Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Különleges csabai épületeket mutat be a Munkácsy Mihály Múzeum új évkönyve

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • MTI • KULTÚRA • 2019. december 27. 14:00
Különleges csabai épületeket mutat be a Munkácsy Mihály Múzeum új évkönyve
Dénes Attila írásokon, tervrajzokon és képeslapokon keresztül ismerteti meg az olvasót az épületekkel

Dénes Attila blogger különleges békéscsabai épületekről szóló írásait, régi tervrajzokat és képeslapokat mutat be a Csabai házak almanachja című könyv, amely a Munkácsy Mihály Múzeum Ami csabai elnevezésű sorozatában jelent meg.

részlet a könyv borítójáról

Fotó: Gyulai Hírlap

Dénes Attila 2011-ben indította el a csabaihazak.blog oldalt, ahol rendszeres időközönként egy-egy csabai épület történetét mutatta és mutatja be; az ott szereplő történetek először jelennek meg nyomtatásban.

A kötet 312 oldalon közel 130 ismert vagy kevésbé nevezetes békéscsabai épületet mutat be, több mint ötszáz fotóval, tervrajzzal, régi képeslappal illusztrálva. A házakat funkciójuk alapján csoportosították, templomokat, középületeket, iskolákat, vendéglőket, vasúti és ipari épületeket, valamint a lakóépületek különböző típusait ismertetik.

Az almanach a Munkácsy Mihály Múzeum hetedik évkönyve, Szakál Veronika szerkesztette. Szerepel a könyvben például a gyalogsági laktanya, amely 1892–1894-ben épült fel a mai Andrássy úton és a 101-es császári és királyi gyalogezred elhelyezésére szolgált. Leglátványosabb elemének a két legénységi lakóépület számított, amelyek Békéscsaba első kétemeletes létesítményei voltak.

A selyemfonodát a Békési út jobb oldalán 1907 tavaszán kezdték építeni, a gyár 1909-ben kezdhette meg működését. A főépület mintegy 150 méter hosszú, tágas, világos emeleti helyiségében volt a munkaterem, ahol az Olaszországból érkezett gépek működtek. Csaknem 130 gépével a csabai selyemfonógyár volt az egyik legnagyobb az országban. A gyár több mint 300 munkást – nagyrészt lányokat – foglalkoztatott, akik itt nagyobb és könnyebb keresethez juthattak, mint máshol – hangzott el a kötet bemutatóján.

A kiadvány megjelenését az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkársága is támogatta.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)