kónya istván, elek tibor és dér andrás
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Elek Tibor kiemelte: az elmúlt 59 év komoly hagyományokkal bír, amelyeket igyekeznek továbbvinni, éltetni, megújítani és gazdagítani. Mint mondta, továbbra is az a céljuk, hogy a kortársa magyar színházi kultúra sokszínűségét, különböző értékét megmutassák a gyulai közönségnek, valamint az idelátogatóknak.
Ahogy az már megszokott, idén is három fesztivállal készülnek a színházszeretőknek: július 11–14. között tizenhetedik alkalommal rendezik meg a Shakespeare Fesztivált, idén Shakespeare, kicsit másképp alcímmel, amelynek értelmében átiratokat, paródiákat, parafrázisokat, láthatnak majd a nézők.
Mint mondta, visszatér két korábbi bemutatójuk, a Rosencrantz és Guildenstern halott, valamint a Hamlear című darabok. A Rómeó és Júlia egy különleges bábszínházi előadásban elevenedik meg, az Ahogy tetszik pedig táncszínházi továbbgondolást kap Kulcsár Noémi rendezésében. A Miskolci Nemzeti Színház a Lear halála című darabot hozza el Gyulára, a horvát Filip Krenus pedig a Shakespeare világát megidéző Poor Player című előadást állítja színpadra.
Elek Tibor azzal folytatta, hogy augusztus 1–7. között már ötödik alkalommal szervezik meg az Erdélyi Hetet, amely során minden nap más erdélyi magyar színház mutatkozik be a várszínházban. A gyergyói Figura Stúdió Színháza a Káosz című darabbal érkezik, a nagyváradi Szigligeti Színház a Valahol Európában musicalt hozza a fürdővárosba, a temesvári Csiky Gergely Állami Színház pedig a BÁNK-ot adja elő. Az érdeklődők láthatják meg a Szatmárnémeti Harag György Társulat Illatszertár című előadását, az Aradi Kamaraszínház a Karnyóné és a Vitéz László darabokat adja elő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház az Állatfarmból készít musicalt, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház pedig Molnár Ferenc A doktor úr című előadását állítja színpadra.
Az igazgató hangsúlyozta: a programsorozat szerves részévé vált az egy-egy nemzeti klasszikus életművét középpontba állító fesztivál. Székely János, Weöres Sándor, Márai Sándor és Szabó Magda után idén Tamási Áron életműve következik, az augusztus 12–14. közötti Tamási Áron-napokon, amely során összesen öt előadással, egy konferenciával és diákszínjátszókkal emlékeznek az íróra. A nézők láthatják majd a Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös produkcióját, a Tündöklő Jeromost, ezen kívül a Vitéz lélek, A boldog nyárfalevél, Énekes madár és Ördögölő Józsiás című darabokat.
Elek Tibor aláhúzta: a három fesztivál mellett szintén fontos az öt saját bemutató, amelyeket többnyire koprodukcióban valósítanak meg. Az első bemutatót, a Mindenkinek mindene (Apor Vilmos) című darabot a Győri Nemzeti Színházzal közösen hozzák létre. Mint mondta, ezzel a nemzeti önazonosságot erősítő történelmi témájú darabok hagyományát viszik tovább. A darabot Dér András írta, valamint ő is rendezi, a Gyulai Várszínház felkérésére.
A Kolozsvári Állami Magyar Színházzal kötött testvérszínházi megállapodás része a Vecsei H. Miklós által írt, ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett Az ifjú barbárok című előadás, amely Bartók és Kodály első népdalgyűjtő körútjának motivációit és élményeit mutatja be.
A De mi lett a nővel? teljes mértékig a Gyulai Várszínház saját fejlesztésű előadása, amely Kiss Csaba Csehov műveiből írott egyik sikerdarabjából készül. A nyári évad záróelőadása lesz Gozzi A szarvaskirály című klasszikusa, amely a Karinthy Színházzal közösen állít színpadra a fürdővárosi teátrum, Berettyán Nándor rendezésében.
Hozzátette: a hagyományoknak megfelelően idén is lesznek a palettán történelmi darabok, világirodalmi és magyar klasszikusok, valamint kortárs magyar szerzők is, ahogy nem maradnak el a zenés darabok sem, így lesz Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivál, valamin Jazz Fesztivál is.
A zenés-táncos darabok sorát erősíti, az Ahogy tetszik mellett, a Ramazuri, a Mulat a Monarchia, A boldog nyárfalevél és az Ördögölő Józsiás is.
Az igazgató beszélt arról is, hogy a fiatal korosztályok is kitüntetett figyelmet kapnak, hiszen a rendhagyó bábszínházi előadásokon kívül lesznek gyermek- és ifjúsági darabok is.
A Mindenkinek mindene (Apor Vilmos) című darabról a rendező, Dér András számolt be bővebben. Mint mondta, 10-15 évvel ezelőtt kezdett komolyabban foglalkozni Apor Vilmossal, amikor egy filmforgatókönyvet írt az életéről, többek között Gyulán is járt akkor, hogy anyagot gyűjtsön, kutasson.
Néhány évvel ezelőtt ismerkedett meg Elek Tiborral, akinek beszélt erről a forgatókönyvről, ekkor kérte meg az igazgató, hogy írjon és rendezzen egy darabot a fürdővárosi teátrumnak. Hozzátette, hogy nem akart dokumentumdrámát készíteni, mert – véleménye szerint – a fiatalok néhány perc alatt elunnák azt, így fikciós elemekkel is tarkítják a darabot, amely két felvonásos lesz, az első Gyulán, a második Győrben játszódik.
Az előadás során azt mutatják be, ahogy Apor a halálos ágyán visszaemlékezik a saját életére, a múltat főként filmbejátszásokkal fogják megeleveníteni. A főszerepet a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Bakos-Kiss Gábor fogja játszani.
– A Gyulai Várszínház a gyulai kultúra zászlóshajója – vette át a szót Kónya István. Mint mondta, a teátrum a legelső várszínház, valamint az egyik legrégebbi szabadtéri színház, ahol az elmúlt 58 évadban az ország meghatározó színészóriásai léptek színpadra, ez a fajta nívó pedig motiválja a mindenkori színházvezetést.
Apor Vilmosról elmondta, hogy igazi gyulai volt, hiába született Segesváron, hiszen itt lett 23 évesen káplán, 26 évesen pedig plébános , itt töltötte a munkássága nagyobb részét, sőt, püspökké is itt szentelték.
Az alpolgármester fontosnak tartotta azt is, hogy a fiatalokat is megszólítsa a színház, hiszen így megismerik a kultúrát, a magyar nyelv szépségeit, valamint nevelő-oktató hatása is van ezeknek a daraboknak, amelyekkel tudatos kultúrafogyasztó felnőtteket lehet nevelni.
A Gyulai Várszínház 59. évadának teljes, részletes programját a gyulaivarszinhaz.hu oldalon olvashatják el az érdeklődők.
