bejártuk az egykori alispáni lakot
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Nem igazán jutott még el az üzenete a Kulturális Örökség Napjának a gyulaiakhoz, hisz a kezdeményezés iránt szombat kora délutánig egyáltalán nem volt nagy az érdeklődés. Jóllehet szerepelt a kínálatban olyan épület megtekintése is, amelybe egyébként törvényesen sem a városlakó, sem a turista nem juthat be.
Bíztatásul annyit tennénk hozzá, hogy a fővárosban már igazi kultusza van a nemzetközi kezdeményezésnek, amely nem csupán különleges, nagy múltú ingatlanokat mutat meg szakszerű vezetésekkel az érdeklődőknek, hanem egyéb programokat is szervez mellé. Az eseménynek akkora a sikere, hogy a rendelkezésre álló helyekre hetekkel korábban kell regisztrálni. Mi például többszöri próbálkozásunk ellenére sem jutottunk be a Földtani Intézetbe, pedig a jelentkezésünket nem halasztottuk az utolsó percre.
Gyulánál maradva: mivel a helyi kiállítótereket ismerjük, választásunk az alispáni lak bejárására esett, amit belülről még nem volt alkalmunk szemrevételezni, de amelyről tudjuk, hogy egy leendő helytörténeti kiállítóhely lesz.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A Szent Miklós park sarkán álló copf stílusú, kúriaszerű házat az 1801. évi tűzvész után id. Cziegler Antal uradalmi építész tervei alapján emelték. Az 1980-as évekig a városé volt, majd állami tulajdonba került. Egy ideig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szegedi regionális irodája kirendeltségeként működött, 2010 óta viszont üresen áll. Megmentésére és hasznosítására a gyulai képviselő-testület sietett azzal, hogy kifejezte igényét ingyenes vagyonkezelői jogára a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felé.
Mivel szavakban nehéz úgy visszaadni a látottakat, hogy teljes mértékben és hihetően tükrözzék a valóságot, képekben és egy rövid videóban mutatjuk be Önöknek az ingatlant jelenlegi formájában. Az épület udvarán egyébként tettünk egy nagyszerű felfedezést: összetalálkoztunk a titkos alagút lejáratával, amely a nehéz időkben menekülési alternatívát biztosított az alispánnak, és amelyen át a kastély és a vár urai is eljuthattak Egerig. Na jó, csak vicceltünk! Egy lejáratba azonban valóban beleütköztünk, de mivel benőtte a fű, előfordulhat, hogy egy égi kút maradványáról van szó.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Utunk innen a református templomba vezetett, ahol épp esküvőre készülődtek, így a hajlékot még gyönyörűbbnek találtuk, mint egyébként. Itt két kiállítást is megnéztünk, egy bibliai tematikájú gyermekrajz-válogatást és a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódó tárlatot. Szépnek hatott a sallangoktól megtisztított tér az őszi napsütésben. Benéztünk az evangélikus templomba is, amely úgyszintén tündökölt a fényben, de mivel pont egy személyes jellegű köszöntésbe sétáltunk be, nem időztünk túl sokat a hajóban. A bejárattól balra viszont láttunk valami érdekeset. Ajánljuk figyelmükbe! És bár a katolikusok nem csatlakoztak a KÖN-höz, a Nádi Boldogasszony kegytemplomba is bárki bekukucskálhatott.
Az Európai Örökség Napok 1985-ben az Európa Tanács felvetésére jött létre, az Európai Unió 1999-ben csatlakozott hozzá. A kezdetektől ötven országban, az Európai Kulturális Egyezmény Részes Államaiban rendezik meg, amelynek során számos emlékhely és műemlék várja ingyen a látogatókat. Magyarországon olyan épületek nyitják meg ilyenkor a kapuikat, amely máskor nem, részlegesen, időlegesen vagy csak a társadalom egyes rétegei számára látogathatók. A folyamatosan nyitva tartók pedig olyan helyekre vezetik be az érdeklődőt, amelyek jellemzően zárva vannak a nagyközönség előtt.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
