Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Többletforrás a Gyulakonyha új épületének rehabilitációjához
A volt relégyár rehabilitálásához 271 millió forint pályázaton kívüli forrást biztosított a képviselő-testület az idei költségvetés céltartalékából, az előterjesztést 12 igennel, egyhangúlag szavazták meg a képviselők. A többletköltség finanszírozására az önkormányzat ráemelési kérelmet nyújtott be a kormányhoz.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) elmondta: az épületben kapna helyet a Gyulakonyha, amely jelenleg egy műszakilag leromlott állapotú épületben működik. Hozzátette, a beruházás azért is indokolt, mert a cég telephelye „be van zsúfolva” a Dürer általános iskola mellé, ha elköltözne, a tanintézmény megkaphatná a területét. Mint azt a városvezető korábban közölte, a telken sportudvar és parkolók létesülnének.
Az előterjesztésből kiderül, a volt relégyár földszintjén négyezer adagos főzőkonyhát alakítanak ki a hozzá tartozó kiszolgálóhelyiségekkel: raktárakkal, hűtő- és fagyasztókamrákkal, valamint edénytároló és mosogatóhelyiségekkel. Az emeleten irodahelyiségek, mosdók, öltözők, mosoda, valamint egy önkormányzati raktár és irattára kap helyet. A felújítás része az épület hőszigetelése, a nyílászárócsere, a fűtésrendszer korszerűsítése, a burkolatok cseréje, továbbá öt parkoló kialakítása.
Görgényi Ernő felidézte: a volt relégyárat évekkel ezelőtt a Ganz vállalat akkori, indiai tulajdonosától vásárolta meg a város. A képviselő-testület 2017-ben úgy döntött, pályázatot nyújt be annak érdekében, hogy felújítsa az épületet, és közétkeztetési konyhát alakítson benne ki. A fejlesztésre 2018-ban 468 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásaiból, ebből csaknem 357 millió forint fordítható az építési beruházásra.
A polgármester emlékeztetett: egy másik pályázatot is beadtak a közétkeztetés fejlesztésére, az elnyert forrásból konyhatechnológiai eszközöket, berendezéseket vásároltak volna, és éttermi részt alakítottak volna ki a volt relégyárban. Amikor a tervezés során kiderült, hogy a beruházás majdnem kétszer annyiba kerül, mint amennyi pénzt elnyertek, úgy döntöttek, ezt a pályázatot nem valósítják meg.
Az első pályázathoz új tervek készültek, szűkített műszaki tartalommal, de a bekerülési költség így is magasabb, mint a pályázatban elnyert összeg; több mint 268 millió forint hiányzik a megvalósításhoz – ismertette a városvezető.
Azt is elmondta: a nyílt közbeszerzési eljárásra két ajánlat érkezett, a Futizo Kft.-től és a hajdúböszörményi TÖMB 2002 Szolgáltató Kft.-től. Utóbbi érvénytelen volt, és több mint 42 millió forinttal magasabb összeget tartalmazott. A közbeszerzési eljáráson nyertes Futizo Kft. ajánlata alapján az építési beruházás összköltsége nettó 625 millió forint.
Görgényi Ernő jelezte: az önkormányzat bejelentette többlettámogatási igényét a kormánynak. Megjegyezte, eddig minden ráemelési kérelmüket pozitívan bírálták el, várhatóan ezt is támogatni fogják. Hozzátette: ha a képviselő-testület a döntésig nem előlegezi meg a hiányzó összeget, hanem kivár, időközben tovább emelkedhetnek az építőipari árak, és kicsúszhatnak a rendelkezésre álló kivitelezési időből.
Közölte: a műszaki ellenőrzés költsége 6,2 millió forint, ami szintén több, mint ami elszámolható; a támogatásból rendelkezésre álló 3,6 millió forintot 2,5 millió forinttal kell kiegészíteni. A többletköltség biztosítására ebben az esetben is ráemelési kérelmet nyújtott be az önkormányzat.
Galbács Mihály
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) kérdésére a polgármester megerősítette: a többletforrást a kötvénykibocsátásból származó megtakarításból előlegezik meg, amelyből 419 millió forint szabadon felhasználható, 150 millió likviditási tartalék, míg 200 millió a Gyulai Várfürdő hitelét biztosító óvadékként van lekötve.
Ambrus György, a Gyulakonyha NKft. ügyvezetője Leel-Őssy Gábor érdeklődésére úgy fogalmazott: nagyon várják már a költözést. Elmondta, a beruházás kapcsán rendszeresen egyeztet a jegyzővel.
Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) leszögezte, örül a fejlesztés megvalósulásának, amellyel egy régi probléma oldódna meg. Hozzátette, évekkel ezelőtt ő javasolta, hogy keressenek új helyet a Gyulakonyhának.
Azt is mondta, rákeresett az interneten a nyílt közbeszerzési eljáráson indult TÖMB 2002 Szolgáltató Kft.-re, amely véleménye szerint „Hajdúböszörmény környékén dettó ugyanaz, mint nálunk a Futizo”, úgy emlegetik, mint „NER-közeli cég”.
„Megy az üzlet tovább, egy nyílt közbeszerzési eljáráson is ismerősek a pályázók” – jelentette ki, majd hozzátette: felmerült benne a kérdés, hogy a legelőnyösebb ajánlat „megfelelő kontroll alatt lett-e megvizsgálva”.
Görgényi Ernő úgy reagált, a nyílt közbeszerzési eljáráson bárki pályázhatott. „Ha ez akkora üzlet, mások miért nem adták be a pályázatukat?” – vetette fel, megjegyezve, hogy az építőipari cégek bőven el vannak látva megbízással, örülni kellene, hogy egyáltalán volt jelentkező.
„Nem lehet egyszerű dolguk Gyulán Márki-Zay embereinek, amikor egy Galbács Mihályt tudnak a képviselő-testületben szószólóként megbízni az ilyen kis politikai támadások megfogalmazásával” – mondta a polgármester. Hozzátette: Galbács Mihály nem tekinthető hitelesnek a kérdésben, hiszen a Termál FC elnökeként „hat beruházásból négynél a saját sógora cégét hívta meg, és az összes tervezést a saját feleségének adta”. „A Termál FC-nél a Galbács–Torma együttműködés rendszere működött” – fogalmazott.
Görgényi Ernő
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Jövőre is lesz Hetedhét Játékváros
A 2022-es Hetedhét Játékváros megrendezéséhez 5,3 millió forint támogatást biztosít a gyulai önkormányzat a jövő évi költségvetés terhére.
Görgényi Ernő elmondta: az általános iskolásoknak szóló, ditzingeni mintára létrehozott tábort jövőre is az 5-ös iskolával együttműködve szervezi meg a Mi egy Másért Közhasznú Egyesületet, a téma a mítoszok világa lesz. Hozzátette: a szervezők 245 résztvevőre számítanak, a gyerekeket 31 műhelyvezető és 41 diák segíti majd.
A polgármester ismertette, a tíznapos tábor jövőre 56 ezer forintba kerül, a térítési díjból tizenöt hátrányos helyzetű diáknak ötvenszázalékos kedvezményt biztosít az egyesület.
A helikopter feltalálójáról kapja a nevét az Airbus-gyárhoz vezető út
A tulajdonos NIPÜF Éta Ipari Park Kft. javaslatára a helikopter magyar feltalálójáról, Asbóth Oszkárról nevezi el a képviselő-testület az Airbus Helicopters gyulai gyáregységéhez vezető magánutat.
Görgényi Ernő kifejtette, a feltaláló érdemei alapján rászolgált, hogy a gyár telephelyéhez vezető út az ő nevét viselje. Az előterjesztést ismertetve felidézte: Asbóth Oszkár Aradon, Szabadkán, majd Wiener-Neustadtban foglalkozott repülőgép-építéssel. Az első világháború alatt a fischamendi Légcsavarkísérleti Intézetbe került, ahol kiváló eredményeket ért el a kísérleti úton megalkotott Asbóth-légcsavarokkal. A világháború után többéves kísérletezés eredményeként megépítette az Asbóth-féle helikoptercsavarral felszerelt, kormánysíkokkal stabilizált helikopterét, amely 1928. szeptember 9-én szállt fel először egy helyből függőlegesen a magasba. A feltaláló sikerei Európa-szerte új lendületet adtak a korábban megoldhatatlan problémának tekintett helikopterkutatásnak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Visszakerül az emléktábla az eredeti helyére
Az ülésen ismét téma volt a városi sporttelepen található, Focista című szobor áthelyezésének ügye. A képviselő-testület végül 10 igennel fogadta el, hogy az alkotás új helyre kerüljön, az id. Christián Lászlónak állított emléktábla pedig visszakerüljön a korábbi helyére. Galbács Mihály nemmel szavazott, Leel-Őssy Gábor tartózkodott. A grémium arról is határozatot hozott, hogy a sporttelep focipályáit és a gyulavári pályát olyan gyulai focistákról nevezi el, akik kiemelkedő eredményt értek el, sokat tettek a helyi futballért, és példaként állíthatók a fiatal labdarúgók elé.
Az áthelyezést kérelmező Kertes István felidézte: a sporttelep névadójának, id. Christián Lászlónak 2013-ban állítottak emléktáblát, amelyet később, a telep infrastrukturális fejlesztésekor áthelyeztek, és a Focista szobrot tették a helyére. A Gyulasport NKft. ügyvezetője elmondta: a család nehezményezte, hogy az emléktábla méltatlan helyre került, ezért kezdeményezte, hogy visszavigyék az eredeti helyére.
Az előterjesztés szerint a szobor a labdarúgáshoz szorosabban köthető helyen, a műfüves nagypálya mellett kapna helyet, ahol szinte minden hétvégén rendezvényeket tartanak, így egy-egy szezonban több mint kétezer gyerek láthatná a műalkotást. Az áthelyezéshez a szobor készítője, Szőke Sándor és a tulajdonos Gyulai Termál Futball Club Egyesület elnöke, Dobi Róbert is hozzájárult.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre), az önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának elnöke a futballpályák névadása kapcsán emlékeztetett: a Gyulai Városbarátok Köre 2013-ban a százéves gyulai labdarúgás apropóján vetette fel, hogy állítsanak emléket azoknak a futballistáknak, akik jó hírét vitték a fürdővárosnak. Leszögezte, a névadásról egyeztetni kell a gyulai futballtársadalommal.
Galbács Mihály kifejtette, ahhoz, hogy a szobrot áthelyezzék, a képviselő-testület döntésére van szükség, de az alkotást már „elpaterolták”. Hozzátette, 2018-ban a sporttelep többfunkciós épületének falán „egy temetőt idéző fekete táblát” helyeztek el, szintén testületi döntés nélkül.
Azt is mondta, a szoboravatásnak 2014-ban „elég nagy feneket kerítettek”, Görgényi Ernő „fátyolos szemmel” mondott avatóbeszédet.
A képviselő véleménye szerint az emléktábla „üti a környezetet”, és a falon lévő táblával együtt „temetői hangulatot áraszt”. Jelezte: felvette a kapcsolatot id. Christián László unokájával, és az általa elmondottakat úgy értelmezte, hogy nem a család kérte az áthelyezést. Galbács Mihály szerint az ügy az ellene folyó „büntetéssorozat” része. „Egy gyulai kultúrkampf kialakulását nem tartom célszerűnek egy ilyen városban” – fogalmazott.
Leel-Őssy Gábor úgy vélte, jó lenne tisztázni, hogy ki a szobor tulajdonosa, Galbács Mihálytól ugyanis úgy értesült, hogy övé az alkotás.
Görgényi Ernő azt válaszolta, megvan a szobor alapanyagáról 2014-ben kiállított számla, amelyen az áll, a Gyulai Termál FC fizette a követ. Arra, hogy az alkotás elkészítését Galbács Mihály fizette, nincs bizonyíték, a szoborra annak idején azt vésték, hogy a gyulai önkormányzat állíttatta. Ha kiderülne, hogy a képviselő fizette a szobrot, akkor is legfeljebb osztatlan közös tulajdonról lehetne beszélni, ebben az esetben a Gyulai Termál FC-vel kellene megegyeznie Galbács Mihálynak az alkotás helyéről – fejtette ki a polgármester.
Azt is mondta, 2014-ben nem a szobrot, hanem az új többfunkciós épületet avatták fel, az ünnepségen elmondott beszédében egy szót sem említett az alkotásról. Görgényi Ernő idézett abból a levélből, amelyet id. Christián László unokája írt Galbács Mihály megkeresésére a képviselőnek. „Nagyapám emléktáblája az elmúlt években teljesen méltánytalan kálváriát járt be a sporttelepen, anélkül, hogy ezzel kapcsolatban a család bármilyen előzetes tájékoztatást kapott volna” – fogalmazott Christián László, hozzátéve, hogy a polgármester „tisztességesen és korrekten felkarolta az ügyet”, és ígéretet tett arra, hogy az emléktáblát visszahelyezik a méltó helyére. A városvezető hozzáfűzte: Galbács Mihály korábban azt mondta neki, hogy egyeztetett a családdal az emléktábla áthelyezéséről, „de akkor sem mondott igazat”.
Galbács Mihály úgy reagált: fideszes képviselőként úgy érezte, hogy egy önkormányzati kampányban nagyobb dicsőség a város nevében avatni. „Méltatlan, amit önök ezzel a szoborral csinálnak” – jegyezte meg.
A polgármester Kertes István véleményével egyetértve úgy vélte, a szobornak jó helyet találtak, de ha a képviselő lefolytatta a Gyulai Termál FC-vel a jogvitát, és nem sikerül megállapodniuk a helyszínről, Galbács Mihály akár el is viheti az alkotást. „Felállíthatja a Hajnal utcában is, a saját udvarán, vagy a tanyáján is, majd Márki-Zay Péter felavatja, Bod Tamás ír egy kiváló propagandacikket, és akkor mindannyian boldogok lesznek” – fogalmazott.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új területrendezési dokumentuma van a városnak
A képviselő-testület 11 igennel hagyta jóvá a város településszerkezeti tervét és helyi építési szabályzatát, Galbács Mihály tartózkodott a szavazásnál.
Béres István, a város főépítésze elmondta: a jogszabályi változások miatt vált szükségessé az új területrendezési dokumentum elkészítése, amelyhez 2018-ban kezdtek hozzá.
Galbács Mihály a napirend kapcsán azt kérdezte, a dokumentumot elkészítő, nyílt közbeszerzésen kiválasztott cég miért nem készült el a vállalt időpontra, 2019. június 30-ra.
Ökrös István (Fidesz–KDNP) felvetette, a tanyájukat fejleszteni akaróknak problémát jelent, hogy a külterületi telkek esetében háromszázalékos beépítettséget engedélyeznek. A képviselő arról érdeklődött, lesz-e ebben változás.
A főépítész kifejtette, az új területrendezési dokumentum készítője évtizedes tapasztalattal rendelkezik a témában, és ismeri Gyulát. Mint ismertette, a cég teljesítette a vállalt kötelezettségét, hiszen az egyeztetési dokumentációt elkészítette 2019 nyarára. Megjegyezte, az egyeztetések időszakában előfordult, hogy négynaponként jelent meg egy-egy újabb jogszabályváltozás, ezeket a helyi rendeletben figyelembe vették. Hozzátette: a cég az elhúzódó munka ellenére az eredeti áron készítette el a szakmai anyagot.
Ökrös István felvetésére reagálva Béres István elmondta: a külterületi beépítések esetében a beépítési százalék mértékét differenciáltan emelték. A mezőgazdaságikiskert-övezetbe sorolt területeknél felülvizsgálták a beépítés intenzitását, és három-, öt-, illetve tízszázalékos beépítési mérték szabályozását terjesztették elő. A főépítész kiemelte: a tanyatulajdonosok érdekében új, egyedi helyi szabályozást vezettek be, amelynek értelmében az olyan tízezer négyzetméternél kisebb ingatlanok esetében, ahol már van meglévő épület, a beépítettség tíz százalékkal növelhető. A tízezer négyzetméternél nagyobb ingatlanokra más országos jogszabályok adnak beépítési lehetőséget – tette hozzá.
Ökrös István
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Tagi kölcsönnel segítették a céget
Módosította a grémium a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.-vel tavaly kötött kölcsönszerződését a cég ügyvezetőjének kérésére.
Görgényi Ernő emlékeztetett: a pandémia miatt tavaly kevesebb idegeforgamiadó-bevétel folyt be a városi kasszába, ezért kevesebb működési támogatást tudtak adni a cégnek. Annak érdekében, hogy a társaság el tudja látni az alapvető feladatokat, a képviselő-testület társtulajdonosként 12 millió forint kamatmentes tagi kölcsönt nyújtott neki, az összeget idén december 31-ig kellett volna visszafizetnie.
Komoróczki Aliz ügyvezető jelezte: a kft. anyagi helyzete miatt idén 3 millió forintot tudnak visszafizetni. A fennmaradó 9 millió forintot 2022. december 31-ig kell törlesztenie a cégnek.
Meghosszabbított sportkoncepció
A képviselő-testület egy évvel meghosszabbította a város december 31-én lejáró sportkoncepcióját Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) sportügyekért felelős tanácsnok javaslatára. Az új szakmai anyag jövő év decemberére készülhet el.
A tanácsnok kifejtette: a koronavírus-járvány miatt nem volt lehetőségük széles körű egyeztetésre, ezért kérték, hogy tolják későbbre a dokumentum leadásának határidejét. Jelezte: számos sportcélú fejlesztést terveznek, ezek a pályázati lehetőségektől függően valósulhatnak meg. A képviselő arról is beszélt, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnének a sportturizmusra, a tervekről Gyulán és Békéscsabán is szakmai egyeztetések kezdődtek.
Emelkedik az ápolási támogatás
Módosította a képviselő-testület a települési támogatások rendszeréről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról szóló önkormányzati rendeletet. A döntés értelmében az ápolási támogatás 35 ezer forintra emelkedik, így eléri a biztosítotti jogviszony megtartásához szükséges mértéket – részletezte a polgármester.
Elfogadott beszámolók
Az ülésen a Mi egy Másért Közhasznú Egyesület idei, ifjúsági közfeladat ellátásáról szóló beszámolójáról és 2022-es munkatervéről, valamint Gyula Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának beszámolójáról is tárgyalt a képviselő-testület, mindkettőt egyhangúlag fogadta el.
