Forrás: activebeauty.hu
A tönkölybúza 160 évvel ezelőtt a leggyakrabban termesztett gabona volt Európában, törékeny kalásza és kisebb hozama miatt azonban a mai búza vette át a helyét. Manapság a reneszánszát éli, köszönhetően annak, hogy termesztése során nem szükséges vegyszereket, gyomirtókat használni, és nagyon jól tűri a szárazságot, a tápanyaghiányos talajt, valamint a változékony időjárást.
A XII. századi bencés apátnő, Hildegard von Bingen szerint a tönkölybúza a legjobb gabonamag, egészséges testet és vért, boldog, barátságos kedélyt teremt. Gazdag tápanyagtartalmára immár tudományos bizonyítékok is vannak, fehérje-, vitamin- és ásványianyag-tartalma valóban kiemelkedő.
A többi búzafajtához képest lényegesen nagyobb a fehérje- és sikértartalma. Az emberi szervezet számára fontos aminosavakat tartalmaz, nagy triptofántartalmával magyarázzák például, hogy kedvez a szervezet szerotonintermelésének. Nagy mennyiségű B-vitamin (B1, B2, B6), niacin és E-vitamin található benne. Kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma is számottevő, a gabonamagokra jellemző érték nyolcszorosa is lehet, de réz-, vas-, mangán- és cinktartalma is meghaladja a búzáét. Emellett jelentős szilícium- és szeléntartalommal rendelkezik.
Könnyen emészthető, magas rosttartalma tisztítja a beleket. Fogyasztása javítja a vérkeringést, és csökkenti az érelmeszesedés kockázatát. Kedvező glikémiás indexe miatt cukorbetegek étrendjébe is jól beilleszthető. A hagyományos kínai orvoslásban a tönkölyt kiváló lép-, hasnyálmirigy- és májerősítőként ismerik.
A búza nemesített, génmanipulált változatai egyre többeknél okoznak allergiát. A búzával ellentétben a tönkölyallergia előfordulása igen csekély, lisztérzékenyek azonban nem fogyaszthatják, mert jelentős mennyiségben tartalmaz glutént.
Magas kovasavtartalma miatt jótékonyan hat a gondolkodásra és a koncentrációs képességekre. A bőrgyógyászok bőrápoló hatása miatt és idült bőrgyulladások gyógyítására javasolják a tönkölybúzás étkezésre való átállást. Szeléntartalmánál fogva a daganatos megbetegedések megelőzésében és gyógyításában is szerepe lehet.
Sikértartalmának köszönhetően a tönkölybúzából kitűnő minőségű péksütemény, kelt tészta vagy kenyér süthető. Ezek hosszabban eltarthatók, mint a többi kenyérgabonából készültek. A szemes tönkölybúza is jó alapanyag, akár müzlibe is keverhetjük, de rizs helyett köretként is fogyaszthatjuk.
Almás tönkölyszelet
Hozzávalók:
- 30–40 dkg alma
- 26 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
- 11 dkg cukor
- 1 dl olaj
- 1 dl tej
- 2 db tojás
- 2 csapott teáskanál sütőpor
- 1 teáskanál vaníliaaroma
- fél teáskanál őrölt fahéj
- 1 csipet só
Elkészítés:
Az almát meghámozzuk és kis kockákra daraboljuk. Egy tálban a tojást, pici sót, a kristálycukrot, a vaníliaaromát, illetve a tejet alaposan elkeverjük. Egy másik tálba mérjük ki a lisztet, a fahéjat és a sütőport. Alaposan keverjük össze, majd adjuk hozzá az olajat. Ezután a tojásos részt is keverjük hozzá. Végül adjuk hozzá az almát, és oszlassuk el a tésztában. Kaparjuk az egészet egy 23 cm átmérőjű kivajazott tortaformába, és egyengessük el (a tészta 1,5–3 cm vastagon álljon benne). Tegyük a sütő középső rácsára, és közepes lángon 30 percig süssük.
- Energia: 2650 kcal
- Fehérje: 46 g
- Zsír: 115 g
- Szénhidrát: 341 g
Jó étvágyat!
