A nemzeti összetartozás napján Párducz László mondott beszédet a Csigakertben található székelykapu előtt
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Párducz László elmondta, miután felkérték, hogy tartson beszédet, úgy döntött, a magyarság számára fontos helyeket fog felkeresni, hogy ihletet gyűjtsön: Csíksomlyót, a helyet, ahol Petőfi Sándor elhunyt, Aradot, Hunyadi János és fia szülőhelyét, Csáktornyát.
Kiemelte: ott szeretett volna lenni, ahol kiemelkedő magyarok jártak egykor, de a koronavírus-járvány miatt végül nem tudott utazni, orvosként viszont a frontvonalban küzdött.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Hangsúlyozta: ismernünk kell a történelmi eseményeinket és helyeinket, ahogy ismernünk kell a Budapesten található Összetartozás Emlékhelyét is, amelynek oldalfalaira felvésték a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településnevét. Az emlékmű szimbolikus jelentést is hordoz, hiszen az ott található gránittömb hétfelé hasad, jelképezve a szomszédos országokat, a középpont pedig a megmaradt Magyarországot.
– Szimbólumok ezek, a lélek üzenetei, amelyek szerint egy országnak lehetnek földrajzi határai, de egy nemzet határai a lelkekben húzódnak – fogalmazott Párducz László.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Mint mondta, ezen a napon ünnepelni nem tudunk, szomorkodni pedig nem helyes, ezért építkeznünk kell.
– Voltak tragédiánk és szomorúságaink, mint a tatárjárás vagy a mohácsi vész, volt, hogy felerősödtünk, volt, hogy járványok tizedeltek bennünket, majd jött nemzetünk abszurduma, Trianon – tette hozzá.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kifejtette: mindenkinek vissza kell adni a magyar öntudatot és önbecsülést, csakis ez tarthatja meg a magyarságot, az élet folytatásának lehetőségét.
Az esemény az egyházak megemlékezésével, a koszorúk elhelyezésével és a Székely himnusz eléneklésével zárult.
