képünk illusztráció
Forrás: femina.hu
Az egészségfejlesztési iroda mentális egészségklubjában januárban az evésproblémák lelki hátterével és kezelési lehetőségeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők.
A hazai lakosságban is egyre gyakoribb az olyan evési viselkedésminták megjelenése, amelyek a klinikai evészavarok diagnózisát még nem teljesítik, de a mindennapi életben már problémákat okoznak, és idővel a személyiség részévé válnak. A túlsúlyhoz, önértékelési problémákhoz vagy éppen kudarcba fulladt diéták sorozatához vezető falásrohamok és túlevések komplex pszichológiai segítséggel kezelhetők, ám az érintettek, tudatosságuk fokozásával akár saját magukért is sokat tehetnek.
Azok számára, akik falásrohamokat, kontrollálhatatlan étel utáni sóvárgást, gyakori érzelmi evést tapasztalnak a mindennapokban, elsőként a kivizsgálás javasolt, és szükség esetén a pszichoterápiás kezelés. Ha nincs szükség terápiára, az ún. jelentudatos evés (mindful eating) módszere is hatékony segítséget nyújthat. Ennek szellemében például érdemes a megszokások, az automatikus táplálkozási döntések, a „robotpilóta” üzemmód helyett testünk valódi igényeire figyelni. Minden egyes étkezés előtt felmérhetjük egy 1-től 10-ig terjedő skálán az éhségünk fokát, és az elfogyasztani szándékozott ételadagot ehhez igazíthatjuk.
Bár hajlamosak vagyunk hatékonyabbnak érezni magunkat, amikor párhuzamosan több tevékenységet végzünk, ám ha az étkezésnek nem szentelünk figyelmet, akkor több kalóriát is fogyaszthatunk, és kevésbé is élvezzük az ízeket. Evés közben csak az evésre fókuszáljunk, minden érzékszervünkkel, megfigyelő, kíváncsi és elfogadó magatartással. Iktassuk ki a zavaró tényezőket, lassítsunk le, és teljes egészében éljük át az étel minden tulajdonságát. Így kisebb mennyiség is elegendő lehet, és az étel több élvezetet is nyújthat.
Vegyük észre, ha nem biológiai éhségünket igyekszünk csillapítani az evéssel. Egyes érzelmek (pl. stressz, magány, unalom, bánat stb.) fokozottan hajlamosíthatnak a nem jelentudatos túlevésre, és bizonyos „pszichológiai éhségek” (pl. ingeréhség, szeretetéhség, elismeréséhség stb.) esetén a falás lehet az érzelmi űr betöltésének nem tudatosuló módja. Fontos, hogy kapcsolatba kerüljünk az evést kiváltó érzelmeinkkel, hiszen így lehetőségünk adódik arra is, hogy ezekkel az érzelmekkel más, adaptívabb módon, túlevés nélkül küzdjünk meg.
A jelentudatos evés módszerével kapcsolatban további felvilágosítást kaphatnak a gyulai EFI irodában (5700 Gyula, Béke sgt. 39.; tel.: +36 30 915 7550), ahol február utolsó hétfőjén újabb mentális egészségklub-foglalkozás várja az érdeklődőket.
Kárpáti Noémi Ágnes
viselkedéselemző
