt ért el a csapatával.

Az alpolgármester a Kohán György Alapítvány kuratóriumának nevében is köszönetet mondott. Mint mondta, az ügyvezető segít abban, hogy a Kohán Képtár és Kohán György életműve méltó helyére kerüljön.

Durkó Károly megköszönte a cég munkatársainak „a partnerséget, a nyitottságot és a profizmust”.

450 millió forintra pályázik a város

A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében 450 millió forint támogatást igényel a belterületi csapadékvízrendszer negyedik ütemének megvalósítására a TOP Plusz forrásaiból a gyulai önkormányzat. A beruházást konzorciumi együttműködésben valósítanák meg a Békés-Bihar Településfejlesztési NKft.-vel, a fejlesztés a Tessedik utcát, Erzsébet utcát, Vár utcát, a Görbe utcát, az Újülés utcát és a Kapa utcát érintené.

A polgármester felidézte, az első ütemre 400 millió forintot, a másodikra 390 millió forintot, a harmadikra 412 millió forintot nyertek el korábban.

Sióréti Gabriella az előterjesztést idézve elmondta, az önkormányzat korábbi támogatási kérelme nem kapott forrást, mert a Zöldinfrastruktúra Tervtanács és a Területi Vízgazdálkodási Tanács olyan megoldások alkalmazását részesíti előnyben, amelyek késleltetik a csapadékvíz lefolyását, és elősegítik a helyben történő beszivárgást, ezzel is támogatva a klímaváltozás kedvezőtlen hatásának, a vízhiánynak a mérséklését. Azt kérdezte, megfelelő lesz-e a mostani műszaki megoldás, mert véleménye szerint az szintén a csapadékvíz elvezetését hivatott biztosítani, és „nem annyira támogatja” annak helyben tartását. A képviselő Mikóné Hirth Beátával kiosztott egy tájékoztatóanyagot az úgynevezett szivacsváros-koncepcióról, amelynek a lényege, hogy a csapadékvizet speciális burkolatokon keresztül vezetik a talajba.

Kónya István úgy fogalmazott, „sokszor a felhívás tartalma és a valóság nincs összhangban”. Románvároson nagy esőzésekkor rendszeresen befolyt a telkekre a víz, ami sok esetben veszélyeztette az ingatlanokat. Leszögezte, azokban az utcákban, ahol a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék komoly problémát okoz, meg kell találni a megfelelő műszaki megoldást.

Elmondta, sikerült megbeszélést folytatni augusztusban az irányítóhatósággal, aminek eredményeként újra megnyitották számukra a forrást.

Csige Gábor jegyző rámutatott, egyik esetben sem a klasszikus zárt csapadékvíz-elvezető rendszert alakítanának ki; mindenhol szikkasztó árkot terveztek, és csak az a csapadékvíz-mennyiség jut be a zárt rendszerbe, amit az árok nem tud befogadni.

Azt is mondta, nem tudták, hogy szivacsváros a neve annak a koncepciónak, „amely mentén az elmúlt 15 évben gyakorlatilag a városfejlesztés folyik”. A közparkoknál, a köztereken, a közlekedési létesítményeknél olyan burkolatokat használnak, amelyek áteresztik a vizet, és a nagymértékű fásítás is beleillik ebbe a koncepcióba – ismertette.

Kiss Szabolcs megerősítette, eddig is azt az irányelvet követték, hogy a keletkező csapadékvizet helyben kell tartani; rengetek záportározó veszi körül a várost. Hozzátette, örül, ha megvalósul a pályázat, mert „Románváros a lavór alja, minden víz odafolyik”.

Alt Norbert (Fidesz–KDNP) alpolgármester szerint „azok, akik ezeket a pályázati kiírásokat csinálják, az V. kerületen kívül életükben nem jártak még”. Mint kifejtette, a csapadékvíz-elvezető rendszereknek éppen az lenne a lényegük, hogy az özönvízszerű esőzések idején a vizet elvezessék, hogy ne a házak falain hullámozzon. Hozzáfűzte, sok ingatlantulajdonost ismer, aki az udvarán csapadékvízgyűjtő edényekben gyűjti az esővizet, és azokból locsolja a kertjét. Emellett az északi tórendszer révén is van mód a csapadékvíz helyben tartására az érintett városrészen.

Arról is szót ejtett, hogy az általa javasolt két utca miatt utasíthatták el a korábbi pályázatukat. Az egyik a Faiskola utca, ahol az esővíz alámosta az utat, ezért indokolt lenne egy zárt rendszer kialakítása, a másik a Vörösmarty utca páros oldala, ahol „özönvízszerű esőzések idején bokáig, térdig ér a víz”. A probléma megoldására más pénzügyi forrást kell találni – mondta.

Görgényi Ernő megköszönte a tájékoztatóanyagot, mint mondta, ő is nyitott az ilyen megoldások iránt, de legtöbbször azt látja, hogy „ezeket a gyulaiak már évtizedek óta vagy akár egy évszázada csinálják”. Mint ismertette, 2006-ban a Kossuth téren az összes parkoló vízáteresztő burkolattal készült, és azóta minden hasonló beruházásnál ezt használják.

„Nagyon nehéz dolgunk van, amikor méregzöld pestiek szakértőként fellépve próbálnak olyan elvárások megfogalmazni, amik nem működnek, csak az elméletükben” – fogalmazott. Hozzátette, az önkormányzatiság közösségi műfaj, nem erőszakolhatják rá a döntésüket az emberekre, főleg ilyen kérdésekben, „mert akkor nem fog működni”. Példaként említette, hogy az egyeztetésen a szakemberek azt javasolták, az Erzsébet utcai lakók alakítsanak ki vízgyűjtőket a portájukon. Ehhez a teljes csatornázásukat át kéne építeniük, ennek a költségét ki fizetné? – tette fel a kérdést. Az is felmerült, hogy Románvároson a házak előtt alakítsanak ki esőkerteket. Ha nem esik, ezekben mi lesz?  – kérdezte.

„Próbáltuk őket a valósággal megismertetve kompromisszum felé terelni, mostanra talán sikerült hosszas egyeztetések során” – jegyezte meg.

Azt is mondta, közös céljuk, hogy minél zöldebb és élhetőbb legyen a város, „ez a projekt is ezt a célt szolgálja, amikor pedig özönvízszerű eső van, vezessük el a vizet”.

Kedvezménnyel segítik a vállalkozókat

A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében a vendéglátóhelyet üzemeltető, illetve vendéglátó-ipari tevékenységet végző mikro-, kis- és középvállalkozások idén is kedvezményes áron vehetik bérbe az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségeket a téli, turisztikai főszezonon kívüli időszakban.

A polgármester emlékeztetett, a koronavírus-járvány idején vezették be az intézkedést, amely az orosz–ukrán háború miatt megemelkedett energiaárak miatt azóta is indokolt. Hozzátette, ezzel is segíteni szeretnék a vendéglátó-ipari vállalkozókat, hogy talpon tudjanak maradni abban az időszakban, amikor az energiaköltségeik nőnek, a bevételük pedig csökken. Kifejtette, ezek a vállalkozások formálják a közösségi életet, és növelik a város turisztikai vonzerejét.  

Mint ismertette, a bérleti díjból 40 százalék kedvezményt adnak, amennyiben a bérlő vállalja, hogy 2025. október 1. és 2026. április 30. között nem hagy fel üzletszerű tevékenységével a bérleményben. A kedvezmény érvényesítésének feltétele egy kötelezettségvállalási nyilatkozat, amelyben a bérlő vállalja, hogy az üzlethelyiségben legalább 2026. december 31-ig nem hagy fel a tevékenységével. Azok a bérlők, akik 2025. október 1. és 2026. április 30. között nem folytatnak üzletszerű tevékenységet a bérleményben, de a bérleti szerződést nem szüntetik meg, csak havi 5000 forint bérleti díjat kell fizetniük.

Emlékoszlopot állítanak Molnár Albertnek

Egyhangúlag támogatta a képviselő-testület, hogy az önkormányzat 2,1 millió forintból emlékoszlopot állítson Molnár Albert (1878–1952) egykori városi építészeti műszaki tanácsos tiszteletére a Béke sugárút 33. szám alatt álló társasház előtti közterületen.

Görgényi Ernő elmondta, az emlékoszlop-állítást Molnár Albert unokája, Balogh Andrásné kezdeményezte.

Ismertette, a Molnár család lakóháza a Béke sugárút 33. számú társasház helyén, az egykori Wenckheim Béla út és a Göndöcs utca sarkán állt. Az épületet 1965-ben kisajátították és lebontották.  

Felidézte, Molnár Albert alkotta meg 1906-ban az egyesített város címerét, amely alapja Gyula mai címerének.

Durkó Károly kiemelte, az 1906-os címer mellett Molnár Albert nevéhez fűződik többek között a város fásítása, a József Szanatórium és a kaszinó megépítése, a helyi kórház bővítése, emellett nagyon fontos szerepe volt a városszerkezet kialakításában is.

 

A mobijegy és -bérlet ára nem emelkedik

A MÁV Személyszállítási Zrt. által végzett autóbuszos, menetrend szerinti helyi személyszállítás 2026-os díjtételeiről szóló határozati javaslatot ugyancsak egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.

A döntés értelmében jövő januártól a járművezetőnél váltott menetjegyért 450 forint helyett 500 forintot kell fizetni. Az elővételben megváltott menetjegy ára 5,3 százalékkal, a bérletek árai 4–4,2 százalékkal emelkednek.  A mobilmenetjegy és -bérletek ára nem változik.

 

Emelkedik az ifa

Egyhangúlag támogatta a képviselő-testület, hogy a helyi szállásadók javaslatára vendégéjszakánként 550 forintról 750 forintra emelkedjen a turisták által fizetendő idegenforgalmi adó mértéke.

Görgényi Ernő elmondta, az idegenforgalmi adóból befolyt bevételt a Gyulai Turisztikai NKft. finanszírozására, valamint a gyulai turizmust szolgáló tevékenységekre fordítják. 

Hozzátette, a helyi turisztikai szektor szereplői úgy látják, az emelés nem rontja a város versenyképességét, hiszen más településeken eddig is lényeges magasabb volt az idegenforgalmi adó mértéke.

Együttműködnek a pálinkafesztivál szervezőivel

A grémium egyhangú döntése értelmében a gyulai önkormányzat újabb öt évre együttműködési megállapodást köt a Magyar Gasztrokulturális Rendezvényszervező Kft.-vel és a Bora Ital-nagykereskedelmi Kft.-vel a Gyulai Pálinkafesztivál megrendezésére, amelyhez évente legalább 8 millió forint támogatást biztosít.  

A polgármester kifejtette, a rendezvényszervező szakma egyre nehezebb helyzetben van, ezért azzal segítik a munkájukat, hogy középtávú megállapodásokkal kiszámítható feltételeket biztosítanak számukra. Aláhúzta, közös érdekük, hogy ezek a rendezvények megvalósuljanak, és sikeresek legyenek.

Sióréti Gabriella felvetésére leszögezte, a szerződés alapján megtagadhatják a támogatás folyósítását, amennyiben a Magyar Gasztrokulturális Rendezvényszervező Kft. nem vonja be a Bora Ital-nagykereskedelmi Kft.-t a rendezvény megszervezésébe, erre azonban nem lát valós esélyt, mivel a két cég gyakorlatilag egy családhoz tartozik.

A képviselő kérdésére azt is elmondta, az önkormányzat akkor ad magasabb összegű támogatást a rendezvényre, ha van rá kerete, és megszavazza azt a képviselő-testület.