keresztesi franciskának (balról a második) nyílt kiállítása a pándy galériában
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A nő című kiállítás megnyitójának részvevőit Hack Gabriella, a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórházának humánpolitikai és titkársági vezetője köszöntötte, majd röviden bemutatta az alkotót.
Keresztesi Franciska Gyulán született. Gyermekkorát és középiskolás éveit Eleken töltötte, majd a szegedi tanárképző főiskolán szerzett diplomát. Pedagógusi pályafutását Eleken kezdte, később a gyulai 3-as számú általános iskolában folytatta testnevelő tanárként. Már fiatal korában is érdeklődött a képzőművészet iránt, rendszeresen öt év óta fest. Csatlakozott a József Dezső szakkörhöz, eljár a Békés megyei szabadegyetem rendezvényeire, emellett alkotótáborokban is rendszeresen részt vesz. Jellemzően akvarellel, akrillal és olajjal dolgozik.
Hack Gabriella egykori tanítványként is visszaemlékezett Keresztesi Franciska óráira. Felidézte: azon pedagógusok közé tartozott, akik a kevésbé tehetséges diákokat is arra biztatták, hogy kudarc esetén se adják fel. Mint mondta, következetessége és a jó értelemben vett tanári szigora számára példaként szolgált. A személyiségéből áradt energia, határozott magatartása, megjelenése az igazi nő mintaképe volt számára. Hack Gabriella aláhúzta: nagyon megtisztelő, hogy kifejthette gondolatait a megnyitón.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Séllei-Andruska Anna vizuálpedagógus elsőként olyan szavakat kért a jelenlévőktől, amelyek a nőről jutnak eszükbe. Így hangzott el a szépség, az odaadás, az anyaság, az erotika, az elegancia, a gyönyör, igazolva azt, hogy a nőnek ezer arca van.
Méltatásában Séllei-Andruska Anna kiemelte: a művészeteknek a nő nem csupán a szereplője, formálója, hanem sok esetben a tárgya is. Ez alatt viszont nem egy élettelen, organikus testet kell értenünk. A kiállításon megjelenő nő például beteljesíti önmagát, a női princípiumot. A kislányos báj éppúgy megjelenik a munkákon, mint a fiatal lány tisztasága, az anya gyengéd szeretete, az érettséggel összefüggő bujaság és erotika. Palya Beát parafrazálva Séllei-Andruska Anna rámutatott: egyetlen nő ezerféle lehet.
A vizuálpedagógus felhívta a figyelmet arra is, hogy a tárlat női modelljei, szereplői közt kakukktojásként egy férfié is feltűnik. Az a mű, amelyen látható, szándékolt tárgya lett a kiállításnak, és felvetette a költői kérdést, miszerint: mit ér a női ezerarcúság a teremtés koronája nélkül? Ezért van itt tizenkilencre még egy lapként, húsz nőt ábrázoló festmény közt egy fiatal flamenco táncos, fogalmazott.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A mozgás és az emberi test ábrázolása egyébként is fontos Keresztesi Franciska számára, aki testnevelő tanárként is a mozgással, a testtel foglalkozott, hangsúlyozta Séllei-Andruska Anna. Hozzáfűzte: talán ez ad magyarázatot arra, hogy vásznain az embert szinte mindig lendületben látjuk.
A hallgatóság a művész technikáiról és stílusáról is hallhatott, és megtudhatta, milyen társadalmi szerepvállalások miatt tér el a női festészet a férfiakétól. Séllei-Andruska Anna úgy vélte, mindig érdekes, ha egy nő nőt fest, ezért azt kívánta az érdeklődőknek, nyitott szívvel kalandozzanak a női szemmel megformált női sokszínűségben.
A megnyitón Varga Zoltán két neves író, Márai Sándor és Kosztolányi Dezső néhány témába vágó gondolatából idézett.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
