baráth jános
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Férfinak és nőnek teremtette meg isten az embert, hogy aztán a kettő egy testté váljon, idézte fel Mózes első könyve első fejezetének gondolatait Baráth János gyulai református tiszteletes szerda esti előadásában, majd rámutatott, ez az eggyé válás az alapja minden közösségi létnek. Hisz ha az első emberpár nem lép tovább ebből az állapotból, a történetnek nem lett volna folytatása, s most nem lenne semmi. A házasság intézményének fontosságát ez a bibliai üzenet igazolja leginkább.
Ma már tudjuk, hangsúlyozta a lelkész, hogy mindazok, akik nem reprodukálják önmagukat, elvesznek a történelem süllyesztőjében. Legyen szó népről, nemzetről vagy egyénről. A nyugati társadalmak is megteremtették saját részükre az anyagi jólétet, ám arról nem gondoskodtak, hogy legyen majd kinek átadniuk ezt.
A lelkipásztor kifejtette: a házasság hete országos rendezvénysorozatot azzal a céllal hirdették meg, hogy értékeket közvetítsenek egy olyan társadalomban, amely azt vallja, bármit szabad, cserébe azért, hogy jól érezzük magunkat. Ebbe az is belefér, hogy egyneműek köthessenek egymással házasságot, sőt a kutyájukkal, a macskájukkal és a saját fényképükkel is, amint erre már vannak példák. A keresztyén nem ítélkezni akar az ilyen esetek felett, mert az ítélkezés isten dolga, de tudnia kell, hogy mindaz, ami ellentmond vagy szembemegy a szentírással, súlyos következményekkel jár, veszélyes.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Ez történt Mózes könyve szerint az első nővel és férfival is: ellentmondtak isten akaratának, és ezzel a köztük addig fennállt békének is vége lett: megkezdődött az egymásra mutogatás, az egymásnak feszülés. Azóta eleve sérelmekkel lépünk bele a házasságba, s visszük magunkkal az egyéni bántódásainkat is. Nem könnyű mindezeket feloldani, de nem lehetetlen. Aki képtelen rá, az a későbbi kapcsolatait sem fogja tudni kezelni. Példaként azt hallottunk, hogy amikor lebetegedünk, nem koporsót rendelünk magunknak, hanem bevesszük a megfelelő gyógyszert.
Baráth János történelmi kitekintőjéből megtudhattuk, a házasságot már az ókorban is jogi szerződésnek tekintették, ugyanis felismerték, hogy nem csak örömöt jelent, hanem kötelességeket is, elköteleződést. Tudniillik aki előtt megnyitjuk hálószobánk ajtaját, mégsem ér számunkra annyit, mint egy lakás vagy egy robogó, akkor nagy a baj. Ennek kapcsán fogalmazódott meg a házassági matematika lényege, amit Baráth János így sommázott: a házasságban a gondjaink megkétszereződnek, az örömeink viszont megduplázódnak. Ezt jelenti az, hogy a férj és a feleség eggyé válik mindenben.
A rendkívüli bibliaórán a többnejűségről is szó esett, hisz evidencia az Ószövetségben. A rekorder ilyen tekintetben Salamon, akinek ezer neje volt. Ő általuk terjesztette ki a birodalmát. Jákobnak azért kellett több feleség, mert egyszer csúnyán átverték. Persze itt-ott az is számít, szül-e utódot a nő, mert ha nem, gyorsan lecserélik egy másikra. Joggal merül fel tehát a kérdés, követendő minták-e ezek? A válasz egyszerű, nem, mert ezeken a házasságokon sosem volt isten áldása, tisztázta a lelkész.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Európában sokáig csak az számított, megörökítheti-e az asszony által magát a férfi. Isten azonban ennél sokkal többet nyújthat nekünk a házasság által, mutatott rá a tiszteletes. Mint mondta, a keresztyénség nagyon sokat tett azért, hogy a nő, a család és a házasság szerepe felértékelődjön. Elárulta, gyakran hallja a fiataloktól, mennyire jól megvannak egymással, nem kell nekik papír a boldogsághoz. Ilyenkor azt szokta kérni tőlük, ha tényleg úgy vélik, nem számít a papír, írassák a házukat a nevére.
A református iskola ebédlőjében legközelebb vasárnap délután 3 órától tart előadást egy pszichológus, szintén a házasság hetéhez kapcsolódóan.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
