Gyulai Hírlap - Az útfelújítások és a kutak bejelentése is téma volt az interpellációs órában

Elsőként Szabó Károly (Fidesz) interpellált. Első kérdésében a már legutóbbi ülésen is tárgyalt dénesmajori útfelújítás és az elkerülőn elhalasztott munkálatok kapcsán arról érdeklődött, hogy érkezett-e már válasz a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től a megfogalmazott kérdésekre. Második kérdésében a képviselő az ásott és fúrt kutak bejelentési kötelezettségeinek részleteire volt kíváncsi.

Az első felvetésre Alt Norbert (Fidesz) alpolgármester válaszolt, mint mondta, írásbeli tájékoztatást kaptak Virág Mihálytól, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Békés Megyei Igazgatóságának vezetőjétől az érintett területekről.

A levélben megfogalmazottak szerint a dénesmajori bekötőút egyes szakaszain a burkolat olyan mértékben rossz állapotú volt, hogy csak lépésben lehetett haladni rajta. A szakaszos romlás okozója, hogy egyes helyeken olyan altalajra épült az út, amely nedvesség hatására megduzzad, szárazság esetén pedig összezsugorodik és repedezni kezd.

A mozgások áthatnak az ilyen talajon épült utak pályaszerkezetére, ezzel repedéseket és deformációkat okozva. Ezeken a területeken úgynevezett hideg remixes eljárást tervezett be az útkezelő, ami azt jelenti, hogy a rossz pályaszerkezetet egy speciális gép felmarja, összekeveri, majd cementet és bitument hozzáadagolva visszateríti, végül hengereléssel betömörítik az anyagot.

A Virág Mihály által leírtak szerint az időjárás idén korántsem volt kedvező, hiszen mindkét romlást okozó tényező bőven elfordult az év során. A tavaszi esőzések után gyors kiszáradás következett, mindezt pedig az augusztusi kánikula is fokozta, amely után repedések jelentek meg az útpadkán is. A nyári problémás hely még akkor javítva lett, szeptemberben pedig bejárást tartottak, hogy feltárják az azóta keletkezett hibák okát.

A bejárás során észlelt burkolati repedéseket kiöntötték, és a padka hibáit is kijavították. Az útból mintákat vettek, hogy megállapítsák a hibák okát, jellemző azonban az ilyen esetekre, hogy a felújítási időszakot követően jelentkező hibák megszűnnek, a burkolat „megállapodik”.

A 44-es számú elkerülő út felújításával kapcsolatban adott válaszból kiderült, hogy a munkaterület átadása megtörtént a nyáron, akkor elkezdték a kivitelezést megelőző munkálatokat is. A projekt egyik kritikus része a kivitelezés alatti forgalomelterelés, hiszen figyelembe kellett venni, hogy a városba nem vezethetik be a nehéztehergépjármű-forgalmat, így a körforgalmat semmiképpen sem szabad teljes mértékben lezárni.

A körforgalmi csomópont rendkívüli mértékben károsodott, ezért az eddigi aszfaltburkolatot betonburkolattá építik át. Mivel az érintett szakasz nem zárható le teljesen, ezért három üteműre tervezték a felújítást, a kivitelező pedig kifejezetten erre a célra készített vegyszerekkel kívánta gyorsítani a beton kötését, hogy ne legyen tartós a forgalmi fennakadás.

A levélből kiderült, hogy a vegyszerek maximális eredményessége érdekében minimum öt hónapig nem érheti a burkolatot egyéb vegyi hatás, például téli sózás. Összegezve: a biztosabb, minőségibb munka érdekében tolták el a kivitelezést 2019 márciusára.

Szabó Károly hangsúlyozta: sem a bekötőút, sem az elkerülő nem tartozik a városvezetés hatáskörébe, ezek teljes mértékben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. fenntartása alá tartoznak, így nekik kell az esetleges felújítási munkálatokat is elvégezniük, a város tehát semmit nem tud kezdeni a tárgyalt szakaszokkal, azon kívül, hogy beszélnek róla és megpróbálnak nyomást gyakorolni a döntéshozókra.

A képviselő hangot adott a felháborodásának a dénesmajori út kapcsán érkezett válasszal kapcsolatban, hiszen ha máshol sem vált be a hideg remixes eljárás, nem érti, hogy miért ezzel a technológiával álltak neki a kivitelezésnek.

A 44-es számú elkerülő út ügyére adott választ elfogadta Szabó Károly, bár kiemelte, szomorú, hogy mindezidáig semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak a halasztás miértjéről. 

A kutakkal kapcsolatos kérdésre Kocsisné Zanócz Margit, az építéshatósági osztály vezetője válaszolt. Mint mondta, a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme az állam feladata, ezért a jelenlegi jogszabályokkal elő kívánják mozdítani, hogy az összes fúrt és ásott kút a látókörükbe kerüljön.

Megtudtuk, hogy fennmaradási eljárást kell kérni azokra a kutakra, amelyekre korábban a hatóságok nem adtak létesítési engedélyt. A kérelmet a katasztrófavédelemnél vagy a jegyzőnél lehet benyújtani, attól függően, hogy milyen kútról van szó. A jegyző hatásköre azokra a kutakra terjed ki, amelyekből maximum 500 köbmétert vesznek ki egy év alatt, csak talajvízzel működnek, valamint házi vízigényt elégítenek ki.

2018. december 31-ig úgy lehet igényelni a fennmaradási engedélyt a korábban illegálisan fúrt kutakra, hogy nem kell utánuk bírságot fizetni, de ez csak a 2018. január 1. előtt létesített kutakra vonatkozik. A korábban létesített kutakra más szabályok vonatkoznak: aki 1992. február 15. előtt létesített kutat, arra üzemelési vagy fennmaradási engedélyt kell kérni, aki ezután a dátum után létesítette, annak utóbbit. Bírságot kiszabni csak az 1996. január 1. után létesített kutakra lehet.

A bírság alól nem csak a magánszemélyek, hanem a gazdálkodók és jogi személyek is mentesülhetnek, ha az év végéig megindítják az eljárást. Az osztályvezető hozzátette, hogy a katasztrófavédelem nem számol fel eljárási költséget sem, a jegyzői hatóságnál pedig 3000 forint az eljárási illeték. Az ellenőrzésről, esetleges szankciókról és a bírságok összegéről egyelőre még nincsenek információk.

A kérelem mellé egy tervező által készített műszaki tervet is mellékelni kell, amelyen szerepelnek a kút paraméterei. Az osztályvezető elmondta, hogy ebben is tudnak segíteni, van egy listájuk a megyei tervezőkről, illetve egy budapesti cég is ajánlatot tett az önkormányzatnak, az ő elérhetőségüket is megadják az érdeklődőknek.

A képviselő elfogadta a kutakkal kapcsolatban kapott, illetve a 44-es elkerülő út kérdésére érkezett választ, de a dénesmajori bekötőútra kapott magyarázatot nem, ezért Alt Norbert szavazásra bocsátotta a kérdést. A testület egyhangúlag elutasította a választ.

A második interpelláló Mittag Mónika (Fidesz) volt, aki lakossági megkeresés után fordult a grémiumhoz. A Budai Nagy Antal utca lakói az utca végén található híd miatt keresték meg a képviselőt. A híd szűkös, a megnövekedett forgalom miatt pedig egyre veszélyesebb a szakasz, ezért arra voltak kíváncsiak, hogy van-e valamilyen terv az átkelő kiszélesítésére.

Alt Norbert válaszából kiderült, hogy folyamatosan foglalkoznak a hidakkal, többek között az Élővíz-csatorna rehabilitációja kapcsán is. A Budai Nagy Antal utcai híd szemmel láthatólag is felújításra szorul, ezért az alpolgármester kérte az illetékeseket, hogy készítsenek egy felmérést, hogy milyen állapotban vannak a város hídjai, mikor újultak meg legutóbb, és nézzenek utána a pályázati lehetőségeknek is.

Két kérdéssel készült a képviselő-testületi ülésre Ökrös István (Fidesz). Elsőként a tanyamúzeumhoz vezető útról érdeklődött: mint mondta, nagyon rossz állapotban van az a szakasz, az ott lakók pedig aggódnak, hogy nem történik változás, amíg kitart a jó idő. A Kétegyházi út állapotára panaszkodott a képviselő a második felvetésében, azt a megye egyik legrosszabb útjaként aposztrofálta.

Molnár Csaba, a mérnöki osztály vezetője elmondta, hogy megkeresték a Magyar Közút Nonprofit Zrt. képviselőit a Kétegyházi úttal kapcsolatban, akik azt mondták, hogy egyelőre nincs betervezve az út teljes szakaszának felújítása, egyelőre csak a balesetveszélyes kátyúkat foltozzák be.

A tanyamúzeumhoz vezető úton történő kátyúzás kivitelezésének határideje október 31-e, de a mai vagy a holnapi napon befejeződnek a munkálatok.

Utolsóként Csengeri Lajos (Jobbik) kapott szót, aki szintén lakossági megkeresés miatt adott be interpellációt a Paradicsom lakótelep tömbjei között található játszóterekről. Szeretné, ha felújítanák ezeket a játszószigeteket, amelyek többnyire egy homokozóból és néhány hintából állnak, és sokkal közelebb vannak a lakásokhoz, mint a nagyobb játszóterek, ahová nem mindig egyszerű eljutni a gyermekekkel.

A felvetésre Szászné Várkonyi Adrienn főkertész válaszolt, aki elmondta, hogy 2004-ben született egy játszótérfejlesztési koncepció, amelynek előzménye a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló rendelet volt, ez volt az első jogszabály, amely kötelezővé tette, hogy a játszóterekre csak az uniós szabványnak megfelelő vagy az azzal egyenértékű eszközök lehetnek kihelyezve.

Előtte hatvanöt darab játszótér volt a városban, a legtöbb közülük a tömbök közötti kis sziget volt. A folyamatos felülvizsgálatok és a karbantartás terhe miatt huszonkét helyszínt határozott meg az önkormányzat, ahol új, a jogszabályoknak megfelelő játszóteret alakítanak ki, a régieket pedig elbontják. A főkertész hozzátette, hogy most derült ki, nem minden bontás történt meg.

A Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. kiment a helyszínre, és felmérte a Csengeri Lajos által említett játszóteret, megbecsülték az állapotát és a felújítás árát, amely jelentősen költséges vállalkozás lenne, valamint maga után vonná a felülvizsgálatok és karbantartás terhét is. A főkertész elmondta, hogy az egyeztetés után arra jutottak, hogy maradnának az eredeti koncepciónál, és inkább a már meglévő tereket bővítenék további elemekkel.