Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Gepidák, avarok, astingok, alánok, szvébek, szarmaták, herulok, rugiak, sadagarok. Népek a múltból, népek, akik itt éltek egykoron a Kárpát-medencében – kezdte köszöntőjét Görgényi Ernő. – Művelték a földeket, településeket hoztak létre, kultúrákat alkottak. Ma már csak régészeti leletekből, bizánci krónikákból, múzeumi kiállításokból és történelmi tárgyú könyvek lapjairól ismerhetjük nevüket, történetüket. Mind eltűntek a történelem forgatagában, elpusztultak, vagy beolvadtak más népcsoportokba.
Mint mondta, ezek a népek a népvándorlások korában éltek, amikor a magyar nép is elindult az ázsiai sztyeppékről, de mi még mindig itt vagyunk, népünk megőrizte az államot, amelyet Szent István alapított.
A polgármester úgy fogalmazott, hogy a fennmaradásunk titka a kultúránkban és Szent István életművében rejlik. A honfoglalók a Kárpát-medencéhez érve már – nyelvüket és szokásvilágukat tekintve – egységesek voltak, politikailag jól szervezettek, ezekre az alapokra építkezve hozta létre Szent István az apostoli magyar királyságot.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Két világtörténelmi korszak határán kellett felismerni a nemzet érdekében álló helyes döntést. Az első nagy globalizációs erő, a Római Birodalom hanyatlása után ekkortájt indult hódítani útjára a kereszténység, mely azonban nem fizikai hatalom volt elsősorban, hanem lelki, szellemi erő, erkölcsi talapzat. Ez a lelki, szellemi erő magához vonzotta a magyarságot. A magyar vezető rétegek sorra keresztelkedtek meg, így már Géza fejedelem is. A magyarság felismerte, hogy a fennmaradás záloga a keresztény kultúra.
A városvezető kiemelte: azt is el kellett dönteni, hogy a két birodalom közül melyiket választják elődeink, Géza és Szent István pedig a nyugati kereszténységet választották, ezzel Magyarországot az európai államrendbe illesztették.
– Szent István mindezzel nem csupán államot, de a népből nemzetet is alkotott – hangsúlyozta Görgényi Ernő.
A polgármester azzal folytatta beszédét, hogy Szent István politikai egységet is teremtett, amely szükségszerű volt, hiszen átalakulóban volt a világ, ezekben az időkben pedig biztos kézzel való, határozott vezetést igényel a nemzet érdeke.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Az időtálló értékek rendszere kultúránkban rejlik, nemzetmegtartó kultúránkban. Ez az az iránytű, amely megmutatja a helyes utat, amely esetében nem cserélődnek a pólusok, mint ahogyan a birodalmak erősorrendje előbb utóbb mindig megváltozik.
Mint mondta, a birodalmak jönnek-mennek, a korszellemek is könnyű divat módjára változnak, a Szent István-i állameszme pedig arra tanít, hogy döntéseinket csak olyan értékrendre alapozhatjuk, amely kiállta az idők próbáját.
– Az elmúlt száz évben keletről és nyugatról egyaránt elárasztottak bennünket olyan ideológiák, melyek több, mint egymillió magyar ember elvesztésében megnyilvánuló súlyos leckeként figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a tetszetős, de a múltat eltörölni igyekvő, az ősök szobrát ledöntő eszmék az emlékművek után álmainkat is romba döntik.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Nekünk, magyaroknak tisztelnünk kell országépítő elődeinket, az általuk lefektetett keresztény-nemzeti kulturális alapokra szabad csak építkeznünk, mert csak az a szilárd fundamentum – zárta beszédét Görgényi Ernő.
Az ünnepi beszéd után a Turay Ida Színház táncművészei léptek a tószínpadra a Szent István-misztériumjáték című előadással, 22 órától pedig Hevesi Imre adott akusztikus retró koncertet.
